Zacarias 11

Panasz a nép hűtlen pásztorairól. A szépség és egyesség pálczája. Harmincz ezüstpénz a jó pásztornak

1 Nyisd meg kapuidat, oh Libánon, hogy tűz emészszen czédrusaid közt! 2 Jajgass te cziprus, mert esik a czédrus, leomlott, a mi legjava! Jajgassatok ti Básán tölgyei, mert pusztul a rengeteg erdő. 3 Hangzik a pásztorok jajja, mert elpusztult az ő büszkeségök! Hangzik az oroszlán ordítása, mert elpusztult a Jordán kevélysége! 4 Ezt mondja az Úr, az én Istenem: Legeltesd a leölésre szánt juhokat, 5 A melyeket leölnek az ő tulajdonosaik, a nélkül, hogy bűnnek tartanák, eladóik pedig ezt mondják: Áldott az Úr, mert meggazdagodtam! és pásztoraik sem kimélik őket. 6 Bizony nem kimélem többé e föld lakosait, ezt mondja az Úr; sőt ímé odaadok minden embert a felebarátja kezébe és az ő királya kezébe, és megrontják e földet, és nem szabadítom ki kezökből! 7 Legeltetém hát a leölésre szánt juhokat, azaz a megnyomorgatott juhokat, és választék magamnak két pálczát, az egyiket nevezém szépségnek, a másikat nevezém egyességnek; így legeltetém a juhokat. 8 És három pásztort vertem el egy hónap alatt, mert elkeseredék a lelkem miattok, és az ő lelkök is megútála engem. 9 És mondám: Nem őrizlek én titeket, haljon meg a halálra való és vágattassék ki a kivágni való, a megmaradottak pedig egyék meg egymásnak húsát. 10 És vevém egyik pálczámat, a szépséget, és eltörém azt, hogy felbontsam az én szövetségemet, a melyet az összes népekkel kötöttem. 11 És felbomla az azon a napon, és így tudták meg az elsanyargatott juhok, a kik ragaszkodnak vala hozzám, hogy az Úr dolga ez. 12 És mondám nékik: Ha jónak tetszik néktek, adjátok meg az én béremet; ha pedig nem: hagyjátok abba! És harmincz ezüst pénzt fizettek béremül. 13 És monda az Úr nékem: Vesd a fazekas elé! Nagy jutalom, a melyre becsültek engem. Vevém azért a harmincz ezüst pénzt, és vetém azt az Úrnak házába, a fazekas elé. 14 Majd eltörém a másik pálczámat is, az egyességet, hogy felbontsam a testvérséget Júda között és Izráel között. 15 És mondá az Úr nékem: Most már szerezz magadnak bolond pásztornak való szerszámot. 16 Mert ímé, én pásztort állítok e földre, a ki az elveszetteket meg nem keresi, a gyöngével nem törődik, a megtépettet meg nem gyógyítja, a jó karban levőt nem táplálja, a kövérinek húsát megeszi, és körmeiket széttördeli. 17 Jaj a mihaszna pásztornak, a ki elhagyja a juhokat! Fegyver a karjára és jobb szemére. Karja szárazra száradjon és jobb szeme sötétre sötétedjék.

O castigo dos impenitentes

1 Abre as tuas portas, ó Líbano, para que *Jr 22.6-7o fogo devore os teus *Ez 31.3cedros. 2 Uiva, ó cipreste, porque *Is 2.12-13;10.33-34;Ez 17.24já caiu o cedro, porque já foram destruídos os principais; uivai, ó carvalhos de Basã, porque o forte bosque já foi abatido. 3 Voz do *Jr 25.34-36uivar dos pastores! Porque a sua glória está destruída; voz do *Jr 2.15;50.44rugir dos leões novos! Porque a soberba do Jordão está destruída.

4 Assim diz Jeová, meu Deus: Apascenta tu as ovelhas *Zc 11.7;Sl 44.22destinadas para o matadouro, 5 as quais matam os que as possuem *Jr 50.7e não se têm por culpados. Os que as vendem dizem: Bendito seja Jeová, porque *Os 12.8;1Tm 6.9eu sou rico; *Ez 34.2-3e os seus pastores não se compadecem delas. 6 Pois *Jr 13.14não me compadecerei mais dos habitantes da terra, diz Jeová; eis que, porém, *Zc 14.13;Is 9.19-21;Mq 7.2-6entregarei os homens, cada um nas mãos do seu próximo e nas mãos do seu rei; eles ferirão a terra, *Sl 50.22;Mq 5.8e eu não os livrarei da mão deles. 7 Assim, *Zc 11.4apascentei as ovelhas destinadas para o matadouro, verdadeiramente as ovelhas *Jr 39.10;Sf 3.12mais miseráveis. Tomei para mim *Ez 37.16duas varas; a uma chamei *Zc 11.10;Sl 27.4;90.17Formosura, e a outra chamei *Zc 11.14;Sl 133.1;Ez 37.16-23União; e apascentei as ovelhas. 8 Exterminei os três pastores *Os 5.7num só mês; porque a minha alma se enfastiou deles, e a sua alma também teve nojo de mim. 9 Então, eu disse: Não vos apascentarei; o que *Jr 15.2morre, morra; o que há de ser exterminado, seja exterminado, e os que restam, comam cada um a carne do seu próximo. 10 Tomei a minha vara *Zc 11.7Formosura e a fiz em pedaços, *Sl 89.39;Jr 14.21para destruir a minha aliança que tinha feito com todos os povos. 11 Foi quebrada naquele dia; assim as miseráveis dentre *Sf 3.12as ovelhas que me respeitaram reconheceram que isso era a palavra de Jeová. 12 Eu lhe disse: Se vos parecer bem, dai-me a minha *1Rs 5.6;Ml 3.5paga; e, se não, deixai-vos disso. Pesaram, pois, por minha paga *Gn 37.28;Êx 21.32;Mt 26.15;27.9-10trinta moedas de prata. 13 Jeová disse-me: Arroja-as ao oleiro, esse belo preço em que fui apreçado por eles. *Mt 27.3-10;At 1.18-19Tomei as trinta moedas de prata e arrojei-as ao oleiro na Casa de Jeová. 14 Então fiz em pedaços a minha segunda vara *Zc 11.7União, para *Zc 11.6;Is 9.21dissolver a irmandade entre Judá e Israel.

15 Jeová disse-me: Toma tu ainda os instrumentos de um *Zc 11.17;Is 6.10-12pastor insensato. 16 Pois eis que suscitarei um pastor na terra, o qual *Jr 23.2não visitará as desgarradas, nem procurará as espalhadas, nem curará a quebrada, nem apascentará a sã; mas *Ez 34.2-6comerá a carne das gordas e lhes despedaçará as unhas. 17 *Zc 11.15;Zc 10.2;Jr 23.1Ai do pastor imprestável, que abandona as suas ovelhas! *Jr 50.35-37A espada cairá sobre o seu *Ez 30.21-22braço e sobre o seu *Is 29.10;Os 4.5;Mq 3.6-7olho direito; o seu braço será de todo mirrado, e o seu olho direito será inteiramente escurecido.