Números 31

Győzelem a Midiánitákon

1 És szóla az Úr Mózesnek, mondván: 2 Állj bosszút Izráel fiaiért a Midiánitákon, azután a te népeidhez takaríttatol. 3 Szóla azért Mózes a népnek, mondván: Készítsétek fel magatok közül a viadalra való embereket, és induljanak Midián ellen, hogy bosszút álljanak az Úrért Midiánon. 4 Ezret-ezret egy-egy törzsből, Izráelnek minden törzséből küldjetek a hadba. 5 Kiválogatának azért Izráel ezereiből, ezeret törzsenként, tizenkét ezeret, viadalra készet. 6 És elküldé őket Mózes, törzsenként ezeret-ezeret a hadba, és velök Fineást, Eleázár papnak fiát is a hadba; és a szent edények és a riadó kürtök valának az ő keze alatt. 7 És harczolának Midián ellen, a miképen megparancsolta vala az Úr Mózesnek, és minden férfiút megölének. 8 A Midián királyait is megölék, azoknak levágott népeivel egybe: Evit, Rékemet, Czúrt, Húrt, és Rebát, Midiánnak öt királyát; és Bálámot a Beór fiát is megölék fegyverrel. 9 És fogságba vivék Izráel fiai a Midiániták feleségeit és azoknak kisdedeit, és azoknak minden barmát és minden nyáját, és minden vagyonát prédára veték. 10 Minden városukat pedig az ő lakhelyeik szerint, és minden falvaikat tűzzel megégeték. 11 És elvivének minden ragadományt és minden prédát mind emberekből, mind barmokból. 12 És vivék Mózeshez és Eleázár paphoz, és Izráel fiainak gyülekezetéhez a foglyokat, a prédát és a ragadományokat a táborba, a mely a Moáb mezőségén vala a Jordán mellett, Jérikhó átellenében. 13 Kimenének azért Mózes és Eleázár pap, és a gyülekezetnek minden fejedelme ő eléjök a táboron kívül. 14 És megharaguvék Mózes a hadnak vezetőire, az ezredesekre és századosokra, a kik megjöttek vala a harczról. 15 És monda nékik Mózes: Megtartottátok-é életben mind az asszonyokat? 16 Ímé ők voltak, a kik Izráel fiait Bálám tanácsából hűtlenségre bírták az Úr ellen a Peór dolgában; és lőn csapás az Úr gyülekezetén. 17 Most azért öljetek meg a kisdedek közül minden fineműt; és minden asszonyt is, a ki férfit ismert azzal való hálás végett, megöljetek. 18 Minden leánygyermeket pedig, a kik nem háltak férfiúval, tartsatok életben magatoknak. 19 Ti pedig maradjatok a táboron kivül hét napig; a ki megölt valakit, és a ki hullát érintett, mind tisztítsátok meg magatokat harmad és hetednapon, magatokat és foglyaitokat. 20 Minden ruhát, minden bőrből való eszközt, minden kecskeszőrből való készítményt és minden faedényt; tisztítsátok meg magatokat. 21 És monda Eleázár pap a vitézeknek, a kik elmentek vala a hadba: Ez a törvény rendelése, a melyet parancsolt vala az Úr Mózesnek: 22 Az aranyat, ezüstöt, rezet, vasat, az ónt és ólmot bizonyára; 23 Minden egyebet is, a mi állja a tüzet, vigyetek át a tűzön, és megtisztíttatik, de a tisztító vízzel is tisztíttassék meg; mindazt pedig, a mi nem állja a tűzet, vízen vigyétek át. 24 Ruháitokat pedig mossátok meg a hetedik napon, és tiszták lesztek: és azután bemehettek a táborba.

A zsákmány elosztása

25 Újra szóla az Úr Mózesnek, mondván: 26 Vedd számba az elfoglalt prédát, mind emberben, mind baromban, te és Eleázár, a pap, és a gyülekezet atyáinak fejei. 27 És oszszad a prédát két részre: a hadakozók között, a kik hadba mentek, és az egész gyülekezet között. 28 És végy részt az Úrnak a hadakozó férfiaktól, akik hadba mentek: ötszázból egy lelket, az emberek közül, az ökrök közül, a szamarak közül, és a juhok közül. 29 Azoknak fele részéből vegyétek, és adjad Eleázárnak, a papnak, felemelt áldozatul az Úrnak. 30 Az Izráel fiainak járó fele részből pedig egy elfogottat végy ötvenből: emberekből, ökrökből, szamarakból, juhokból, és minden baromból; és adjad azokat a lévitáknak, a kik ügyelnek az Úr hajlékának ügyére. 31 És úgy cselekedék Mózes és Eleázár, a pap, a miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek. 32 És vala az a préda, azaz annak a zsákmánynak maradéka, a mit a hadakozó nép zsákmányolt: hatszáz hetvenöt ezer juh. 33 És hetvenhét ezer ökör. 34 És hatvanegy ezer szamár. 35 Emberi lélek pedig: a leányok közül, a kik nem ismertek vala férfival való egyesülést, ilyen lélek összesen harminczkét ezer. 36 Vala pedig az egyik fele, azoknak része, a kik hadba mentek vala: számszerint háromszáz harminczhét ezer és ötszáz juh. 37 Vala pedig az Úrnak része a juhokból: hatszáz és hetvenöt. 38 Az ökör pedig: harminczhat ezer; és azokból az Úrnak része: hetvenkettő. 39 És a szamár: harmincz ezer és ötszáz; azokból az Úrnak része: hatvanegy. 40 Emberi lélek pedig tizenhat ezer; és azokból az Úrnak része: harminczhét lélek. 41 És adá Mózes az Úrnak részét felemelt áldozatul Eleázárnak, a papnak, a miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek. 42 Az Izráel fiainak eső másik fele részből pedig, a melyet elválasztott Mózes a hadakozó férfiakétól. 43 (Vala pedig a gyülekezetre eső felerész juhokból: háromszáz harminczhét ezer és ötszáz; 44 Ökör: harminczhat ezer; 45 Szamár: harmincz ezer és ötszáz: 46 Emberi lélek: tizenhat ezer.) 47 Az Izráel fiainak eső fele részből pedig egy elfogottat vett Mózes ötvenből, az emberekből és a barmokból; és adá azokat a lévitáknak, a kik ügyelnek az Úr hajlékának ügyére, a miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek. 48 És járulának Mózeshez a had ezereinek vezetői, az ezredesek és századosok. 49 És mondának Mózesnek: Szolgáid megszámlálták a hadakozó férfiakat, a kik a mi kezünk alatt voltak, és senki közülünk el nem veszett. 50 Hoztunk azért az Úrnak való áldozatul kiki a mit talált: aranyeszközöket, karlánczokat, karpereczeket, gyűrűket, fülönfüggőket, nyaklánczokat, hogy engesztelést végezzünk a mi lelkünkért az Úr előtt. 51 És elvevé Mózes és Eleázár, a pap, az aranyat ő tőlök, és a megkészített eszközöket is mind. 52 És mindaz az arany, a melyet felemelt áldozatul vivének az Úrnak, tizenhat ezer hétszáz és ötven siklus vala az ezeredesektől és századosoktól. 53 A hadakozó férfiak közül kiki magának zsákmányolt. 54 Miután elvette vala Mózes és Eleázár, a pap, az aranyat az ezeredesektől és századosoktól, bevivék azt a gyülekezetnek sátorába, Izráel fiaira való emlékeztetőül az Úr elé.

A vitória sobre os midianitas

1 Disse Jeová a Moisés: 2 *Nm 25.1,16-17Vinga os filhos de Israel dos midianitas; depois, serás *Nm 20.24,26;27.13recolhido ao teu povo. 3 Então, disse Moisés ao povo: Armai homens dentre vós para a guerra, a fim de que saiam contra Midiã, para executarem a *Lv 26.25vingança de Jeová contra eles. 4 Enviareis à guerra mil homens de cada tribo entre todas as tribos de Israel. 5 Assim, dos milhares de Israel foram entregues mil homens de cada tribo, doze mil armados para a guerra. 6 Moisés os enviou à guerra, mil de cada tribo, com Fineias, filho do sacerdote Eleazar, o qual tinha na mão os *Nm 14.44objetos sagrados e as *Nm 10.8-9trombetas para tocar alarme. 7 Pelejaram contra Midiã, como Jeová ordenou a Moisés, e mataram todos os homens. 8 Com os que foram mortos deles mataram também aos reis de Midiã, a saber, *Js 13.21Evi, Requém, *Nm 25.15Zur, Hur e Reba, cinco reis de Midiã; mataram com a espada igualmente a *Nm 31.16;Js 13.22Balaão, filho de Beor. 9 Os filhos de Israel levaram cativas as mulheres de Midiã com os seus pequeninos; e despojaram-nos de todos os seus gados, de todos os seus rebanhos e de todos os seus bens. 10 Queimaram-lhes a fogo todas as cidades em que habitavam e todos os acampamentos. 11 Levaram todo o despojo e toda a presa, tanto de homens como de animais. 12 Trouxeram os cativos, e a presa, e o despojo a Moisés, e ao sacerdote Eleazar, e à congregação dos filhos de Israel, ao arraial, nas planícies de Moabe, que estão junto ao Jordão, na altura de Jericó.

A purificação dos soldados

13 Saíram a recebê-los fora do arraial Moisés, e o sacerdote Eleazar, e todos os príncipes da congregação. 14 Indignou-se Moisés contra os oficiais do exército, capitães dos milhares e capitães das centenas que vinham do serviço da guerra. 15 Disse-lhes Moisés: Deixastes viver todas as mulheres? 16 *Nm 25.1-9Eis que estas, por conselho de *Nm 31.8Balaão, fizeram que os filhos de Israel pecassem contra Jeová no negócio de Peor, e assim houve a praga entre a congregação de Jeová. 17 *Dt 7.2;20.16,18Agora, matai a todos os machos entre os pequeninos e matai as mulheres que conheceram homem, deitando-se com ele. 18 Porém as meninas que não conheceram homem, deitando-se com ele, deixai-as viver para vós. 19 *Nm 19.11-22Acampai-vos fora do arraial por sete dias; quem de vós tiver matado alguma pessoa, e quem tiver tocado em algum morto, ao terceiro dia e ao sétimo dia purificai-vos a vós e aos vossos cativos. 20 No tocante a todo vestido, e a tudo o que se faz de peles, e a toda obra de pelos de cabras, e a tudo o que se faz de madeira, vos purificareis a vós mesmos.

21 Então, Eleazar, o sacerdote, disse aos homens de guerra que foram à peleja: Este é o estatuto da lei que Jeová ordenou a Moisés: 22 o ouro, a prata, o cobre, o ferro, o estanho e o chumbo, 23 tudo o que pode resistir ao fogo, fá-lo-eis passar pelo fogo e ficará limpo; todavia, será purificado com a água de purificação; e tudo o que não pode resistir o fogo, fá-lo-eis passar pela água. 24 Lavareis os vossos vestidos ao sétimo dia, e estareis limpos, e depois entrareis no arraial.

A divisão da presa

25 Disse Jeová a Moisés: 26 Tira a soma da presa que foi tomada, tanto de homens como de animais, tu, e o sacerdote Eleazar, e os cabeças das casas dos pais da congregação. 27 Divide a presa em duas partes iguais, entre os homens versados na guerra que saíram à peleja e toda a congregação; 28 *Nm 18.21-30toma um tributo para Jeová dos homens de guerra que saíram à peleja; um em quinhentos, assim dos homens como dos bois, e dos jumentos, e dos rebanhos. 29 Toma-o da sua metade e dá-o ao sacerdote Eleazar para a oferta alçada a Jeová. 30 Da metade que pertence aos filhos de Israel, tomarás um de cada cinquenta, dos homens, dos bois, dos jumentos, dos rebanhos e de todo o gado e dá-los-ás aos levitas, que cumprem o serviço que é devido ao tabernáculo de Jeová. 31 Fizeram Moisés e Eleazar, o sacerdote, como Jeová ordenou a Moisés.

32 Ora, foi a presa que restava do despojo que tomaram os homens de guerra seiscentas e setenta e cinco mil ovelhas, 33 setenta e dois mil bois, 34 sessenta e um mil jumentos 35 e trinta e duas mil pessoas ao todo, das mulheres que não tinham conhecido homem, deitando-se com ele. 36 A metade, que era a porção dos que saíram à guerra, foi em número de trezentas e trinta e sete mil e quinhentas ovelhas; 37 das ovelhas, foi o tributo para Jeová seiscentas e setenta e cinco. 38 Os bois foram trinta e seis mil, dos quais foi o tributo para Jeová setenta e dois. 39 Os jumentos foram trinta mil e quinhentos, dos quais foi o tributo para Jeová sessenta e um. 40 As pessoas foram dezesseis mil, das quais foi o tributo para Jeová trinta e duas pessoas. 41 Então, Moisés deu o tributo, que era a oferta alçada para Jeová, ao sacerdote Eleazar, como Jeová ordenou a Moisés.

42 Da metade que era dos filhos de Israel, separada por Moisés da dos homens que pelejaram 43 (ora, foi a metade que era da congregação trezentas e trinta e sete mil e quinhentas ovelhas, 44 trinta e seis mil bois, 45 trinta mil e quinhentos jumentos 46 e dezesseis mil pessoas); 47 sim, da metade que era dos filhos de Israel, tomou Moisés um de cada cinquenta, tanto dos homens como dos animais e deu-os aos levitas, que cumprem o serviço que é devido ao tabernáculo de Jeová; como Jeová ordenou a Moisés.

A oferta voluntária dos capitães

48 Então, chegaram-se a Moisés os oficiais que estavam sobre os milhares do exército, os capitães de mil e os capitães de cem; 49 e disseram-lhe: Teus servos tiraram a soma dos homens de guerra que estiveram debaixo da nossa autoridade; e não falta nenhum de nós. 50 Pelo que trouxemos a oblação de Jeová, o que cada um achou, de objetos de ouro, ornamentos para o braço, braceletes, anéis, arrecadas e colares, para fazermos expiação por nós mesmos diante de Jeová. 51 Moisés e o sacerdote Eleazar receberam deles o ouro, a saber, os objetos feitos de ouro. 52 Foi todo o ouro da oferta alçada que os capitães de mil e os capitães de cem ofereceram a Jeová dezesseis mil e setecentos e cinquenta siclos 53 *Nm 31.32(pois os homens de guerra haviam tomado despojo, cada um para si). 54 Moisés e o sacerdote Eleazar receberam o ouro dos capitães de mil e dos capitães de cem e meteram-no na tenda da revelação, para memorial dos filhos de Israel diante de Jeová.