A kegyesség és becsületesség áldása, az istentelenség átka
1 Minden istentelen fut, ha senki nem üldözi is; az igazak pedig, mint az ifjú oroszlán, bátrak. 2 Az ország bűne miatt sok annak a fejedelme; az eszes és tudós ember által pedig hosszabbodik fennállása. 3 A szegény emberből támadott elnyomója a szegényeknek hasonló a pusztító esőhöz, mely nem hágy kenyeret. 4 A kik elhagyják a törvényt, dicsérik a latrokat; de a kik megtartják a törvényt, harczolnak azokkal. 5 A gonoszságban élő emberek nem értik meg az igazságot; a kik pedig keresik az Urat, mindent megértenek. 6 Jobb a szegény, a ki jár tökéletesen, mint a kétfelé sántáló istentelen, a ki gazdag. 7 A ki megőrzi a törvényt, eszes fiú az; a ki pedig társalkodik a dobzódókkal, gyalázattal illeti atyját. 8 A ki öregbíti az ő marháját kamattal és uzsorával, annak gyűjt, a ki könyörül a szegényeken. 9 Valaki elfordítja az ő fülét a törvénynek hallásától, annak könyörgése is útálatos. 10 A ki elcsábítja az igazakat gonosz útra, vermébe maga esik bele; a tökéletesek pedig örökség szerint bírják a jót. 11 Bölcs az ő maga szemei előtt a gazdag ember; de az eszes szegény megvizsgálja őt. 12 Mikor örvendeznek az igazak, nagy ékesség az; mikor pedig az istentelenek feltámadnak, keresni kell az embert. 13 A ki elfedezi az ő vétkeit, nem lesz jó dolga; a ki pedig megvallja és elhagyja, irgalmasságot nyer. 14 Boldog ember, a ki szüntelen retteg; a ki pedig megkeményíti az ő szívét, bajba esik. 15 Mint az ordító oroszlán és éhező medve, olyan a szegény népen uralkodó istentelen. 16 Az értelemben szűkölködő fejedelem nagy elnyomó is; de a ki gyűlöli a hamis nyereséget, meghosszabbítja napjait. 17 Az ember, a kit ember-vér terhel, a sírig fut; senki ne támogassa őt. 18 A ki jár tökéletesen, megtartatik; a ki pedig álnokul két úton jár, egyszerre elesik. 19 A ki munkálja az ő földét, megelégedik étellel; a ki pedig hiábavalóságok után futkos, megelégedik szegénységgel. 20 A hivő ember bővelkedik áldásokkal; de a ki hirtelen akar gazdagulni, büntetlen nem marad. 21 Személyt válogatni nem jó; mert még egy falat kenyérért is vétkezhetik az ember. 22 Siet a marhakeresésre a gonosz szemű ember; és nem veszi észre, hogy szükség jő reá. 23 A ki megfeddi az embert, végre is inkább kedvességet talál, mint a sima nyelvű. 24 A ki megrabolja az atyját, és anyját és azt mondja: nem vétek! társa a romboló embernek. 25 A telhetetlen lélek háborúságot szerez; a ki pedig bízik az Úrban, megerősödik. 26 A ki bízik magában, bolond az; a ki pedig jár bölcsen, megszabadul. 27 A ki ád a szegénynek, nem lesz néki szüksége; a ki pedig elrejti a szemét, megsokasulnak rajta az átkok. 28 Mikor felemeltetnek az istentelenek, elrejti magát az ember; de mikor azok elvesznek, öregbülnek az igazak.
Vários provérbios antitéticos
1 Os perversos Lv 26.17,36;Sl 53.5fogem, sem que ninguém os persiga;
mas os justos são ousados como o leão.
2 Pela transgressão da terra 1Rs 16.8-28;2Rs 15.8-15muitos são os príncipes;
mas, por Pv 11.11homens prudentes e entendidos, será prolongada a sua existência.
3 Mt 18.28O homem pobre que oprime os pobres
é como uma chuva impetuosa que não deixa pão.
4 Os que deixam a lei Sl 49.18;Rm 1.32louvam aos perversos;
os que, porém, guardam a lei 1Rs 18.18;Ne 13.11,15;Mt 3.7;14.4;Ef 5.11pelejam contra eles.
5 Os homens maus Sl 92.6;Is 6.9;44.18não entendem o que é justo,
mas os que buscam a Jeová Pv 2.9;Sl 119.100;Jo 7.17;1Co 2.15;1Jo 2.20,27entendem tudo.
6 Pv 19.1Melhor é o pobre que anda na sua integridade
do que o Pv 28.18perverso nos seus caminhos, embora seja rico.
7 Aquele que guarda a lei é filho sábio;
mas o Pv 23.20companheiro dos comilões envergonha a seu pai.
8 Aquele que aumenta a sua fazenda com Êx 22.25;Lv 25.36juros e usura
ajunta-a para Pv 13.22;Jó 27.17aquele que Pv 14.31se compadece dos pobres.
9 Quem desvia o seu ouvido para não ouvir a lei,
até a sua Pv 15.8;21.27;Sl 66.18;109.7oração é coisa abominável.
10 O que faz os retos errarem num mau caminho,
esse mesmo Pv 26.27;Sl 7.15cairá na cova que abriu;
mas os Mt 6.33;Hb 6.12;1Pe 3.9bons herdarão o bem.
11 O homem rico é Pv 3.7;26.5,12sábio aos seus olhos,
mas o pobre que tem entendimento Pv 18.17o esquadrinha.
12 Quando os Pv 11.10;29.2justos triunfam, há grande glória;
mas, Pv 28.28;Ec 10.5-6quando os perversos sobem, escondem-se os homens.
13 Aquele que Jó 31.33;Sl 32.3encobre as suas transgressões não prosperará;
mas quem as Sl 32.5;1Jo 1.9confessa e abandona alcançará misericórdia.
14 Feliz é o homem que sempre está Pv 23.17com medo;
mas quem Sl 95.8;Rm 2.5endurece o coração cairá na desgraça.
15 Como o Pv 19.12;1Pe 5.8leão que ruge e o urso que tem fome,
assim é o Pv 29.2;Êx 1.14;Mt 2.16perverso que domina sobre um povo pobre.
16 Ec 10.16;Is 3.12O príncipe falto de entendimento é também grande opressor;
mas quem aborrece a avareza prolongará os seus dias.
17 O homem Gn 9.6;Êx 21.14carregado do sangue de alguém
fugirá para a cova; que ninguém o retenha.
18 aquele que Pv 28.26anda em integridade será salvo,
mas o Pv 10.27perverso nos seus caminhos cairá de repente.
19 Pv 12.11Aquele que lavra a sua terra Pv 20.13terá fartura de pão,
mas quem segue a ociosos será cheio de indigência.
20 O Pv 10.6;Mt 24.45;25.21homem fiel abundará em bênção
mas quem Pv 28.22;20.21;1Tm 6.9se apressa em enriquecer não ficará impune.
21 Pv 24.23Deixar-se levar de respeitos humanos não é bom,
nem que o homem Ez 13.19transgrida para obter um bocado de pão.
22 Pv 23.6O avarento Pv 28.20;21.5apressa-se em enriquecer
e não sabe que há de vir sobre ele a falta.
23 Aquele que Pv 27.5-6repreende a um homem achará depois mais favor
do que aquele que Pv 29.5lisonjeia com a língua.
24 O que Pv 19.26despoja a seu pai ou a sua mãe e diz: Isto não é transgressão,
este é Pv 18.9companheiro de quem destrói.
25 Pv 15.27O cobiçoso Pv 15.18excita contendas,
mas aquele Pv 29.25que confia em Jeová Pv 11.25;13.4prosperará.
26 Aquele que Pv 3.5confia no seu coração é tolo,
mas quem Pv 28.18anda em sabedoria escapará.
27 O que Pv 11.24;19.17dá ao pobre, não terá falta,
mas quem Pv 21.13tapa os seus olhos terá muitas maldições.
28 Quando os Pv 28.12perversos se elevam, escondem-se os homens;
mas, quando eles perecem, multiplicam-se os justos.