A paráznaságra való csábításnak és szomorú következményének leírása
1 Fiam, tartsd meg az én beszédeimet, és az én parancsolataimat rejtsd el magadnál. 2 Az én parancsolatimat tartsd meg, és élsz; és az én tanításomat mint a szemed fényét. 3 Kösd azokat ujjaidra, írd fel azokat szíved táblájára. 4 Mondd ezt a bölcseségnek: Én néném vagy te; és az eszességet ismerősödnek nevezd, 5 Hogy megőrizzen téged a nem hozzád tartozó asszonytól, és az ő beszédivel hizelkedő idegentől. 6 Mert házam ablakán, a rács mögül néztem, 7 És láték a bolondok között, eszembe vevék a fiak között egy bolond ifjat, 8 A ki az utczán jár, annak szeglete mellett, a házához menő úton lépeget, 9 Alkonyatkor, nap estjén, és setét éjfélben. 10 És ímé, egy asszony eleibe jő, paráznának öltözetében, álnok az ő elméjében. 11 Mely csélcsap és vakmerő, a kinek házában nem maradhatnak meg az ő lábai. 12 Néha az utczán, néha a tereken van, és minden szegletnél leselkedik. 13 És megragadá őt és megcsókolá őt, és szemtelenségre vetemedvén, monda néki: 14 Hálaáldozattal tartoztam, ma adtam meg fogadásimat. 15 Azért jövék ki elődbe, szorgalmatosan keresni a te orczádat, és reád találtam! 16 Paplanokkal megvetettem nyoszolyámat, égyiptomi szövésű szőnyegekkel. 17 Beillatoztam ágyamat mirhával, áloessel és fahéjjal. 18 No foglaljuk magunkat bőségesen mind virradtig a szeretetben; vígadjunk szerelmeskedésekkel. 19 Mert nincs otthon a férjem, elment messze útra. 20 Egy erszény pénzt vőn kezéhez; holdtöltére jő haza. 21 És elhiteté őt az ő mesterkedéseinek sokaságával, ajkainak hizelkedésével elragadá őt. 22 Utána megy; mint az ökör a vágóhídra, és mint a bolond, egyszer csak fenyítő békóba; 23 Mígnem átjárja a nyíl az ő máját. Miképen siet a madár a tőrre, és nem tudja, hogy az az ő élete ellen van. 24 Annakokáért most, fiaim, hallgassatok engem, és figyelmezzetek az én számnak beszédeire. 25 Ne hajoljon annak útaira a te elméd, és ne tévelyegj annak ösvényin. 26 Mert sok sebesültet elejtett, és sokan vannak, a kik attól megölettek. 27 Sírba vívő út az ő háza, a mely levisz a halálnak hajlékába.
A loucura de ceder às astúcias da prostituta
1 Filho meu, Pv 2.1;6.20observa as minhas palavras
e entesoura em ti os meus mandamentos.
2 Pv 4.4Observa os meus mandamentos, e vive,
e guarda a minha lei como Dt 32.10;Sl 17.8;Zc 2.8a menina dos teus olhos;
3 ata-os aos teus dedos
Pv 3.3e escreve-os na tábua do teu coração.
4 Dize à sabedoria: Tu és minha irmã;
e chama ao entendimento a tua parenta,
5 para te Pv 6.24guardarem da Pv 5.3mulher estranha,
Pv 5.20da estrangeira que Pv 6.24lisonjeia com as suas palavras.
6 Pois, estando eu Jz 5.28à janela da minha casa,
espiei Ct 2.9pelas minhas grades;
7 vi entre Pv 1.22os simples,
discerni entre os moços
um mancebo Pv 6.32falto de entendimento,
8 que passava pelas ruas junto Pv 7.12à esquina da estrangeira,
seguindo o caminho Pv 7.27da casa dela,
9 Jó 24.15no crepúsculo, à tarde do dia,
à noite fechada e na escuridão.
10 Eis que lhe saía ao encontro uma mulher
Gn 38.14-15ornada à moda das prostitutas e astuta de coração.
11 Ela é Pv 9.13turbulenta e obstinada;
os seus pés não param em casa.
12 Ora está nas ruas, ora, Pv 9.14nas praças
Pv 23.28e põe-se de emboscada a cada esquina.
13 Assim, pegou dele, e o beijou,
e, com Pv 21.29uma cara sem vergonha, lhe disse:
14 Sacrifícios de Lv 7.11ofertas pacíficas estão comigo;
hoje, Lv 7.16paguei os meus votos.
15 Por isso, saí para me encontrar contigo,
para te procurar, e te achei.
16 Cobri a minha cama com Pv 31.22cobertas,
com colchas Is 19.9;Ez 27.7de linho do Egito, de várias cores.
17 Perfumei o meu leito
com Sl 45.8mirra, aloés e Êx 30.23cinamomo.
18 Vem, embriaguemo-nos de amor, até que amanheça o dia;
alegremo-nos com amores.
19 Pois meu marido não está em casa,
foi fazer uma viagem dilatada.
20 Levou consigo um Gn 42.35saquitel de dinheiro;
lá para o dia da lua cheia voltará para casa.
21 Ela fê-lo ceder com o seu muito falar;
com Pv 5.3;6.24a lisonja dos seus lábios o arrasta.
22 Ele a segue logo,
como o boi que vai ao matadouro
ou como louco agrilhoado para a correção,
23 até que uma seta lhe traspasse o fígado,
como o Ec 9.12pássaro se apressa para o laço,
sem saber que está armado contra a sua vida.
24 Agora, pois, filhos, Pv 5.7escutai-me;
e atendei às palavras da minha boca.
25 Pv 5.8Não se desvie para os seus caminhos o teu coração,
não andes perdido pelas suas veredas.
26 Pois ela a muitos tem feito cair feridos;
e muitíssimos são os que têm sido Pv 9.18mortos por ela.
27 Pv 2.18;5.5;9.18A sua casa é o caminho do Sheol,
que desce às câmaras da morte.