1 Mikor a két angyal estére Sodomába jutott, Lót Sodoma kapujában ûl vala, és a mint meglátá õket Lót, felkele eléjök, és arczczal a földre borúla.2 És monda: Ímé én Uraim kérlek, térjetek be a ti szolgátok házához, és háljatok ott, és mossátok meg lábaitokat; reggel korán felkelhettek és indulhattok útatokra. Azok pedig mondának: Nem, hanem az utczán hálunk meg.3 De nagyon unszolá õket, és betérének hozzá, és bemenének az õ házába; õ pedig szerze nékik vendégséget, és pogácsát is süte, és evének.4 Lefekvésök elõtt a város férfiai, Sodoma férfiai körûlvevék a házat, ifja, örege, mind az egész község egytõl egyig.5 És szólíták Lótot, mondván néki: Hol vannak a férfiak, a kik te hozzád jövének az éjjel? Hozd ki azokat mi hozzánk, hadd ismerjük õket.6 És kiméne Lót õ hozzájok az ajtó eleibe, és bezárá maga után az ajtót.7 És monda: Kérlek atyámfiai, ne cselekedjetek gonoszságot.8 Ímé van énnékem két leányom, a kik még nem ismertek férfiat, kihozom azokat ti hozzátok, és cselekedjetek velök a mint néktek tetszik, csakhogy ezekkel az emberekkel ne csináljatok semmit, mivelhogy az én hajlékom árnyéka alá jöttenek.9 Azok pedig mondának: Eredj el innen. Ismét mondának: Ez egy maga nálunk a jövevény s õ szabja a törvényt? Majd gonoszbul cselekszünk veled, hogy nem azokkal. És reá rohanának a férfiúra, Lótra, felette igen, és azon valának, hogy betörik az ajtót.10 De kinyújták azok a férfiak kezeiket, és bevonák Lótot magokhoz a házba és bezárák az ajtót.11 Az embereket pedig, kik a ház ajtaja elõtt valának, vaksággal verék meg kicsinytõl nagyig, annyira, hogy elfáradának az ajtó keresésében.12 És mondának a férfiak Lótnak: Ki van még itt hozzád tartozó? võdet, fiaidat és leányaidat, és mindenedet, a mi a tied a városban, vidd ki e helybõl.13 Mert mi elvesztjük e helyet, mivelhogy ezek kiáltása nagyra nõtt az Úr elõtt; és az Úr küldött minket, hogy elveszítsük ezt.14 Kiméne azért Lót, és szóla az õ võinek, kik az õ leányait elvették vala, és monda: Keljetek fel, menjetek ki e helybõl, mert elveszti az Úr e várost; de az õ võinek úgy tetszék, mintha tréfálna.15 És mikor a hajnal feljött, sürgetik vala az Angyalok Lótot, mondván: Kelj fel, vedd a te feleségedet és jelenlevõ két leányodat, hogy el ne veszsz a városnak bûne miatt.16 Mikor pedig késedelmeskedék, megragadák a férfiak az õ kezét és az õ feleségének kezét és két leánya kezét, az Úrnak iránta való irgalmából, és kivivék õt: és ott hagyák a városon kívül.17 És lõn mikor kivivék õket, monda az [egyik:] Mentsd meg a te életedet, hátra ne tekints, és meg ne állj a környéken; a hegyre menekülj, hogy el ne veszsz.18 És monda Lót nékik: Ne oh Uram!19 Ímé a te szolgád kegyelmet talált te elõtted, és nagy a te irgalmasságod, melyet mutattál irántam, hogy életemet megtartotta: de én nem menekûlhetek a hegyre, nehogy utólérjen a veszedelem, és meghaljak.20 Ímhol az a város közel van, hogy oda fussak, kicsiny is, hadd menekûljek kérlek oda, lám kicsiny az; és én életben maradok.21 Monda azért néki: Ím tekintek rád e dologban is, és nem pusztítom el a várost, a melyrõl szólottál.22 Siess, menekülj oda, mert semmit sem tehetek addig, míg oda nem érsz. Azért nevezték annak a városnak nevét Czóárnak.23 A nap feljött vala a földre, mikor Lót Czóárba ére.24 És bocsáta az Úr Sodomára és Gomorára kénköves és tüzes esõt az Úrtól az égbõl.25 És elsûlyeszté ama városokat, és azt az egész vidéket, és a városok minden lakosait, és a föld növényeit is.26 És hátra tekinte az õ felesége, és sóbálványnyá lõn.27 Ábrahám pedig reggel arra a helyre indúla, a hol az Úr színe elõtt állott vala.28 És tekinte Sodoma és Gomora felé, és az egész környék földje felé; és látá, és ímé felszálla a földnek füstje, mint a kemencze füstje.29 És lõn mikor elveszté Isten annak a környéknek városait, megemlékezék az Isten Ábrahámról, és kiküldé Lótot a veszedelembõl, mikor elsûlyeszté a városokat, a melyekben lakott vala Lót.30 Lót pedig felméne Czóárból, és letelepedék a hegyen, és vele együtt az õ két leánya is, mert fél vala Czóárban lakni; lakozék tehát egy barlangban õ és az õ két leánya.31 És monda a nagyobbik a kisebbiknek: A mi atyánk megvénhedett, és nincsen a földön férfiú, a ki mi hozzánk bejöhetne az egész föld szokása szerint.32 Jer, adjunk bort inni a mi atyánknak, és háljunk õ vele, és támaszszunk magot a mi atyánktól.33 Adának azért inni bort az õ atyjoknak azon éjszaka, és beméne a nagyobbik, és hála az õ atyjával, ez pedig semmit sem tuda annak sem lefekvésérõl, sem fölkelésérõl.34 És lõn másodnapon, monda a nagyobbik a kisebbiknek: Ímé a mult éjjel én háltam atyámmal, adjunk néki bort inni ez éjjel is, és menj be te, hálj vele, és támaszszunk magot a mi atyánktól.35 Adának azért azon éjszaka is az õ atyjoknak bort inni, és felkele a kisebbik is és vele hála; õ pedig semmit sem tuda annak sem lefekvésérõl, sem fölkelésérõl.36 És teherbe esének Lót leányai mindketten az õ atyjoktól.37 És szûle a nagyobbik fiat, és nevezé annak nevét Moábnak; ez a Moábiták atyja mind e mai napig.38 A kisebbik is fiat szûle és nevezé annak nevét Benamminak. Ez az Ammoniták atyja mind a mai napig.
1 那 兩 個 天 使 晚 上 到 了 所 多 瑪 . 羅 得 正 坐 在 所 多 瑪 城 門 口 . 看 見 他 們 、 就 起 來 迎 接 、 臉 伏 於 地 下 拜 、2 說 、 我 主 阿 、 請 你 們 到 僕 人 家 裡 洗 洗 腳 、 住 一 夜 、 清 早 起 來 再 走 . 他 們 說 、 不 、 我 們 要 在 街 上 過 夜 。3 羅 得 切 切 的 請 他 們 、 他 們 這 纔 進 去 到 他 屋 裡 . 羅 得 為 他 們 豫 備 筵 席 、 烤 無 酵 餅 、 他 們 就 喫 了 。4 他 們 還 沒 有 躺 下 、 所 多 瑪 城 裡 各 處 的 人 、 連 老 帶 少 、 都 來 圍 住 那 房 子 .5 呼 叫 羅 得 說 、 今 日 晚 上 到 你 這 裡 來 的 人 在 那 裡 呢 . 把 他 們 帶 出 來 、 任 我 們 所 為 。6 羅 得 出 來 、 把 門 關 上 、 到 眾 人 那 裡 、7 說 、 眾 弟 兄 請 你 們 不 要 作 這 惡 事 。8 我 有 兩 個 女 兒 、 還 是 處 女 、 容 我 領 出 來 任 憑 你 們 的 心 願 而 行 、 只 是 這 兩 個 人 既 然 到 我 舍 下 、 不 要 向 他 們 作 甚 麼 。9 眾 人 說 、 退 去 罷 . 又 說 、 這 個 人 來 寄 居 、 還 想 要 作 官 哪 . 現 在 我 們 要 害 你 比 害 他 們 更 甚 、 眾 人 就 向 前 擁 擠 羅 得 、 要 攻 破 房 門 。10 只 是 那 二 人 伸 出 手 來 、 將 羅 得 拉 進 屋 去 、 把 門 關 上 .11 並 且 使 門 外 的 人 、 無 論 老 少 、 眼 都 昏 迷 . 他 們 摸 來 摸 去 、 總 尋 不 著 房 門 。12 二 人 對 羅 得 說 、 你 這 裡 還 有 甚 麼 人 麼 . 無 論 是 女 婿 、 是 兒 女 、 和 這 城 中 一 切 屬 你 的 人 、 你 都 要 將 他 們 從 這 地 方 帶 出 去 。13 我 們 要 毀 滅 這 地 方 、 因 為 城 內 罪 惡 的 聲 音 、 在 耶 和 華 面 前 甚 大 、 耶 和 華 差 我 們 來 、 要 毀 滅 這 地 方 。14 羅 得 就 出 去 、 告 訴 娶 了 他 女 兒 的 女 婿 們 、 〔 娶 了 或 作 將 要 娶 〕 說 、 你 們 起 來 離 開 這 地 方 、 因 為 耶 和 華 要 毀 滅 這 城 . 他 女 婿 們 卻 以 為 他 說 的 是 戲 言 。15 天 明 了 、 天 使 催 逼 羅 得 說 、 起 來 、 帶 著 你 的 妻 子 、 和 你 在 這 裡 的 兩 個 女 兒 出 去 、 免 得 你 因 這 城 裡 的 罪 惡 、 同 被 剿 滅 。16 但 羅 得 遲 延 不 走 . 二 人 因 為 耶 和 華 憐 恤 羅 得 、 就 拉 著 他 的 手 、 和 他 妻 子 的 手 、 並 他 兩 個 女 兒 的 手 、 把 他 們 領 出 來 、 安 置 在 城 外 。17 領 他 們 出 來 以 後 、 就 說 、 逃 命 罷 . 不 可 回 頭 看 、 也 不 可 在 平 原 站 住 、 要 往 山 上 逃 跑 、 免 得 你 被 剿 滅 。18 羅 得 對 他 們 說 、 我 主 阿 、 不 要 如 此 .19 你 僕 人 已 經 在 你 眼 前 蒙 恩 、 你 又 向 我 顯 出 莫 大 的 慈 愛 、 救 我 的 性 命 、 我 不 能 逃 到 山 上 去 、 恐 怕 這 災 禍 臨 到 我 、 我 便 死 了 。20 看 哪 、 這 座 城 又 小 又 近 、 容 易 逃 到 、 這 不 是 一 個 小 的 麼 . 求 你 容 我 逃 到 那 裡 、 我 的 性 命 就 得 存 活 。21 天 使 對 他 說 、 這 事 我 也 應 允 你 、 我 不 傾 覆 你 所 說 的 這 城 、22 你 要 速 速 的 逃 到 那 城 、 因 為 你 還 沒 有 到 那 裡 我 不 能 作 甚 麼 。 因 此 那 城 名 叫 瑣 珥 。 〔 瑣 珥 就 是 小 的 意 思 〕23 羅 得 到 了 瑣 珥 、 日 頭 已 經 出 來 了 。24 當 時 耶 和 華 將 硫 磺 與 火 、 從 天 上 耶 和 華 那 裡 、 降 與 所 多 瑪 和 蛾 摩 拉 、25 把 那 些 城 、 和 全 平 原 、 並 城 裡 所 有 的 居 民 、 連 地 上 生 長 的 、 都 毀 滅 了 。26 羅 得 的 妻 子 在 後 邊 回 頭 一 看 、 就 變 成 了 一 根 鹽 柱 。27 亞 伯 拉 罕 清 早 起 來 、 到 了 他 從 前 站 在 耶 和 華 面 前 的 地 方 、28 向 所 多 瑪 、 和 蛾 摩 拉 、 與 平 原 的 全 地 觀 看 . 不 料 、 那 地 方 煙 氣 上 騰 、 如 同 燒 狺 一 般 。29 當 神 毀 滅 平 原 諸 城 的 時 候 、 他 記 念 亞 伯 拉 罕 、 正 在 傾 覆 羅 得 所 住 之 城 的 時 候 、 就 打 發 羅 得 從 傾 覆 之 中 出 來 。30 羅 得 因 為 怕 住 在 瑣 珥 、 就 同 他 兩 個 女 兒 從 瑣 珥 上 去 住 在 山 裡 . 他 和 兩 個 女 兒 住 在 一 個 洞 裡 。31 大 女 兒 對 小 女 兒 說 、 我 們 的 父 親 老 了 、 地 上 又 無 人 按 著 世 上 的 常 規 、 進 到 我 們 這 裡 .32 來 、 我 們 可 以 叫 父 親 喝 酒 、 與 他 同 寢 . 這 樣 、 我 們 好 從 他 存 留 後 裔 。33 於 是 那 夜 他 們 叫 父 親 喝 酒 、 大 女 兒 就 進 去 和 他 父 親 同 寢 . 他 幾 時 躺 下 、 幾 時 起 來 、 父 親 都 不 知 道 。34 第 二 天 、 大 女 兒 對 小 女 兒 說 、 我 昨 夜 與 父 親 同 寢 、 今 夜 我 們 再 叫 他 喝 酒 、 你 可 以 進 去 與 他 同 寢 . 這 樣 、 我 們 好 從 父 親 存 留 後 裔 .35 於 是 那 夜 他 們 又 叫 父 親 喝 酒 、 小 女 兒 起 來 與 他 父 親 同 寢 . 他 幾 時 躺 下 、 幾 時 起 來 、 父 親 都 不 知 道 。36 這 樣 、 羅 得 的 兩 個 女 兒 、 都 從 他 父 親 懷 了 孕 。37 大 女 兒 生 了 兒 子 、 給 他 起 名 叫 摩 押 、 就 是 現 今 摩 押 人 的 始 祖 。38 小 女 兒 也 生 了 兒 子 、 給 他 起 名 叫 便 亞 米 、 就 是 現 今 亞 捫 人 的 始 祖 。