Az első parncsolat magyarázata, Isten szeretéséről
1 Ezek pedig a parancsolatok, a rendelések és a végzések, a melyek felől parancsolta az Úr, a ti Istenetek, hogy megtanítsam azokat néktek, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, a melyre átmenőben vagytok, hogy bírjátok azt; 2 Hogy féljed az Urat, a te Istenedet, és megtartsad minden ő rendelését és parancsolatát, a melyeket én parancsolok néked: te és a te fiad, és a te unokád, teljes életedben, és hogy hosszú ideig élhess. 3 Halld meg azért Izráel, és vigyázz, hogy megcselekedjed, hogy jól legyen dolgod, és hogy igen megsokasodjál a tejjel és mézzel folyó földön, a miképen megigérte az Úr, a te atyáidnak Istene néked. 4 Halld Izráel: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr! 5 Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből. 6 És ez ígék, a melyeket e mai napon parancsolok néked, legyenek a te szívedben. 7 És gyakoroljad ezekben a te fiaidat, és szólj ezekről, mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor lefekszel, és mikor felkelsz. 8 És kössed azokat a te kezedre jegyül, és legyenek homlokkötőül a te szemeid között. 9 És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire, és a te kapuidra. 10 És mikor bevisz téged az Úr, a te Istened a földre, a mely felől megesküdt a te atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy ad néked nagy és szép városokat, a melyeket nem építettél; 11 És minden jóval telt házakat, a melyeket nem te töltöttél meg, és ásott kutakat, a melyeket nem te ástál, szőlő- és olajfakerteket, a melyeket nem te plántáltál; és eszel és megelégszel: 12 Vigyázz magadra, hogy el ne felejtkezzél az Úrról, a ki kihozott téged Égyiptom földéről, a szolgaságnak házából! 13 Féljed az Urat, a te Istenedet, ő néki szolgálj, és az ő nevére esküdjél. 14 Ne járjatok idegen istenek után, azoknak a népeknek istenei közül, a kik körültetek vannak; 15 (Mert az Úr, a te Istened féltőn szerető Isten te közötted), hogy az Úrnak, a te Istenednek haragja fel ne gerjedjen reád, és el ne törüljön téged a föld színéről. 16 Meg ne kísértsétek az Urat, a ti Isteneteket, miképen megkísértettétek Maszszában! 17 Szorosan megtartsátok az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, az ő bizonyságait és rendeléseit, a melyeket parancsolt néked. 18 És azt cselekedjed, a mi igaz és jó az Úrnak szemei előtt, hogy jól legyen dolgod, és bemehess és bírhasd azt a jó földet, a mely felől megesküdött az Úr a te atyáidnak. 19 Hogy elűzzed minden ellenségedet a te színed elől, a mint megmondotta az Úr. 20 Ha a te fiad megkérdez téged ezután, mondván: Mire valók e bizonyságtételek, rendelések és végzések, a melyeket az Úr, a mi Istenünk parancsolt néktek: 21 Akkor azt mondjad a te fiadnak: Szolgái voltunk Égyiptomban a Faraónak; de kihozott minket az Úr Égyiptomból hatalmas kézzel. 22 És tőn az Úr Égyiptomban nagy és veszedelmes jeleket és csudákat a Faraón és az ő egész háznépén, a mi szemeink láttára. 23 Minket pedig kihoza onnét, hogy bevigyen minket, és nékünk adja azt a földet, a mely felől megesküdött a mi atyáinknak. 24 És megparancsolta nékünk az Úr, hogy cselekedjünk mind e rendelések szerint, hogy féljük az Urat, a mi Istenünket, hogy jó dolgunk legyen teljes életünkben, hogy megtartson minket az életben, mint e mai napon. 25 És ez lesz nékünk igazságunk, ha vigyázunk arra, hogy megtartsuk mind e parancsolatokat, az Úr előtt, a mi Istenünk előtt, a miképen megparancsolta nékünk.
O fim da lei é obediência
1 Ora, este é o mandamento, os estatutos e os juízos que Jeová, vosso Deus, ordenou que se vos ensinassem, para que os cumprais na terra a que passais para a possuirdes; 2 a fim de que Dt 10.12temas a Jeová, teu Deus, de modo que guardes todos os seus estatutos e os seus mandamentos que eu hoje te mando, tu, e teu filho, e o filho de teu filho, por Dt 4.9todos os dias da tua vida; e para que se prolonguem os teus dias. 3 Ouve, pois, ó Israel, e cuida de o fazer, Dt 5.33para que te vá bem, e para que te multipliques abundantemente, como Jeová, Deus de teus pais, te prometeu, Êx 3.8,17numa terra que mana leite e mel.
4 Mt 22.37;Mc 12.29-30;Lc 10.27Ouve, ó Israel; Jeová, nosso Deus, é o Dt 4.35,39único Deus. 5 Amarás, pois, a Jeová, teu Deus, de todo o teu coração, e de toda a tua alma, e de todas as tuas forças. 6 Estas palavras que eu hoje te intimo estarão sobre o teu coração; 7 Dt 4.9tu as inculcarás a teus filhos e delas falarás, sentado em tua casa, e andando pelo caminho, e ao deitar-te, e ao levantar-te. 8 Dt 11.18;Êx 12.14;13.9,16Atá-las-ás como sinal na tua mão, e serão por frontais entre os teus olhos. 9 Dt 11.20Escrevê-las-ás nos umbrais de tua casa e nas tuas portas.
10 Quando Jeová, teu Deus, te introduzir na terra que prometeu com juramento a teus pais, a Abraão, a Isaque e a Jacó, que te daria, Dt 9.1;19.1;Js 24.13grandes e excelentes cidades que não edificaste, 11 e casas cheias de todas as boas coisas, casas que não encheste; cisternas cavadas que não cavaste; vinhas e olivais que não plantaste, e Dt 8.10;11.15;14.29comeres e te fartares; 12 guarda-te, Dt 4.9não te esqueças de Jeová, que te tirou da terra do Egito, da casa de servidão. 13 Mt 4.10;Lc 4.8Temerás a Jeová teu Deus; servi-lo-ás e, pelo seu nome, Dt 5.11;10.20jurarás. 14 Não seguireis a outros deuses dos deuses dos povos que estiverem à roda de vós, 15 porque Jeová, teu Deus, no meio de ti, é Deus Dt 4.24;5.9zeloso; para que a ira de Jeová, teu Deus, não se acenda contra ti, e ele te faça perecer de sobre a face da terra.
16 Mt 4.7;Lc 4.12Não experimentareis a Jeová, vosso Deus, Êx 17.7como o experimentastes em Massá. 17 Dt 11.22Observareis diligentemente os mandamentos de Jeová, vosso Deus, e os seus testemunhos, e os seus estatutos que te ordenou. 18 Farás o que é reto e bom aos olhos de Jeová; Dt 4.40para que te vá bem e para que entres e possuas a boa terra que Jeová prometeu, com juramento, dar a teus pais, 19 lançando de diante de ti todos os teus inimigos, como falou Jeová.
20 Êx 13.8,14Quando teu filho te perguntar no futuro: Que significam os testemunhos, e os estatutos, e os juízos que Jeová, nosso Deus, vos ordenou? 21 responderás a teu filho: Éramos servos de Faraó, no Egito, e Jeová nos tirou do Egito com mão poderosa. 22 Aos nossos olhos fez Jeová milagres e portentos, grandes e terríveis contra o Egito, contra Faraó e contra toda a sua casa; 23 mas a nós nos tirou de lá, para nos introduzir e para nos dar a terra que prometeu, com juramento, a nossos pais. 24 Jeová nos ordenou que observássemos todos estes estatutos e Dt 10.12que temêssemos a Jeová, nosso Deus, para o nosso bem em todo o tempo, a fim de que ele nos preservasse a vida, como hoje se vê. 25 Dt 24.13Será justiça para nós, se cuidarmos de cumprir esse mandamento todo diante de Jeová, nosso Deus, como ele nos ordenou.