Provérbios 18

Barátság és békeszeretés

1 A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik. 2 Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az ő elméje nyilvánvalóvá legyen. 3 Mikor eljő az istentelen, eljő a megútálás; és a szidalommal a gyalázat. 4 Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcseségnek kútfeje. 5 A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben. 6 A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az ő szája ütésekért kiált. 7 A bolondnak szája az ő romlása, és az ő beszédei az ő életének tőre. 8 A susárlónak beszédei hizelkedők; és azok a szív belsejét áthatják. 9 A ki lágyan viseli magát az ő dolgában, testvére annak, a ki tönkre tesz. 10 Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen. 11 A gazdagnak vagyona az ő erős városa, és mint a magas kőfal, az ő gondolatja szerint. 12 A megromlás előtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség előtt pedig alázatosság van. 13 A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve. 14 A férfiú lelke elviseli a maga erőtlenségét; de a megtört lelket ki viseli el? 15 Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres. 16 Az embernek ajándéka szabad útat szerez néki, és a nagyoknak orczája elé viszi őt. 17 Igaza van annak, a ki első a perben; mígnem eljő az ő peresfele, és megvizsgálja őt. 18 A versengéseket megszünteti a sorsvetés, és az erőseket elválasztja. 19 A felingerelt atyafiú erősb az erős városnál, és az ilyen versengések olyanok, mint a vár zárja. 20 A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje; az ő beszédének jövedelmével lakik jól. 21 Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miképen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét. 22 Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól! 23 Alázatos kérést szól a szegény; a gazdag pedig keményen felel. 24 Az ember, a kinek sok barátja van, széttöretik; de van barát, a ki ragaszkodóbb a testvérnél.

1 Quem vive isolado busca o que deseja

e incomoda-se com toda a *Pv 2.7;3.21;8.14verdadeira sabedoria.

2 O tolo não tem prazer no entendimento,

mas tão somente *Pv 12.23;13.16;Ec 10.3em se revelar tal como é.

3 Quando vier o perverso, vem também o *Pv 12.8desprezo;

e, com a ignomínia, vem o opróbrio.

4 As palavras da boca do homem são como *Pv 20.5águas profundas,

e a *Pv 10.11;16.22fonte da sabedoria é como ribeiro que corre.

5 Não é bom *Pv 17.15;24.23;28.21;Lv 19.15;Dt 1.17;16.19;Sl 82.2guardar respeito à pessoa do perverso,

nem *Pv 17.26;31.5;Êx 23.2,6;Mq 3.9oprimir o justo no juízo.

6 Os lábios do tolo metem-se em contendas,

e a sua boca provoca *Pv 19.29açoites.

7 *Pv 10.14;12.13;13.3;Sl 64.8;140.9;Ec 10.12A boca do tolo é a sua destruição,

e os seus lábios são o laço da sua alma.

8 *Pv 26.22As palavras do caluniador são como doces bocados,

que penetram até *Pv 20.27,30o fundo das entranhas.

9 Aquele que *Pv 10.4é remisso na sua obra

*Pv 28.24é irmão do que é destruidor.

10 *Êx 3.15O nome de Jeová é uma *2Sm 22.2-3,33;Sl 18.2;61.3;91.2;144.2torre forte,

à qual o justo se acolhe e *Pv 29.25está seguro.

11 *Pv 10.15Os bens do rico são a sua cidade forte

e como um muro alto na sua imaginação.

12 *Pv 11.2;16.18;29.23Antes da ruína, eleva-se o coração do homem,

*Pv 15.33e adiante da honra vai a humildade.

13 Quem *Pv 20.25;Jo 7.51responde antes de ouvir

estultícia lhe é e vergonha.

14 O *Pv 17.22espírito do homem o sustentará na enfermidade,

mas quem poderá levantar a *Pv 15.13um espírito quebrantado?

15 *Pv 15.14O coração do inteligente adquire conhecimento,

*Pv 15.31e o ouvido dos sábios busca ao conhecimento.

16 *Gn 32.20;1Sm 25.27Os presentes do homem alegram-lhe o caminho

e levam-no perante os grandes.

17 O primeiro que pleiteia a sua causa parece justo,

mas vem a outra parte e o sonda.

18 *Pv 16.33A sorte faz cessar os pleitos

e decide entre os poderosos.

19 O irmão ofendido é mais difícil de conquistar do que uma cidade forte,

e tais contendas são como os ferrolhos dum castelo.

20 *Pv 12.14;14.14O ventre dum homem se fartará do fruto da sua boca,

e com os renovos dos seus lábios, estará satisfeito.

21 *Pv 12.13;13.3;Mt 12.37A morte e a vida estão no poder da língua,

cujos amadores comerão *Pv 13.2;Is 3.10;Os 10.13dos frutos dela.

22 Quem acha *Pv 12.4;19.14;31.10-31;Gn 2.18uma esposa acha o bem

*Pv 8.35e alcança o favor de Jeová.

23 *Pv 19.7O pobre fala com súplicas,

mas o *Tg 2.3,6rico *1Rs 12.13;2Cr 10.13responde com asperezas.

24 Quem faz para si muitos amigos fá-los para sua desgraça;

mas há um *Pv 17.17amigo que é mais chegado do que um irmão.