Deuteronômio 32

Mózes éneke

1 Figyeljetek egek, hadd szóljak! Hallgassa a föld is számnak beszédeit! 2 Csepegjen tanításom, mint eső; hulljon mint harmat a beszédem; mint langyos zápor a gyenge fűre, s mint permetezés a pázsitra! 3 Mert az Úr nevét hirdetem: magasztaljátok Istenünket! 4 Kőszikla! Cselekedete tökéletes, mert minden ő úta igazság! Hűséges Isten és nem csalárd; igaz és egyenes ő! 5 Gonoszak voltak hozzá, nem fiai, a magok gyalázatja; romlott és elvetemült nemzedék. 6 Így fizettek-é az Úrnak: balga és értelmetlen nép?! Nem atyád-é ő, a ki teremtett? Ő alkotott és erősített meg. 7 Emlékezzél meg az ős időkről; gondoljátok el annyi nemzedék éveit! Kérdezd meg atyádat és megjelenti néked, a te véneidet és megmondják néked! 8 Mikor a Felséges örökséget osztott a népeknek; mikor szétválasztá az ember fiait: megszabta a népek határait, Izráel fiainak száma szerint, 9 Mert az Úrnak része az ő népe, Jákób néki sorssal jutott öröksége. 10 Puszta földön találta vala őt, zordon, sivatag vadonban; körülvette őt, gondja volt reá, őrizte, mint a szeme fényét; 11 Mint a fészkén felrebbenő sas, fiai felett lebeg, kiterjeszti felettök szárnyait, felveszi őket, és tollain emeli őket: 12 Egymaga vezette őt az Úr; idegen Isten nem volt ő vele. 13 A föld magaslatain járatta őt, mezők terméseivel étette, kősziklából is mézet szopatott vele, kovaszirtből is olajat; 14 Tehenek vaját, és juhok tejét bárányok kövérjével, básáni kosokat és bakkecskéket a buza java kövérjével; és szőlő vérét, bort ittál. 15 És meghízott Jesurun, és rúgódozott. Meghíztál, megkövéredtél, elhájasodtál. És elhagyá Istent, teremtőjét, és megveté az ő üdvösségének kőszikláját. 16 Idegen istenekkel ingerelték, útálatosságokkal bosszantották. 17 Ördögöknek áldoztak, nem Istennek; isteneknek, a kiket nem ismertek; újaknak, a kik csak most támadtak, a kiket nem rettegtek a ti atyáitok. 18 A Kősziklát, a ki szült téged, elfeledted; megfelejtkeztél Istenről, a ki nemzett téged. 19 Látta ezt az Úr és megútálta bosszúságában az ő fiait és leányait. 20 És monda: Elrejtem orczámat előlök, hadd látom, mi lesz a végök? Mert elzüllött nemzetség ez, fiak, a kikben nincs hűség! 21 Azzal ingereltek ők, a mi nem isten; hiábavalóságaikkal bosszantottak engem; én pedig azzal ingerlem őket, a mi nem népem: bolond nemzettel bosszantom őket. 22 Mert tűz lobban fel haragomban és leég a Seol fenekéig; megemészti a földet és gyümölcsét, és felgyújtja a hegyek alapjait. 23 Veszedelmeket halmozok reájok, nyilaimat mind rájok fogyasztom. 24 Éhségtől aszottan, láztól emésztetten és keserű dögvésztől – a vadak fogait is rájok bocsátom, a porban csúszók mérgével együtt. 25 Kivül fegyver pusztít, az ágyasházakban rettegés: ifjat és szűzet, csecsszopót a vén emberrel együtt. 26 Mondom: Elfuvom őket, eltörlöm emlékezetöket az emberek közül. 27 Ha nem tartanék az ellenség bosszantásától, hogy szorongatóik a dolgot félremagyarázzák, és hogy ezt mondják: A mi kezünk a hatalmas, és nem az Úr cselekedte mind ezt! – 28 Mert tanács-vesztett nép ez, és nincs bennök értelem. 29 Vajha eszesek volnának, megértenék ezt, meggondolnák, hogy mi lesz a végök! 30 Miképen kergethetne egy ezeret, és kettő hogyan űzhetne tízezeret, ha az ő Kősziklájok el nem adja őket, és ha az Úr kézbe nem adja őket?! 31 Mert a mi Kősziklánk nem olyan, mint az ő kősziklájok; ellenségeink is megítélhetik! 32 Mert az ő szőlőjök Sodoma szőlője és Gomora mezősége; bogyóik mérges bogyók, keserűek a gerézdjeik. 33 Sárkányok mérge az ő boruk, áspiskígyóknak kegyetlen epéje. 34 Nincsen-é ez elrejtve nálam, lepecsételve az én kincseim között? 35 Enyém a bosszúállás és megfizetés, a mikor lábuk megtántorodik; mert közel van az ő veszedelmök napja, és siet, a mi rájok vár! 36 Mert megítéli az Úr az ő népét, és megkönyörül az ő szolgáin, ha látja, hogy elfogyott az erő, s védett és védtelen oda van. 37 És ezt mondja: Hol az ő istenök? a Kőszikla, a melyben bizakodtak? 38 A kik megették az ő véres áldozataik kövérjét, megitták az ő italáldozatuk borát: keljenek fel és segítsenek meg titeket, és oltalmazzanak meg titeket! 39 Most lássátok meg, hogy én vagyok, és nincs Isten kivülem! Én ölök és elevenítek, én sebesítek és én gyógyítok, és nincs, a ki kezemből megszabadítson. 40 Mert felemelem kezemet az égre, és ezt mondom: Örökké élek én! 41 Ha megélesítem fényes kardomat és ítélethez fog kezem: bosszút állok ellenségeimen és megfizetek gyűlölőimnek. 42 Megrészegítem nyilaimat vérrel, és kardom jól lakik hússal: a legyilkoltak és foglyok vérével, az ellenség vezéreinek fejéből! 43 Ujjongjatok ti nemzetek, ő népe! Mert ő megtorolja az ő szolgáinak vérét, bosszút áll az ő ellenségein, földjének és népének megbocsát! 44 Elméne azért Mózes és elmondá ez éneknek minden ígéjét a nép füle hallására, ő és Józsué a Nún fia. 45 És mikor végig elmondá Mózes mind ez ígéket az egész Izráelnek, 46 Monda nékik: Vegyétek szívetekre mind ezeket az ígéket, a melyekkel én bizonyságot teszek ellenetek e mai napon; és parancsoljátok meg fiaitoknak, hogy tartsák meg és teljesítsék e törvénynek minden ígéjét; 47 Mert nem hiábavaló íge ez néktek; hanem ez a ti életetek, és ez íge által hosszabbítjátok meg napjaitokat azon a földön, a melyre általmentek a Jordánon, hogy bírjátok azt. 48 És ugyanezen a napon szóla az Úr Mózesnek, mondván: 49 Menj fel ebbe az Abarim hegységbe, a Nébó hegyére, a mely Moáb földén van és pedig Jérikhóval átellenben; és nézd meg a Kanaán földét, a melyet én Izráel fiainak adok örökségül. 50 És halj meg a hegyen, a melyre felmégy, és takaríttassál a te népedhez, a miképen meghalt Áron, a te testvéred a Hór hegyén, és takaríttatott az ő népeihez; 51 Mivelhogy vétkeztetek ellenem Izráel fiai között a versengésnek vizénél, a Czin pusztájában Kádesnél: mert nem szenteltetek meg engem Izráel fiai között. 52 Mert szemközt látod a földet; de arra a földre, a melyet én adok Izráel fiainak, oda nem mégy be.

1 *Dt 4.26;Is 1.2Ouvi, ó céus, e falarei;

e ouça a terra as palavras da minha boca.

2 *Is 55.10-11Caia o meu ensino como a chuva,

destile o meu discurso como o orvalho;

como o chuvisco sobre a terra,

como as chuvinhas sobre a erva.

3 *Êx 33.19;34.5-6Porque proclamarei o nome de Jeová.

*Dt 3.24;5.24Engrandecei o nosso Deus.

4 *Dt 32.15,18,30Ele é a Rocha, e as suas obras são perfeitas,

*Gn 18.25porque todos os seus caminhos são justiça.

*Dt 7.9Deus, fiel e sem iniquidade, justo e reto é ele.

5 *Dt 4.25;31.29Procederam corruptamente com ele, não são seus filhos; é essa a sua mancha.

*Mt 17.17Eles são geração perversa e deformada.

6 É assim que tratas a Jeová,

*Dt 32.28Ó povo insensato e ignorante?

*Dt 1.31Não é ele teu pai, que te adquiriu?

*Dt 32.15Ele te fez e te estabeleceu.

7 Lembra-te dos dias da antiguidade,

Considera os anos de gerações sucessivas.

*Êx 12.26;Sl 78.5-8Pergunta a teu pai, e ele te informará;

aos anciãos, e eles to dirão.

8 Quando o Altíssimo dava às nações a sua herança,

quando separava os filhos dos homens,

fixou os limites dos povos

*Gn 11.8;Êx 33.16;Nm 23.9segundo o número dos filhos de Israel.

9 *1Rs 8.51,53;Jr 10.16Pois a porção de Jeová é o seu povo,

Jacó é a parte da sua herança.

10 *Dt 1.19Ele o achou numa terra deserta

e na solidão ululante dum ermo;

cercou-o, cuidou dele,

guardou-o como *Sl 17.8;Zc 2.8a menina dos seus olhos.

11 *Dt 33.12;Êx 19.4Como uma águia que desperta o seu ninho,

que adeja sobre seus filhos,

*Sl 18.10-18ele estendeu as suas asas, os tomou,

os levou sobre as suas asas.

12 *Dt 4.35,39Só Jeová o conduziu,

*Dt 32.39;Is 43.12e não havia com ele deus estranho.

13 *Is 58.14Fê-lo cavalgar sobre os altos da terra

e comeu a novidade do campo;

*Dt 8.8;Sl 81.16fê-lo chupar mel do penhasco

e azeite, da dura pederneira,

14 Coalhada de vacas, leite de ovelhas,

com gordura de cordeiros,

carneiros da casta de Basã e bodes,

*Sl 81.16;147.14com o mais escolhido trigo.

Bebeste do sangue da uva, o vinho espumante.

15 *Dt 31.20Mas Jesurum engordou e deu coices

(Tu te engordaste, te engrossaste, te fartaste!),

*Jz 10.6abandonou a Deus, *Dt 32.6que o fez

e tratou com desprezo a *Dt 32.4Rocha da sua salvação.

16 *Sl 78.58Com deuses estranhos, o provocaram a zelos,

*Sl 106.29com abominações, o irritaram.

17 *Lv 17.7;1Co 10.20Ofereceram sacrifícios a sedins, que não são Deus,

*Dt 28.64a deuses que não conheceram,

*Jz 5.8a deuses novos, que apareceram há pouco,

diante dos quais vossos pais não tremeram.

18 *Dt 32.4Olvidaste a Rocha que te gerou

*Sl 106.21e esqueceste-te do Deus que te deu o ser.

19 *Lv 26.30;Sl 106.40Jeová viu isso e os desprezou,

*Jr 44.21-23porque o provocaram seus filhos e suas filhas.

20 Então, disse: Esconderei deles o meu rosto,

*Dt 31.29verei qual será o seu fim,

*Dt 32.5porque são uma geração perversa,

*Dt 9.23filhos em quem não há fidelidade.

21 *Dt 32.16Eles me provocaram a zelos com aquilo que não é Deus,

irritaram-me com as suas *Dt 32.17;1Rs 16.13,26vaidades.

*Rm 10.19Eu os provocarei a zelos com aquele que não é povo,

irritá-los-ei com uma nação insensata.

22 *Nm 16.33-35;Sl 18.7-8Porque um fogo está acendido na minha ira,

arde até o mais profundo Sheol,

*Lv 26.20devora a terra e a sua novidade

e incendeia os fundamentos dos montes.

23 *Dt 29.21Amontoarei males sobre eles,

*Sl 18.14;45.5esgotarei as minhas setas contra eles.

24 *Dt 28.22,48Consumidos serão de fome e devorados de raios

*Sl 91.6e de amarga destruição.

*Lv 26.22Enviarei entre eles os dentes das feras,

*Am 5.18-19juntamente com o veneno dos que se arrastam no pó.

25 *Lm 1.20;Ez 7.15Por fora, devastará a espada,

e, por dentro, o pavor,

*2Cr 36.17;Lm 2.21tanto ao mancebo como à virgem,

a criança de mama bem como ao homem encanecido.

26 Eu teria dito: *Dt 4.27;28.64despedaçá-los-ei,

*Dt 9.14farei cessar dentre os homens a sua memória,

27 *Dt 9.26Se eu não receasse a vexação do inimigo,

e que os seus adversários, iludindo-se,

dissessem: *Nm 15.30A nossa mão está exaltada,

e não é Jeová que tem feito todas essas coisas.

28 *Dt 32.6Porque são gente falta de conselhos,

e neles não há entendimento.

29 *Dt 5.29Se tivessem sido sábios, entenderiam isso,

*Dt 31.29discerniriam o seu fim.

30 *Lv 26.7-8Como poderia um só perseguir a mil,

e dois pôr em fuga a dez mil,

se a sua *Dt 32.4Rocha lhos não vendera,

e Jeová lhos não entregara?

31 Porque a rocha deles não é como a nossa Rocha,

*Êx 14.25sendo os nossos próprios inimigos os juízes.

32 Pois a sua vide é da vide de Sodoma

e dos campos de Gomorra.

As suas uvas são uvas de *Dt 29.18veneno,

os seus cachos são amargos.

33 O seu vinho é fel de répteis

e peçonha cruel de serpentes.

34 *Jr 44.21Não é isso depositado comigo,

selado nos meus tesouros?

35 *Rm 12.19Minha é a vingança e a recompensa,

*Jr 23.12ao tempo em que resvalar o seu pé;

*Ez 7.5-10pois perto está o dia da sua calamidade,

e o que lhes há de acontecer se apressará.

36 *Hb 10.30Porque Jeová vindicará ao seu povo

*Dt 30.1-3;Lv 26.43-45e se arrependerá no tocante aos seus servos,

quando vir que o poder deles já se foi,

e que não resta nem escravo nem livre.

37 Ele dirá: *Jr 2.28Onde estão os seus deuses,

a rocha em quem procuravam refúgio?

38 *Nm 25.1-2Os que comiam a gordura dos sacrifícios deles

e bebiam o vinho das libações que eles ofereciam,

*Jr 11.12levantem-se esses e vos ajudem,

e haja sobre vós um abrigo.

39 *Is 41.4;43.10Vede agora que Eu, sim Eu, sou Ele,

*Dt 32.12e que não há outro deus comigo.

*1Sm 2.6Eu faço morrer e faço viver;

*Sl 51.8eu firo e eu saro;

*Sl 50.22não há quem possa livrar da minha mão.

40 Pois *Ez 20.5-6levanto a mão ao céu

e digo: Como eu vivo para sempre,

41 *Is 34.6-8se eu afiar a minha espada reluzente,

se a minha mão pegar neste juízo,

*Jr 50.28-32retribuirei vingança aos meus adversários

e recompensarei aos que me odeiam.

42 *Dt 32.23De sangue embriagarei as minhas setas

*Jr 12.12;46.10,14(a minha espada devorará carne)

do sangue dos mortos e dos cativos,

das cabeças cabeludas dos inimigos.

43 *Rm 15.10Louvai, ó nações, o seu povo,

*2Rs 9.7porque ele vingará o sangue dos seus servos,

*Is 1.24-25tomará vingança dos seus adversários

*Sl 65.3;79.9e fará expiação pela sua terra, pelo seu povo.

Exortação a que seja observada a lei

44 Veio Moisés e falou todas as palavras deste cântico aos ouvidos do povo, ele e *Nm 13.8,16Oseias*ou Josué., filho de Num. 45 Tendo Moisés acabado de falar todas estas palavras a todo o Israel, 46 disse-lhes: *Ez 40.4;44.5Aplicai o vosso coração a todas as palavras que hoje testifico contra vós, para que ordeneis a *Dt 4.9vossos filhos que cuidem de cumprir todas as palavras desta lei. 47 Isso não é para vós coisa de somenos importância, pois *Dt 8.3;30.20é a vossa vida, e *Dt 4.40;33.25por isso prolongareis os vossos dias na terra que estais passando o Jordão para possuirdes.

Moisés recebe ordem de subir ao monte Nebo

48 Naquele mesmo dia, falou Jeová a Moisés: 49 *Dt 3.27;Nm 27.12-14Subirás a este monte de Abarim, ao monte Nebo, que está na terra de Moabe, defronte de Jericó, e verás a terra de Canaã, que eu estou dando aos filhos de Israel por possessão. 50 Morrerás no monte, ao qual tu hás de subir, e *Gn 25.8te recolherás ao teu povo, assim como Arão, teu irmão, morreu no monte Hor e se recolheu a seu povo, 51 *Nm 20.12porque pecastes contra mim no meio dos filhos de Israel, junto as águas de Meribá de Cades, no *Nm 27.14deserto de Zim, e porque não me santificastes no meio dos filhos de Israel. 52 *Dt 34.1-3Por isso, verás de longe a terra; porém *Dt 1.37;3.27lá não entrarás, na terra que eu estou dando aos filhos de Israel.