1 Coríntios 14

A tanítói adomány és a nyelveken szólás használatáról; az isteni tisztelet szép rendjéről

1 Kövessétek a szeretetet, kívánjátok a lelki ajándékokat, leginkább pedig, hogy prófétáljatok. 2 Mert a ki nyelveken szól, nem embereknek szól, hanem az Istennek; mert senki sem érti, hanem lélekben beszél titkos dolgokat. 3 A ki pedig prófétál, embereknek beszél épülésre, intésre és vígasztalásra. 4 A ki nyelveken szól, magát építi; de a ki prófétál, a gyülekezetet építi. 5 Szeretném ugyan, ha mindnyájan szólnátok nyelveken, de inkább, hogy prófétálnátok; mert nagyobb a próféta, mint nyelveken szóló, kivévén, ha megmagyarázza, hogy a gyülekezet épüljön. 6 Ha már most, atyámfiai, hozzátok megyek, és nyelveken szólok, mit használok néktek, ha vagy kijelentésben, vagy ismeretben, vagy prófétálásban, vagy tanításban nem szólok hozzátok? 7 Hiszen ha az élettelen hangszerek, akár fuvola, akár czitera, nem adnak megkülönböztethető hangokat, mimódon ismerjük meg, a mit fuvoláznak vagy cziteráznak? 8 Mert ha a trombita bizonytalan zengést tészen, kicsoda készül a harczra? 9 Azonképen ti is, ha érthető nyelven nem beszéltek, mimódon értik meg, a mit szóltok? Csak a levegőbe fogtok beszélni. 10 Példa mutatja, oly sokféle szólás van a világon, és azok közül egy sem érthetetlen. 11 Hogyha azért nem tudom a szónak értelmét, a beszélőnek idegen leszek, és a beszélő is idegen előttem. 12 Azonképen ti is, minthogy lelki ajándékokat kívántok, a gyülekezet építésére igyekezzetek, hogy gyarapodjatok. 13 Azért a ki nyelveken szól, imádkozzék, hogy megmagyarázza. 14 Mert ha nyelvvel könyörgök, a lelkem könyörög, de értelmem gyümölcstelen. 15 Hogy van hát? Imádkozom a lélekkel, de imádkozom az értelemmel is; énekelek a lélekkel, de énekelek az értelemmel is. 16 Mert ha lélekkel mondasz áldást, az ott lévő avatatlan miképen fog a te hálaadásodra Áment mondani, mikor nem tudja, mit beszélsz? 17 Mert jóllehet, te szépen mondasz áldást, de más nem épül abból. 18 Hálát adok az én Istenemnek, hogy mindnyájatoknál inkább tudok nyelveken szólni; 19 De a gyülekezetben inkább akarok öt szót szólani értelemmel, hogy egyebeket is tanítsak, hogy nem mint tízezer szót nyelveken. 20 Atyámfiai, ne legyetek gyermekek értelemben; hanem a gonoszságban legyetek gyermekek, értelemben pedig érettek legyetek. 21 A törvényben meg van írva: Idegen nyelveken és idegen ajkakkal szólok e népnek, és így sem hallgatnak rám, azt mondja az Úr. 22 A nyelvek tehát jelül vannak, nem a hívőknek, hanem a hitetleneknek; a prófétálás pedig nem a hitetleneknek, hanem a hívőknek. 23 Azért ha az egész gyülekezet egybegyűl és mindnyájan nyelveken szólnak, bemenvén az idegenek vagy hitetlenek, nem azt mondják-é, hogy őrjöngtök? 24 De ha mindnyájan prófétálnak és bemegy egy hitetlen, vagy avatatlan, az mindenektől megfeddetik, mindenektől megítéltetik, 25 És ilyen módon az ő szívének titkai nyilvánvalókká lesznek; és így arczra borulva imádja az Istent, hirdetvén, hogy bizonynyal az Isten lakik ti bennetek. 26 Hogy van hát atyámfiai? Mikor egybegyűltök, mindeniteknek van zsoltára, tanítása, nyelve, kijelentése, magyarázata. Mindenek épülésre legyenek. 27 Ha valaki nyelveken szól, kettő vagy legfeljebb három legyen, mégpedig egymás után; és egy magyarázza meg: 28 Ha pedig nincsen magyarázó, hallgasson a gyülekezetben; hanem magának szóljon és az Istennek. 29 A próféták pedig ketten vagy hárman beszéljenek; és a többiek ítéljék meg. 30 De ha egy másik ott ülő vesz kijelentést, az első hallgasson. 31 Mert egyenként mindnyájan prófétálhattok, hogy mindenki tanuljon, és mindenki vígasztalást vegyen; 32 És a prófétalelkek engednek a prófétáknak; 33 Mert az Isten nem a visszavonásnak, hanem a békességnek Istene; miként a szentek minden gyülekezetében. 34 A ti asszonyaitok hallgassanak a gyülekezetekben, mert nincsen megengedve nékik, hogy szóljanak; hanem engedelmesek legyenek, a mint a törvény is mondja. 35 Hogyha pedig tanulni akarnak valamit, kérdezzék meg otthon az ő férjüket; mert éktelen dolog asszonynak szólni a gyülekezetben. 36 Avagy ti tőletek származott-é az Isten beszéde, avagy csak hozzátok jutott el? 37 Ha valaki azt hiszi, hogy ő próféta, vagy lelki ajándék részese, vegye eszébe, hogy a miket néktek írok, az Úr rendeletei azok. 38 A ki pedig tudatlan, legyen tudatlan. 39 Azért atyámfiai törekedjetek prófétálásra, és a nyelveken szólást se tiltsátok. 40 Mindenek ékesen és jó renddel legyenek.

O dom de profecia é superior ao dom de línguas

1 *1Co 16.14Segui a caridade; contudo, *1Co 12.31;1Co 14.39aspirai aos *1Co 12.1dons espirituais, porém, sobre todos, ao de *1Co 13.2profecia. 2 O que *1Co 12.10,28,30;13.1;1Co 14.18-19,26s.; cp.Mc 16.17fala em língua não fala a homens, senão a Deus; pois ninguém o entende, mas em espírito fala *1Co 13.2mistérios. 3 Porém aquele que profetiza fala a homens para *1Co 14.5,12,17,26;Rm 14.19edificação, *At 4.36exortação e consolação. 4 Aquele que fala em língua edifica-se a si mesmo; mas o que *1Co 13.2profetiza edifica a igreja. 5 Quero que todos vós faleis em línguas, mas, *Nm 11.29antes, que profetizeis; maior é aquele que profetiza do que aquele que fala em línguas, a não ser que as interprete, para que a igreja receba edificação. 6 Agora, porém, irmãos, se eu for ter convosco, falando em línguas, de que vos aproveitarei, se não vos falar por meio de *1Co 14.26;Ef 1.17revelação, ou de *1Co 12.8ciência, ou de profecia, ou de *1Co 14.26; cp.At 2.42;Rm 6.17instrução? 7 Até as coisas inanimadas, quando emitem som, quer flauta quer cítara, se não fizerem diferença de sons, como se conhecerá o que se toca na flauta ou na cítara? 8 Porque, *cp.Nm 10.9;Jr 4.19;Ez 33.3-6;Jl 2.1se a trombeta der um som incerto, quem se preparará para a batalha? 9 Assim também vós, se pela língua não proferirdes discurso fácil de se entender, como se conhecerá o que se fala? Pois estareis *cp.1Co 9.26falando ao ar. 10 Há, como acontece, tantas espécies de vozes no mundo, e nenhuma há sem significação. 11 Se, portanto, eu não souber a significação da voz, serei um estrangeiro para aquele que fala; e aquele que fala será um estrangeiro para mim. 12 Assim também vós, desde que estais desejosos de dons espirituais, procurai abundar neles, para a edificação da igreja. 13 Por isso, quem fala em língua, ore para que a interprete. 14 Pois, se eu orar em língua, o meu espírito ora, mas o meu entendimento não dá fruto. 15 *1Co 14.26; cp.At 21.22Que farei, então? Orarei com o espírito e orarei também com o entendimento; *cp.Ef 5.19;Cl 3.16cantarei salmos com o espírito e cantarei também com o entendimento. 16 De outra forma, se bendisseres com o espírito, como dirá o *cp.Dt 27.15-26;1Cr 16.36;Sl 106.48;Ne 5.13;8.6;Jr 11.5;28.6amém às tuas *Mt 15.36ações de graças aquele que ocupa o lugar de indouto, visto que não sabe o que dizes? 17 Tu, na verdade, dás bem as graças, mas o outro não é *1Co 14.4-5,12,26;Rm 14.19edificado. 18 Dou graças a Deus que falo em línguas mais que todos vós; 19 mas, na igreja, eu, antes, quero falar cinco palavras com o meu entendimento, para que instrua também a outros, do que dez mil palavras em língua.

20 *Rm 1.13Irmãos, *Ef 4.14; cp.Hb 5.12s.não vos torneis meninos no juízo. Na malícia, contudo, *cp.Sl 131.2;Rm 16.19;1Pe 2.2;Mt 18.3sede crianças; mas no juízo tornai-vos homens feitos. 21 *Jo 10.34; cp.1Co 14.34;Is 28.11s.Na Lei está escrito: Por homens de outras línguas e por lábios de estrangeiros, falarei a este povo, e nem assim me ouvirá, diz o Senhor. 22 Assim línguas são para sinal, não aos que creem, mas aos incrédulos; *1Co 14.1a profecia, porém, não aos incrédulos, mas aos que creem. 23 Se, portanto, a igreja inteira se reunir num mesmo lugar, e todos falarem em línguas, e entrarem indoutos ou incrédulos, não dirão que *cp.At 2.13estais loucos? 24 Se, porém, todos profetizarem, e entrar algum incrédulo ou indouto, por todos é *Jo 16.8convencido, por todos é julgado. 25 Os *cp.Jo 4.19segredos do seu coração se tornam manifestos; e, assim, *Lc 17.16caindo com o rosto em terra, adorará a Deus, *Is 45.14;Lc 8.23; cp.Dn 2.47;At 4.13declarando que realmente Deus está entre vós.

A necessidade de ordem no culto

26 *1Co 14.15Que farei, pois, *Rm 1.13irmãos? Quando vos congregais, *cp.1Co 12.8-10cada um tem *Ef 5.19salmo, tem *1Co 14.6ensino, tem revelação, tem *1Co 14.2língua, tem *1Co 14.5,13,27s.; vd.1Co 12.10interpretação. Que *Rm 14.19tudo se faça para edificação. 27 Se alguém falar em língua, não falem senão dois ou, quando muito, três, e cada um por sua vez; haja um que interprete; 28 mas, se não houver intérprete, esteja calado na igreja e fale consigo e com Deus. 29 Falem *cp.1Co 14.32,37; vd.1Co 13.2os profetas, dois ou três, e os outros *cp.1Co 12.10julguem. 30 Se for dada alguma revelação a outrem que estiver sentado, cale-se o primeiro. 31 Pois todos, um após outro, podeis profetizar, para que todos aprendam e todos sejam exortados. 32 Os espíritos dos profetas estão sujeitos aos profetas, 33 porque Deus não é Deus de *cp.1Co 14.40confusão, mas de paz.

Como em *cp.1Co 4.17; vd.7.17todas as igrejas dos *At 9.13santos, 34 as mulheres *cp.1Co 11.5,13estejam caladas nas igrejas, pois não lhes é permitido falar; *cp.1Tm 2.11s.;1Pe 3.1mas estejam em sujeição, como também diz *cp.1Co 14.21;Gn 3.16(?)a Lei. 35 Se, porém, querem aprender alguma coisa, perguntem-na em casa a seus maridos porque é vergonhoso para uma mulher o falar na igreja. 36 Porventura, saiu de vós a palavra de Deus ou não veio ela senão para vós?

37 *cp.2Co 10.7Se alguém se considera profeta ou *1Co 2.15espiritual, reconheça que as coisas que vos escrevo *cp.1Co 7.40;1Jo 4.6são mandamentos do Senhor; 38 mas, se alguém desconhece, é ele desconhecido.

39 Assim, meus irmãos, *1Co 12.31aspirai *1Co 14.1; vd.13.2a profetizar e não proibais o falar em línguas. 40 Mas *1Co 14.33faça-se tudo com decência e ordem.