1 Felele a Naamából való Czófár, és monda:
2 A sok beszédre ne legyen-é felelet? Avagy a csácsogó embernek legyen-é igaza?
3 Fecsegéseid elnémítják az embereket, és csúfolódol is és ne legyen, a ki megszégyenítsen?!
4 Azt mondod: Értelmes az én beszédem, tiszta vagyok a te szemeid elõtt.
5 De vajha szólalna meg maga az Isten, és nyitná meg ajkait te ellened!
6 És jelentené meg néked a bölcsességnek titkait, hogy kétszerte többet ér az az okoskodásnál, és tudnád meg, hogy az Isten még el is engedett néked a te bûneidbõl.
7 Az Isten mélységét elérheted-é, avagy a Mindenhatónak tökéletességére eljuthatsz-é?
8 Magasabb az égnél: mit teszel tehát? Mélyebb az alvilágnál; hogy ismerheted meg?
9 Hosszabb annak mértéke a földnél, és szélesebb a tengernél.
10 Ha megtapos, elzár és ítéletet tart: ki akadályozhatja meg?
11 Mert õ jól ismeri a csalárd embereket, látja az álnokságot, még ha nem figyelmez is arra!
12 És értelmessé teheti a bolond embert is, és emberré szülheti a vadszamár csikóját is.
13 Ha te a te szívedet felkészítenéd, és kezedet felé terjesztenéd;
14 Ha a hamisságot, a mely a te kezedben van, távol tartanád magadtól, és nem lakoznék a te hajlékodban gonoszság;
15 Akkor a te arczodat fölemelhetnéd szégyen nélkül, erõs lennél és nem félnél;
16 Sõt a nyomorúságról is elfelejtkeznél, és mint lefutott vizekrõl, úgy emlékeznél arról.
17 Ragyogóbban kelne idõd a déli fénynél, és az éjféli sötétség is olyan lenne, mint a [kora] reggel.
18 Akkor bíznál, mert volna reménységed; és ha széttekintenél, biztonságban aludnál.
19 Ha lefeküdnél, senki föl nem rettentene, sõt sokan hizelegnének néked.
20 De a gonoszok szemei elepednek, menedékök eltünik elõlök, és reménységök: a lélek kilehellése!
1 Toe het Sofar, die Naämatiet, geantwoord en gesê:
2 Moet die menigte van woorde onbeantwoord bly? Of moet 'n loslippige man reg hê?
3 Sou jou gepraat manne laat swyg, sodat jy spot -- sonder dat iemand jou beskaamd maak --
4 en sê: Suiwer is my leer, en rein is ek in u oë?
5 Maar, ag, as God maar wou spreek en sy lippe open teen jou!
6 En jou bekend wou maak dat die verborgenhede van die wysheid die insig verdubbel! Sodat jy kan weet dat God vir jou 'n deel van jou skuld deur die vingers sien.
7 Kan jy die dieptes van God peil? Of sal jy kan deurdring tot by die volmaaktheid van die Almagtige?
8 Hoogtes van die hemel is dit -- wat kan jy doen? Dieper as die doderyk -- wat kan jy weet?
9 Langer as die aarde is die maat daarvan en breër as die see.
10 As Hy verbyskuiwe en gevange neem en 'n regsvergadering oproep -- wie sal Hom dan teëhou?
11 Want Hy ken die valse mense, en Hy sien die ongeregtigheid sonder dat Hy juis daarop ag gee.
12 So kan dan 'n domme verstand verkry en 'n jong wilde-esel as mens gebore word.
13 As jy jou hart berei en jou hande uitbrei na Hom
14 -- as daar ongeregtigheid in jou hand is, verwyder dit, en laat geen onreg in jou tente woon nie --
15 ja, dan sal jy jou aangesig kan ophef, vry van smet; en jy sal vasstaan sonder om te vrees.
16 Ja, jy sal die moeite vergeet; soos aan water wat verbygeloop het, sal jy daaraan dink.
17 En helderder as die middag sal die lewe oprys; is dit donker -- dit sal wees soos die môre !
18 En jy sal vertrou, want daar is verwagting; en kyk jy rond -- jy sal in veiligheid gaan slaap.
19 Ook sal jy lê sonder dat iemand jou skrikmaak; en baie sal jou guns soek.
20 Maar die oë van die goddelose sal versmag, en die toevlug is vir hulle verlore; en hulle verwagting is -- uitblasing van die laaste asem.