Neemias 6

Nehémiás ellenségeinek cselvetései elől kitér és befejezi a kőfalat

1 És lőn, hogy mikor meghallá Szanballat, Tóbiás, az Arábiabeli Gesem és a mi többi ellenségeink, hogy megépítettem a kőfalat, s hogy nem maradt azon semmi romlás, jóllehet még az ideig ajtókat nem állíttattam a kapukra: 2 Külde Szanballat és Gesem hozzám ilyen izenettel: Jer és találkozzunk a faluk egyikében, az Onó-völgyében; holott ők gonoszt gondoltak ellenem. 3 Küldék azért követeket hozzájok ilyen izenettel: Nagy dolgot cselekszem én, azért nem mehetek alá; megszünnék e munka, ha attól eltávozván, hozzátok mennék. 4 És küldének hozzám ilyen módon négy ízben, és én ilyen módon felelék nékik. 5 Küldé továbbá hozzám Szanballat ilyen módon ötödször az ő legényét, a kinek kezében egy felnyitott levél vala, 6 Melyben ez vala írva: A szomszéd népek közt ez a hír és Gasmu is mondja, hogy te és a zsidók pártot akartok ütni, annakokáért építed te a kőfalat; és hogy te leszel az ő királyok, e beszédek szerint. 7 Sőt még prófétákat is rendelél, a kik hirdetnék te felőled Jeruzsálemben, ezt mondván: Király van Júdában! És most e dolgoknak híre a királyhoz is elérkezik, annakokáért jer és tanácskozzunk együtt! 8 Én pedig küldék ő hozzá ilyen izenettel: Nem történt semmi olyan, a minőt te mondasz, hanem csak magadtól gondoltad mindazt a te szívedben. 9 Mert mindezek el akarnak vala minket rettenteni, ezt mondván: Leveszik kezöket a munkáról és az félben marad! Azért hát, oh Uram! erősítsd meg az én kezeimet. 10 És én elmentem Semájának, a Delája fiának házába, a ki Mehétabeél fia vala, és őt bezárkózva találtam, és monda: Menjünk az Isten házába, a templom belsejébe és zárjuk be a templomnak ajtait, mert eljőnek, hogy megöljenek téged, és pedig éjjel jőnek el, hogy megöljenek. 11 Én pedig mondék: Avagy ily férfiúnak, mint én vagyok, illik-é futni? Hát ilyen lévén mint én, beléphet-é valaki a templomba, élvén? Nem megyek! 12 És megismerém, hogy nem az Isten küldötte őt, hanem azt a prófécziát azért mondá nékem, mert Tóbiás és Szanballat felbérelték őt. 13 Azért vala pedig felbérelve, hogy én megrettenjek és akképen cselekedvén, vétkezzem, hogy így rossz híremet költhessék és rágalmazhassanak. 14 Emlékezzél meg én Istenem Tóbiásról és Szanballatról ezen cselekedeteik szerint, és a jövendőmondó Noádja asszonyról és a többi jövendőmondókról is, a kik rémítgetének engem. 15 Elvégezteték pedig a kőfal Elul hónap huszonötödik napján, ötvenkét nap alatt. 16 És lőn, hogy midőn meghallák minden mi ellenségeink, megfélemlének minden pogányok, a kik körültünk valának, és igen összeestek a saját szemeikben, és megismerék, hogy a mi Istenünktől vitetett végbe e munka. 17 E napokban is sok levelet küldének némely zsidó előljárók Tóbiásnak, és viszont Tóbiástól sok jöve hozzájok. 18 Mert sokan Júdában ő hozzá esküdtek, mivelhogy ő veje vala Sekániának, az Arah fiának, és Jóhanán, az ő fia, Mesullámnak, a Berékia fiának leányát vette volt el. 19 Sőt még jó szándékait is emlegetik vala előttem, és az én beszédeimet megvivék néki. Leveleket pedig Tóbiás folyton küldött, hogy engem elrettentene.

Os inimigos conspiram para surpreender e intimidar Neemias

1 Quando foi referido a Sambalá, Tobias, Gesém, árabe, e ao resto dos nossos inimigos que eu tinha edificado o muro e que nele já não havia brecha alguma, (*Ne 3.1,3ainda que até esse tempo eu não tinha posto as portas nas entradas), 2 Sambalá e Gesém mandaram dizer-me: Vem, encontremo-nos numa das aldeias da planície de *1Cr 8.12Ono. Eles, porém, intentavam fazer-me mal. 3 Enviei-lhes mensageiros a dizer: Eu estou fazendo uma grande obra, de modo que não posso descer; por que há de cessar a obra, enquanto eu a deixar para ir ter convosco? 4 Fizeram-me o mesmo pedido quatro vezes; e da mesma maneira respondi-lhes. 5 Sambalá enviou-me ainda pela quinta vez o seu servo que tinha na mão uma carta aberta, 6 na qual estava escrito: Refere-se entre as nações, e Gesém o disse que *Ne 2.19tu e os judeus pensais em rebelar-vos; por isso, tu estás reedificando o muro e queres ser o rei deles, segundo se diz. 7 Também apontaste profetas que falem em louvor de ti em Jerusalém, dizendo: Há rei em Judá; e, agora, isso se há de referir ao rei segundo estas palavras. Portanto, vem, agora, e consultemos juntamente. 8 Mandei dizer-lhe: Não é verdade o que tu dizes, mas inventas isso do teu coração. 9 Pois todos eles procuravam atemorizar-nos, dizendo: As suas mãos largarão a obra, para que não seja feita. Mas, agora, ó Deus, fortalece as minhas mãos.

10 Fui à casa de Semaías, filho de Delaías, filho de Meetabel, *Jr 36.5que estava encerrado; e ele disse: Ajuntemo-nos na Casa de Deus, dentro do templo, e fechemos as portas do templo, pois virão matar-te, à noite virão matar-te. 11 Porém respondi: Porventura, um homem como eu há de fugir? E quem há que, sendo tal como eu, entrará no templo e viverá? Não entrarei. 12 Discerni, e eis que Deus não o tinha enviado; mas pronunciou esta profecia contra mim. Tobias e Sambalá o tinham peitado. 13 Para isso, ele foi peitado, *Ne 6.6para que eu tivesse medo, e assim o fizesse, e pecasse, e para que tivessem de que me infamar e me vituperassem. 14 *Ne 13.29Lembra-te, Deus meu, de Tobias, e de Sambalá segundo essas suas obras, como também da *Ez 13.17profetiza Noadia, e dos mais profetas que procuravam atemorizar-me.

Terminação do muro

15 *Ne 4.1-2Acabou-se o muro no dia vinte e cinco do mês de elal, em cinquenta e dois dias. 16 *Ne 2.10;4.1,7O que tendo ouvido todos os nossos inimigos, tiveram medo todos os pagãos, nossos circunvizinhos e ficaram muito humilhados em seus próprios olhos, pois *Êx 14.25perceberam que esta obra tinha sido feita por nosso Deus. 17 Além disso, naqueles dias, enviavam os nobres de Judá muitas cartas a Tobias, e cartas de Tobias vinham para eles. 18 Pois havia muitos em Judá seus aliados, porque era genro de Secanias, filho de Ará, e seu filho Joanã tinha casado com a filha de Mesulão, filho de Berequias. 19 Também falavam diante de mim das boas ações dele e lhe referiam a ele as minhas palavras. E Tobias mandava cartas para me atemorizar.