Números 17

Áron vesszeje kivirágzik

1 És szóla az Úr Mózesnek, mondván: 2 Szólj Izráel fiainak, és végy tőlök egy-egy vesszőt az ő atyáiknak háza szerint; az ő atyáik házának valamennyi fejedelmétől tizenkét vesszőt; és kinek-kinek a nevét írd fel az ő vesszejére. 3 Az Áron nevét pedig írd a Lévi vesszejére: mert egy vessző esik az ő atyjok házának fejéért. 4 És tedd le azokat a gyülekezet sátorában a bizonyság ládája elé, a hol megjelenek néktek. 5 És lesz, hogy annak a férfiúnak vesszeje, a kit elválasztok, kihajt; így hárítom el magamról Izráel fiainak zúgolódásait, a melyekkel zúgolódnak ti ellenetek. 6 Szóla azért Mózes Izráel fiainak, és adának néki mind az ő fejedelmeik egy-egy vesszőt egy-egy fejedelemért; az ő atyáiknak háza szerint tizenkét vesszőt; az Áron vesszeje is azok között a vesszők között vala. 7 És letevé Mózes a vesszőket az Úr elé a bizonyság sátorában. 8 És lőn másnap, hogy beméne Mózes a bizonyság sátorába; és ímé kihajtott vala a Lévi házából való Áronnak vesszeje, és hajtást hajtott, és virágot növelt, és mandolát érlelt. 9 És kihozá Mózes mind azokat a vesszőket az Úr színe elől mind az Izráel fiai elé, és miután megnézték vala, vevé kiki az ő vesszejét. 10 És monda az Úr Mózesnek: Vidd vissza az Áron vesszejét a bizonyság ládája elé, hogy őriztessék ott a lázadó fiaknak jegyül, hogy megszünjék az én ellenem való zúgolódások, hogy meg ne haljanak. 11 És megcselekedé Mózes; a mint parancsolta vala az Úr néki, akképen cselekedék. 12 És szólának Izráel fiai Mózesnek, mondván: Ímé pusztulunk, veszünk, mi mindnyájan elveszünk! 13 Valaki közel járul az Úrnak sátorához, meghal. Avagy mindenestől elpusztulunk-é?!

A vara de Arão floresce

1 Disse Jeová a Moisés: 2 Fala aos filhos de Israel e recebe deles varas, uma pela casa de cada pai de todos os seus príncipes, segundo as casas de seus pais, isto é, doze varas; escreve o nome de cada um sobre a sua vara. 3 Escreverás o nome de Arão sobre a vara de Levi, porque cada cabeça das casas de seus pais terá uma vara. 4 Depositá-las-ás na tenda da revelação, diante do *Nm 17.7;Êx 25.16,21-22Testemunho, onde venho a vós. 5 Brotará a vara do *Nm 16.5homem que eu escolher; assim farei cessar de mim as murmurações dos filhos de Israel, que murmuram contra vós. 6 Falou Moisés aos filhos de Israel, e todos os seus príncipes deram-lhe varas, cada príncipe lhe deu uma, segundo as casas de seus pais, isto é, doze varas; e a vara de Arão achava-se entre as varas deles. 7 Moisés depositou as varas diante de Jeová na *Nm 1.50,53;9.15tenda do Testemunho.

8 No dia seguinte, entrou Moisés na tenda do Testemunho; eis que a *Hb 9.4vara de Arão pela casa de Levi tinha brotado, e, inchando os gomos, arrebentou em flores, e deu amêndoas maduras. 9 Então, Moisés trouxe todas as varas de diante de Jeová a todos os filhos de Israel; eles viram, e receberam, cada um a sua vara. 10 Disse Jeová a Moisés: Torna a pôr a vara de Arão *Nm 17.4diante do Testemunho, para se guardar, como memorial, contra os *Dt 9.7,24filhos de rebelião; para que faças acabar as suas murmurações contra mim, a fim de que não morram. 11 Assim fez Moisés; como Jeová lhe ordenou, assim fez.

12 Os filhos de Israel disseram a Moisés: *Is 6.5Eis que expiramos, perecemos, todos nós perecemos. 13 *Nm 1.51Todo o que se chegar ao tabernáculo de Jeová morrerá; porventura, expiraremos todos?