1 És folytatá Elihu, és monda:
2 Várj még egy kevéssé, majd felvilágosítlak, mert az Istenért még van mit mondanom.
3 Tudásomat messzünnen veszem, és az én teremtõmnek igazat adok.
4 Mert az én beszédem bizonyára nem hazugság; tökéletes tudású [ember áll] melletted.
5 Ímé, az Isten hatalmas, még sem vet meg semmit; hatalmas az õ lelkének ereje.
6 Nem tartja meg a gonosznak életét, de a szegénynek igaz törvényt teszen.
7 Nem veszi le az igazról szemeit, sõt a királyok mellé, a trónba ülteti õket örökre, hogy felmagasztaltassanak.
8 És ha békókba veretnek, és fogva tartatnak a nyomorúság kötelein:
9 Tudtokra adja cselekedetöket, és vétkeiket, hogyha elhatalmaztak [rajtok].
10 Megnyitja füleiket a feddõzésnek és megparancsolja, hogy a vétekbõl megtérjenek:
11 Ha engednek és szolgálnak néki, napjaikat jóban végzik el, és az õ esztendeiket gyönyörûségekben.
12 Ha pedig nem engednek, fegyverrel veretnek által, és tudatlanságban múlnak ki.
13 De az álnok szívûek haragot táplálnak, nem kiáltanak, mikor megkötözi õket.
14 Azért ifjúságukban hal meg az õ lelkök, és életök a paráznákéhoz hasonló.
15 A nyomorultat megszabadítja az õ nyomorúságától, és a szorongattatással megnyitja fülöket.
16 Téged is kiszabadítana az ínség torkából tág mezõre, a hol nincs szorultság, és asztalod étke kövérséggel lenne rakva;
17 De ha gonosz ítélettel vagy tele, úgy utolérnek az ítélet és igazság.
18 Csakhogy a harag ne ragadjon téged csúfkodásra, és a nagy váltságdíj se tántorítson el.
19 Ad-é valamit a te gazdagságodra? Sem aranyra, sem semmiféle erõfeszítésre!
20 Ne kívánjad az éjszakát, a mely népeket mozdít ki helyökbõl.
21 Vigyázz! ne pártolj a bûnhöz, noha azt a nyomorúságnál jobban szereted.
22 Ímé, mily fenséges az Isten az õ erejében; kicsoda az, a ki úgy tanítson, mint õ?
23 Kicsoda szabta meg az õ útjait, vagy ki mondhatja [azt]: Igazságtalanságot cselekedtél?
24 Legyen rá gondod, hogy magasztaljad az õ cselekedetét, a melyrõl énekelnek az emberek!
25 Minden ember azt szemléli; a halandó távolról is látja.
26 Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük õt! esztendeinek száma sem nyomozható ki.
27 Hogyha magához szívja a vízcseppeket, ködébõl mint esõ cseperegnek alá,
28 A melyet a fellegek [özönnel] öntenek, és hullatnak le temérdek emberre.
29 De sõt értheti-é valaki a felhõ szétoszlását, az õ sátorának zúgását?
30 Ímé, szétterjeszti magára az õ világosságát, és ráborítja a tengernek gyökereit.
31 Mert ezek által ítéli meg a népeket, ád eledelt bõségesen.
32 Kezeit elborítja villámlással, és kirendeli a lázadó ellen.
33 Az õ dörgése ad hírt felõle, mint a barom a közeledõ viharról. [ (Job 36:34) Ezért remeg az én szívem, és csaknem kiszökik helyébõl. ]
1 En El¡hu het voortgegaan en gesê:
2 Wag 'n bietjie op my, en ek sal u inlig; want daar is nog genoeg te sê tot eer van God.
3 Ek sal my kennis van ver af ophaal en aan my Skepper reg verskaf.
4 Want waarlik, my woorde is geen leuens nie; een wat volkome is in kennis, is by u.
5 Kyk, God is geweldig, nogtans ag Hy niks gering nie -- geweldig deur krag van verstand.
6 Hy laat die goddelose nie lewe nie, maar aan die ellendiges verskaf Hy reg.
7 Hy trek sy oë nie af van die regverdige nie, maar by konings op die troon laat Hy hulle sit vir altyd, sodat hulle verhoog is.
8 Maar as hulle in kettings geklink is, gevang word in bande van ellende,
9 dan gee Hy aan hulle hul dade te kenne en hul oortredinge, dat hul gedrag hoogmoedig was;
10 dan open Hy hulle oor vir die tugtiging en sê dat hulle moet terugkeer van ongeregtigheid.
11 As hulle luister en Hom dien, dan bring hulle hul dae deur in voorspoed en hul jare in aangenaamheid.
12 Maar as hulle nie luister nie, dan kom hulle om deur die spies, en hulle blaas die asem uit sonder kennis.
13 Maar die goddelose van hart koester nyd; hulle roep nie om hulp as Hy hulle bind nie.
14 So sterwe dan hulle siel in die jeug en hulle lewe soos die van skandseuns.
15 Hy red die ellendige deur sy ellende en open hulle oor deur verdrukking.
16 So lok Hy u dan ook uit die mond van die nood na 'n onbeperkte ruimte en na die behaaglikheid van u tafel wat vol is van vetspys.
17 Maar u is vol van die oordeel oor die goddelose: oordeel en strafgerig sal u aangryp.
18 Want pas op dat woede u nie verlok by die bestraffing en die grootheid van die losprys u nie verlei nie.
19 Sal Hy u geroep om hulp voorbring waar daar geen nood is nie, en alle moontlike kragsinspanning van u?
20 Smag nie na die oordeelsnag wat volke wegneem uit hulle plek nie.
21 Neem u in ag, wend u nie tot ongeregtigheid nie; want dit verkies u liewer as ellende.
22 Kyk, God handel verhewe in sy krag; wie is 'n leermeester soos Hy?
23 Wie het Hom sy weg voorgeskrywe? En wie het gesê: U het onreg gedoen?
24 Dink daaraan dat u sy werk moet verheerlik waar die mense van sing.
25 Al die mense sien dit met welgevalle aan, die sterfling aanskou dit van ver.
26 Kyk, God is groot en onbegryplik vir ons; die getal van sy jare is onnaspeurlik.
27 Want Hy trek waterdruppels af; hulle sif neer by sy mistige weer as reën
28 wat die wolke laat neerstroom, laat afdrup op baie mense.
29 Ja, kan iemand die uitspreiding van die wolke verstaan, die gekraak van sy hut?
30 Kyk, Hy sprei sy lig oor Hom uit, en die dieptes van die see oordek Hy.
31 Want daarmee oordeel Hy die volke, gee Hy voedsel in oorvloed.
32 Altwee sy hande oordek Hy met weerlig en gee daaraan bevel teen die aanvaller.
33 Sy donderstem kondig Hom aan, die vee selfs dat Hy optrek.