2 Coríntios 4

Pál bizonyítja, hogy ő az evangéliumot becsületesen prédikálja és annak erejét nyomorúságaiban mutatja ki

1 Annakokáért, mivelhogy ilyen szolgálatban vagyunk, a mint a kegyelmet nyertük, nem csüggedünk el; 2 Hanem lemondtunk a szégyen takargatásáról, mint a kik nem járunk ravaszságban, és nem is hamisítjuk meg az Isten ígéjét, de a nyilvánvaló igazsággal kelletjük magunkat minden ember lelkiismeretének az Isten előtt. 3 Ha mégis leplezett a mi evangyéliomunk, azoknak leplezett, a kik elvesznek: 4 A kikben e világ Istene megvakította a hitetlenek elméit, hogy ne lássák a Krisztus dicsőséges evangyéliomának világosságát, a ki az Isten képe. 5 Mert nem magunkat prédikáljuk, hanem az Úr Jézus Krisztust; magunkat pedig, mint a ti szolgáitokat, a Jézusért. 6 Mert az Isten, a ki szólt: setétségből világosság ragyogjon, ő gyújtott világosságot a mi szívünkben az Isten dicsősége ismeretének a Jézus Krisztus arczán való világoltatása végett. 7 Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy amaz erőnek nagy volta Istené legyen, és nem magunktól való. 8 Mindenütt nyomorgattatunk, de meg nem szoríttatunk; kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe; 9 Üldöztetünk, de el nem hagyatunk; tiportatunk, de el nem veszünk; 10 Mindenkor testünkben hordozzuk az Úr Jézus halálát, hogy a Jézusnak élete is látható legyen a mi testünkben. 11 Mert mi, a kik élünk, mindenkor halálra adatunk a Jézusért, hogy a Jézus élete is látható legyen a mi halandó testünkben. 12 Azért a halál mi bennünk munkálkodik, az élet pedig ti bennetek. 13 Mivelhogy pedig a hitnek mi bennünk is ugyanaz a lelke van meg, a mint írva van: Hittem és azért szóltam; hiszünk mi is, és azért szólunk; 14 Tudván, hogy a ki feltámasztotta az Úr Jézust, Jézus által minket is feltámaszt, és veletek együtt előállít. 15 Mert minden ti érettetek van, hogy a kegyelem sokasodva sokak által a hálaadást bőségessé tegye az Isten dicsőségére. 16 Azért nem csüggedünk; sőt ha a mi külső emberünk megromol is, a belső mindazáltal napról-napra újul. 17 Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk igen-igen nagy örök dicsőséget szerez nékünk; 18 Mivelhogy nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra; mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók.

Paulo cumpre o seu ministério com fidelidade

1 Por isso, tendo este *cp.1Co 3.5ministério, como *1Co 7.25alcançamos misericórdia, *2Co 4.16;Lc 18.1;Gl 6.9;Ef 3.13; cp.2Ts 3.13não desmaiamos; 2 porém temos renunciado *Rm 6.21; cp.1Co 4.5as coisas ocultas, que são vergonhosas, não andando em astúcia, *2Co 2.17nem mercadejando com a palavra de Deus, mas, pela manifestação da verdade, *2Co 5.11s.recomendando-nos à consciência de todos os homens diante de Deus. 3 Se ainda *2Co 3.14; cp.1Co 2.6ss.um véu permanece sobre *2Co 2.12o nosso evangelho, *1Co 1.18;2Co 2.15naqueles que perecem está o véu, 4 nos quais *Jo 12.31o deus *Mt 13.22deste mundo *cp.2Co 3.14cegou as mentes dos incrédulos, para que não lhes raiasse *2Co 4.6; cp.At 26.18a luz do evangelho da *2Co 3.18; cp.2Co 4.6glória de Cristo, o qual é *Cl 1.15; cp.Fp 2.6;Hb 1.3;Jo 1.18a imagem de Deus. 5 Pois não nos pregamos *1Ts 2.6s.; cp.1Co 4.15s.a nós mesmos, mas a Cristo Jesus como Senhor e nós mesmos, como vossos servos, por amor de Jesus. 6 Pois Deus, que diz: *Gn 1.3; cp.2Pe 1.19Das trevas brilhará a luz, é quem brilhou em nossos corações para iluminação do conhecimento da glória de Deus na face de Cristo.

O poder de Paulo vem só de Deus

7 Temos, porém, esse tesouro em *2Co 5.1;2Tm 2.20; cp.Jó 4.19;10.9;33.6;Lm 4.2vasos de barro, a fim de que a excelência do *1Co 2.5; cp.Jz 7.2poder seja de Deus e não venha de nós. 8 Em tudo, *2Co 7.5; cp.1.8somos atribulados, mas não angustiados; *Gl 4.20perplexos, mas não desesperados; 9 *Jo 15.20;Rm 8.35s.perseguidos, mas não *Hb 13.5; cp.Sl 129.2abandonados; *cp.Sl 37.24;Pv 24.16;Mq 7.8derribados, mas não destruídos; 10 *Rm 6.5;8.36; cp.Gl 6.17sempre levando no corpo a mortificação de Jesus, para que também *Rm 6.8a vida de Jesus seja manifestada em nosso corpo. 11 Pois nós, que vivemos, estamos sempre entregues à morte por amor de Jesus, para que também a vida de Jesus seja manifestada na nossa carne mortal. 12 Assim, a morte opera em nós, mas a vida, em vós. 13 Mas, tendo o mesmo *1Co 12.9;Sl 116.10espírito da fé, conforme está escrito: Cri, por isso falei. Também nós cremos; por isso, também falamos, 14 sabendo que aquele que *At 2.24ressuscitou ao Senhor Jesus também *1Ts 4.14nos ressuscitará a nós com Jesus e nos *Ef 5.27;Cl 1.22;Jd 24; cp.Lc 21.36apresentará convosco. 15 Pois tudo é *2Co 1.6; cp.Rm 8.28por amor de vós, para que a graça, sendo *2Co 1.11; cp.1Co 9.19multiplicada por muitos, faça abundar a ação de graças para a glória de Deus.

O desígnio e efeito das aflições

16 Por isso, *2Co 4.1não desmaiamos; mas, ainda que em nós pereça o homem exterior, *Rm 7.22o homem interior *cp.Cl 3.10;Is 40.29,31renova-se de dia em dia. 17 Pois a nossa *Rm 8.18leve aflição momentânea para nós produz cada vez mais abundantemente um eterno peso de glória, 18 enquanto *2Co 5.7; cp.Rm 8.24;Hb 11.1,13não olhamos para as coisas que se veem, mas, sim, para as que se não veem; porque as coisas que se veem são temporais, mas as coisas que se não veem são eternas.