Deuteronômio 5

Ismét a tíz parancsolat

1 És szólítá Mózes az egész Izráelt, és monda nékik: Hallgasd meg Izráel a rendeléseket és a végzéseket, a melyeket elmondok én ma fületek hallására, és tanuljátok meg azokat, és ügyeljetek azokra, megcselekedvén azokat! 2 Az Úr, a mi Istenünk szövetséget kötött velünk a Hóreben. 3 Nem a mi atyáinkkal kötötte az Úr e szövetséget, hanem mi velünk, a kik íme itt vagyunk e mai napon mindnyájan és élünk. 4 Színről színre szólott veletek az Úr a hegyen, a tűz közepéből. 5 (Én pedig az Úr között és ti közöttetek állok vala abban az időben, hogy megjelentsem néktek az Úr beszédét; mert ti a tűztől féltek vala, és nem menétek fel a hegyre) mondván: 6 Én, az Úr, vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptomnak földéből, a szolgálatnak házából. 7 Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem. 8 Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak. 9 Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyedíziglen, a kik engem gyűlölnek; 10 De irgalmasságot cselekeszem ezeríziglen azokkal, a kik engem szeretnek, és az én parancsolataimat megtartják. 11 Az Úrnak, a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül, a ki az ő nevét hiába felveszi. 12 Vigyázz a szombatnak napjára, hogy megszenteld azt, a miképen megparancsolta néked az Úr, a te Istened. 13 Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat. 14 De a hetedik nap az Úrnak, a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon, se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se ökröd, se szamarad, és semminémű barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belől van, hogy megnyugodjék a te szolgád és szolgálóleányod, mint te magad; 15 És megemlékezzél róla, hogy szolga voltál Égyiptom földén, és kihozott onnan téged az Úr, a te Istened erős kézzel és kinyújtott karral. Azért parancsolta néked az Úr, a te Istened, hogy a szombat napját megtartsad. 16 Tiszteld atyádat és anyádat, a mint megparancsolta néked az Úr, a te Istened; hogy hosszú ideig élj, és hogy jól legyen dolgod azon a földön, a melyet az Úr, a te Istened ád te néked. 17 Ne ölj. 18 És ne paráználkodjál. 19 És ne lopj. 20 És ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanubizonyságot. 21 És ne kívánd a te felebarátodnak feleségét; és ne áhítsd a te felebarátodnak házát, szántóföldét; se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát és semmit, a mi a te felebarátodé. 22 Ez ígéket szólá az Úr a ti egész gyülekezeteteknek a hegyen a tűz, a felhő és a homályosság közepéből nagy felszóval, és nem többet; és felírá azokat két kőtáblára, és adá azokat nékem. 23 És lőn, mikor a szót a setétség közepéből halljátok vala, és a hegy tűzzel ég vala, hozzám jövétek a ti törzseiteknek minden fejedelmével és vénjével; 24 És mondátok: Ímé az Úr, a mi Istenünk megmutatta nékünk az ő dicsőségét és nagyságát; és az ő szavát hallottuk a tűznek közepéből; e mai napon pedig láttuk, hogy az Isten emberrel szól, és ez mégis él. 25 Most hát miért haljunk meg? Mert megemészt e nagy tűz minket. Ha még tovább halljuk az Úrnak, a mi Istenünknek szavát, meghalunk! 26 Mert kicsoda az, az összes halandók közül, a ki a tűznek közepéből szóló élő Istennek szavát hallotta, mint mi, hogy megélt volna? 27 Járulj oda te, és hallgasd meg mind azt, a mit mond az Úr, a mi Istenünk, és te majd beszéld el nékünk mind, a mit néked mond az Úr, a mi Istenünk, és mi meghallgatjuk, és megcselekeszszük. 28 És meghallá az Úr a ti beszédetek szavát, a mikor beszéltek vala velem, és monda nékem az Úr: Hallottam e nép beszédének szavát, a mint beszéltek vala hozzád; mind jó, a mit beszéltek vala. 29 Vajha így maradna az ő szívök, hogy félnének engem, és megtartanák minden parancsolatomat minden időben, hogy jól legyen dolguk nékik és az ő gyermekeiknek mindörökké! 30 Menj el, és mondd meg nékik: Térjetek vissza a ti sátoraitokba. 31 Te pedig állj ide mellém, hogy elmondjam néked minden parancsolatomat, rendelésemet és végzésemet, a melyekre tanítsd meg őket, hogy cselekedjék azon a földön, a melyet én adok néktek örökségül. 32 Vigyázzatok azért, hogy úgy cselekedjetek, a mint az Úr, a ti Istenetek parancsolta néktek; ne térjetek se jobbra, se balra. 33 Mindig azon az úton járjatok, a melyet az Úr, a ti Istenetek parancsolt néktek, hogy éljetek, és jó legyen dolgotok, és hosszú ideig élhessetek a földön, a melyet bírni fogtok.

A repetição dos dez mandamentos

1 Chamou Moisés a todo o Israel e disse-lhes: Ouve, ó Israel, os estatutos e os juízos que eu hoje vos falo aos ouvidos, para que os aprendais e cuideis em os cumprirdes. 2 Jeová, nosso Deus, fez uma *Êx 19.5;Ml 4.4aliança conosco em Horebe. 3 Não com os nossos pais *Nm 26.63-65fez Jeová esta aliança, mas conosco; sim, conosco, que somos todos nós aqui vivos este dia. 4 *Nm 14.14Face a face falou Jeová convosco no monte, *Dt 4.33do meio do fogo 5 (estando eu nesse tempo entre Jeová e vós, para vos anunciar a palavra de Jeová; *Êx 19.16,21-24pois tivestes medo por causa do fogo e não subistes ao monte). Ele disse:

6 *Êx 20.2-17Eu sou Jeová, teu Deus, que te tirei da terra do Egito, da casa de servidão.

7 Não terás outros deuses diante de mim.

8 Não farás para ti imagem de escultura, forma alguma do que há em cima no céu, ou embaixo na terra, ou nas águas debaixo da terra. 9 Não as adorarás, nem lhes darás culto; porque eu, Jeová, teu Deus, sou Deus zeloso, que visito a iniquidade dos pais nos filhos, na terceira e quarta geração daqueles que me aborrecem; 10 e que uso de misericórdia para com milhares dos que me amam e guardam os meus mandamentos.

11 *Dt 6.13;10.20Não tomarás o nome de Jeová, teu Deus, em vão, porque Jeová não terá por inocente ao que tomar o seu nome em vão.

12 Observa o dia de sábado, para o santificares, como Jeová, teu Deus, te ordenou. 13 Seis dias trabalharás e farás tudo o que tens para fazer; 14 mas o sétimo dia é sábado para Jeová, teu Deus. Nele não farás obra alguma, nem tu, nem teu filho, nem tua filha, nem o teu servo, nem a tua serva, nem o teu boi, nem o teu jumento, nem animal algum teu, nem o teu estrangeiro que vive de tuas portas para dentro; a fim de que descanse teu servo e tua serva bem como tu. 15 *Êx 20.11Lembrar-te-ás que foste servo na terra do Egito, e que de lá te tirou Jeová, teu Deus, com mão poderosa e com braço estendido; portanto, Jeová, teu Deus, te ordenou que observasses o dia de sábado.

16 Honrarás a teu pai e a tua mãe como Jeová, teu Deus, te ordenou, para que se prolonguem os teus dias e para que te vá bem na terra que Jeová, teu Deus, te dá.

17 Não matarás.

18 Não adulterarás.

19 Não furtarás.

20 Não dirás testemunho falso contra o teu próximo.

21 *Rm 7.7;13.9Não cobiçarás a mulher do teu próximo; não desejarás a casa do teu próximo, nem o seu campo, nem o seu servo, nem a sua serva, nem o seu boi, nem o seu jumento, nem coisa alguma que lhe pertença.

O povo, atemorizado, pede a Moisés para receber a lei do Senhor

22 Estas palavras falou Jeová a toda a vossa assembleia, no monte, do meio do fogo, da nuvem e da escuridade, com grande voz; e nada mais acrescentou. *Dt 4.13;Êx 31.18Tendo-as escrito em duas tábuas de pedra, deu-mas a mim. 23 Quando ouvistes a voz do meio das trevas, enquanto ardia o monte em fogo, viestes ter comigo, a saber, todos os cabeças das vossas tribos e os vossos anciãos; 24 e dissestes: Eis que Jeová, nosso Deus, nos fez ver a sua glória e a sua grandeza; e ouvimos a sua voz do meio do fogo; hoje, vimos que Deus fala com o homem, e este continua a viver. 25 *Dt 18.16;Êx 20.18-19Agora, pois, porque havemos de morrer? Este grande fogo nos consumirá; se nós tornarmos a ouvir a voz de Jeová, nosso Deus, morreremos. 26 Pois quem há, de toda a carne, que tenha ouvido a voz do Deus vivente falar do meio do fogo, como nós a ouvimos, e tenha continuado a viver? 27 Tu chega-te mais e ouve tudo o que Jeová, nosso Deus, disser; tu nos falarás tudo o que Jeová, nosso Deus, te falar a ti; e, ouvindo-o, o cumpriremos.

28 Ouviu Jeová a voz das vossas palavras, quando me faláveis a mim, e *Dt 18.17disse-me Jeová: Eu ouvi a voz das palavras deste povo, que eles falaram; falaram bem em tudo quanto disseram. 29 *Sl 81.13;Is 48.18Quem dera que eles tivessem tal coração, que me temessem e guardassem em todo o tempo todos os meus mandamentos, para *Dt 5.16,33que lhes fosse bem a eles e a seus filhos, para sempre. 30 Vai dizer-lhes: Voltai para as vossas tendas. 31 Tu, porém, *Êx 24.12fica-te aqui comigo, e te direi o mandamento todo, e os estatutos, e os juízos que lhes ensinarás, para que os cumpram na terra que lhes estou dando a fim de a possuírem. 32 Cuidareis em fazerdes como Jeová, vosso Deus, vos ordenou; *Dt 17.20;28.14;Js 1.7;23.6não vos desviareis nem para a direita nem para a esquerda. 33 Andareis em todo o caminho que Jeová, vosso Deus, vos ordenou, *Dt 4.1,40para que vivais, e que vos suceda bem, e para que se prolonguem os vossos dias na terra que haveis de possuir.