Bölcseség áldást hoz, bolondság és bűn romlást szerez
1 A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul. 2 Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép. 3 A bölcseség-szerető ember megvidámítja az ő atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont. 4 A király igazsággal erősíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt. 5 A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé. 6 A gonosz ember vétkében tőr van; az igaz pedig énekel és vígad. 7 Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni. 8 A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot. 9 Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom. 10 A vérszomjasak gyűlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét. 11 Az ő egész indulatját előmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt. 12 A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok. 13 A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettőnek pedig szemeit az Úr világosítja meg. 14 A mely király hűségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll. 15 A vessző és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját. 16 Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik. 17 Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörűséget a te lelkednek. 18 Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog! 19 Csak beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg. 20 Láttál-é beszédeiben hirtelenkedő embert? a bolond felől több reménység van, hogynem a felől! 21 A ki lágyan neveli gyermekségétől fogva az ő szolgáját, végre az lesz a fiú. 22 A haragos háborgást szerez; és a dühösködőnek sok a vétke. 23 Az embernek kevélysége megalázza őt; az alázatos pedig tisztességet nyer. 24 A ki osztozik a lopóval, gyűlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall. 25 Az emberektől való félelem tőrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik. 26 Sokan keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól van kinek-kinek ítélete. 27 Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.
1 Aquele que, sendo Pv 1.24-31;1Sm 2.25;2Cr 36.16muitas vezes repreendido, endurece a sua cerviz
será, Pv 6.15de repente, quebrantado, sem que haja remédio.
2 Quando se multiplicam Pv 11.10;28.12;Et 8.15os justos, regozija-se o povo;
mas, Pv 28.15quando o perverso toma o governo, o povo geme.
3 O homem que Pv 10.1;15.20;27.11;28.7ama a sabedoria alegra a seu pai;
mas quem Pv 5.10;6.26;Lc 15.30frequenta a companhia das prostitutas disperdiça a sua fazenda.
4 Pv 29.14;8.15;2Cr 9.8O rei pela justiça estabelece a terra,
mas o Pv 15.27amigo de impostos a transtorna.
5 O homem que Sl 5.9lisonjeia ao seu próximo
arma-lhe uma rede aos passos.
6 Na transgressão do homem mau, há Pv 22.5;Ec 9.12laço,
mas o justo Êx 15.1jubila e se regozija.
7 Pv 31.8-9;Jó 29.16;Sl 41.1O justo toma conhecimento da causa dos pobres;
o perverso não tem conhecimento para a conhecer.
8 Os homens escarnecedores Pv 11.11abrasam a cidade,
mas os Pv 16.14sábios desviam a ira.
9 Se o homem sábio disputar com o insensato,
quer se agaste, quer se ria, não haverá descanso.
10 Gn 4.5-8;1Jo 3.12Os sanguinolentos aborrecem o íntegro;
e, quanto ao reto, procuram tirar-lhe a vida.
11 Pv 12.16;14.33O tolo derrama toda a sua ira,
mas Pv 19.11o sábio a reprime e aplaca.
12 Se 1Rs 12.14o governador atende às mentiras,
todos os seus servos são perversos.
13 Pv 22.2O pobre e o opressor se encontram;
Jeová Ed 9.8;Sl 13.3alumia os olhos de ambos.
14 Sl 72.4;Is 11.4O rei que julga fielmente os pobres
terá Pv 16.12;25.5o seu trono estabelecido para sempre.
15 Pv 13.24;22.15A vara e a repreensão dão sabedoria,
mas a criança deixada a si Pv 10.1;17.25envergonha a sua mãe.
16 Quando os perversos se multiplicam, multiplicam-se as transgressões;
mas os Pv 21.12;Sl 37.34,36;58.10;91.8;92.11justos verão a queda deles.
17 Pv 29.15Corrige o teu filho, e ele te fará descansar;
ele Pv 10.1trará delícias à tua alma.
18 Onde não há 1Sm 3.1;Sl 74.9;Am 8.11-12revelação, o povo fica Êx 32.25sem freio;
mas aquele Pv 8.32;Sl 1.1-2;106.3;119.2;Jo 13.17que guarda a lei, este é feliz.
19 O servo se não emendará com palavras,
porque, ainda que entenda, não obedecerá.
20 Vês tu um homem Tg 1.19precipitado no falar?
Pv 26.12Mais esperança há para o tolo do que para ele.
21 Aquele que cria delicadamente ao seu servo desde a meninice,
nele, terá por fim Pv 30.23um filho.
22 Pv 15.18;26.21O homem irascível excita rixas,
Pv 17.19e o furioso multiplica transgressão.
23 Pv 11.2;16.18;2Sm 22.28;Dn 4.30-31;Mt 23.12;Tg 4.6A soberba do homem o abaterá,
mas o Pv 15.33;18.12;22.4;Is 66.2;Lc 14.11;18.14;Tg 4.10humilde de espírito receberá honra.
24 Aquele que é sócio dum ladrão Pv 15.32aborrece a sua alma;
Lv 5.1ouve-o sob juramento e nada denuncia.
25 Gn 12.12;20.2;Lc 12.4;Jo 12.42-43O medo do homem traz um laço,
mas quem Pv 18.10;28.25;Sl 91.1-16confia em Jeová está seguro.
26 Pv 19.6Muitos procuram o favor do governador,
mas a Is 49.4;1Co 4.4sentença de cada um vem de Jeová.
27 Pv 12.8;Sl 6.8;139.21-22O homem injusto é abominação aos justos,
Pv 29.10;Sl 69.4;Mt 10.22;24.9;Jo 15.18;17.14;1Jo 3.13e o reto no seu caminho é abominação ao perverso.