1 Elméne azért József és tudtára adá a Faraónak, és monda: Az én atyám és atyámfiai, juhaikkal, barmaikkal és mindenökkel valamijök volt, ide jöttek Kanaán földérõl; és most Gósen földén vannak.2 És võn ötöt az õ testvérei közûl, és állítá õket a Faraó elé.3 És monda a Faraó a [József] testvéreinek: Mi a ti életmódotok? És mondának a Faraónak: Juhpásztorok a te szolgáid, mi is, mint a mi atyáink.4 És mondának a Faraónak: Azért jöttünk, hogy e földön tartózkodjunk, mert a te szolgáid barmainak nincs legelõje, mivelhogy elhatalmazott az éhség Kanaán földén: hadd lakjanak azért most a te szolgáid Gósen földén.5 És szóla a Faraó Józsefnek, mondván: A te atyád és a te atyádfiai jöttek te hozzád.6 Égyiptom földe ímé elõtted van; e föld legjobb részében telepítsd le a te atyádat és atyádfiait, lakozzanak a Gósen földén: ha pedig tudod, hogy vannak közöttök arra termett emberek, tedd azokat az én barmaim gondviselõivé.7 Bevivé József Jákóbot is az õ atyját, és állítá õt a Faraó elé. És köszönté Jákób a Faraót.8 És monda a Faraó Jákóbnak: Hány esztendõs vagy?9 Monda pedig Jákób a Faraónak: Az én bujdosásom esztendeinek napjai száz harmincz esztendõ; kevesek és nyomorúságosak voltak az én életem esztendeinek napjai, és nem érték el az én atyáim élete esztendeinek napjait, a meddig õk bujdostak.10 És megáldá Jákób a Faraót, és kiméne a Faraó elõl.11 Megtelepíté tehát József az õ atyját és atyjafiait, és ada nékik birtokot Égyiptom földén, annak a földnek legjobb részében a Rameszesz földén; a mint megparancsolta vala a Faraó.12 És ellátja vala József az õ atyját és atyjafiait, és az õ atyjának egész házanépét kenyérrel, gyermekeik számához képest.13 És kenyér nem vala az egész föld kerekségén, mert igen nagy vala az éhség, és elalélt vala Égyiptom földe, és a Kanaán földe az éhség miatt.14 József pedig mind összeszedé a pénzt, a mi találtatik vala Égyiptomnak és Kanaánnak földén a gabonáért, a melyet azok vesznek vala; és bévivé József a pénzt a Faraó házába.15 És mikor elfogyott a pénz Égyiptom földérõl is, Kanaán földérõl is, egész Égyiptom Józsefhez méne, mondván: Adj nékünk kenyeret, miért haljunk meg szemed láttára, azért hogy nincs pénz?16 És monda József: Hozzátok ide barmaitokat, és adok néktek a ti barmaitokért, ha nincs pénz.17 És elvivék barmaikat Józsefhez, és ada nékik József kenyeret lovakért, juhokért, ökrökért és szamarakért: és eltartá õket abban az esztendõben kenyérrel az õ barmaik összeségéért.18 Mikor pedig elmúlék az esztendõ, menének hozzá a második esztendõben, és mondának néki: Nem titkolhatjuk el uramtól, hogy bizony elfogyott a pénz, és a barom-nyájak mind uramnál vannak, a mint látja az én uram semmi sem maradt, csak testünk és földünk.19 Miért veszszünk el szemed láttára mind magunk, mind földünk? végy meg minket és földünket kenyéren, és mi és a mi földünk szolgái leszünk a Faraónak; csak adj magot, hogy éljünk s ne haljunk meg, és a föld ne pusztuljon el.20 Megvevé azért József egész Égyiptom földét a Faraó részére, mert az Égyiptombeliek mind eladák az õ földjöket, mivelhogy erõt vett vala rajtok az éhség. És a föld a Faraóé lõn.21 A népet pedig egyik városból a másikba telepíté Égyiptom egyik határszélétõl másik széléig.22 Csak a papok földét nem vevé meg, mert a papoknak szabott részök vala a Faraótól és abból a szabott részbõl élnek vala, a mit nékik a Faraó ád vala; annak okáért, nem adák el az õ földjöket.23 És monda József a népnek: Ímé megvettelek titeket a mai napon, és a ti földeteket a Faraónak. Ímhol számotokra a mag, vessétek be a földet.24 És takaráskor adjatok a Faraónak egy ötödrészt; négy rész pedig legyen a tiétek, a mezõ bevetésére és éléstekre, mind magatoknak, mind házatok népének, és gyermekeiteknek eledelül.25 És mondának: Életünket megtartottad; hadd találjunk kegyelmet uram szemei elõtt, és szolgái leszünk a Faraónak.26 És törvénynyé tevé azt József mind e mai napig Égyiptom földén, hogy a Faraóé az ötödrész, csak a papok földe, egyedûl az nem volt a Faraóé.27 Lakozék azért Izráel Égyiptom földében a Gósen földén, és ott megöröködének, s megszaporodának és megsokasodának felette igen.28 Jákób pedig tizenhét esztendeig él vala Égyiptom földén, és Jákób élete esztendeinek napjai száz negyvenhét esztendõ.29 És elközelgetének Izráel halálának napjai, és hívatá az õ fiát Józsefet, s monda néki: Ha én te elõtted kedves vagyok, kérlek tedd a kezedet tomporom alá, és légy hozzám szeretettel és hûséggel: Kérlek ne temess el engem Égyiptomban.30 Midõn elaluszom az én atyáimmal, vígy ki engem Égyiptomból és temess el az õ sírjokba. És monda: Én a te beszéded szerint cselekszem.31 És monda: Esküdjél meg nékem! és megesküvék néki. És leborula Izráel az ágy fejére.
1 約 瑟 進 去 告 訴 法 老 說 、 我 的 父 親 和 我 的 弟 兄 帶 著 羊 群 、 牛 群 、 並 一 切 所 有 的 、 從 迦 南 地 來 了 、 如 今 在 歌 珊 地 。2 約 瑟 從 他 弟 兄 中 挑 出 五 個 人 來 、 引 他 們 去 見 法 老 。3 法 老 問 約 瑟 的 弟 兄 說 、 你 們 以 可 事 為 業 . 他 們 對 法 老 說 、 你 僕 人 是 牧 羊 的 、 連 我 們 的 祖 宗 、 也 是 牧 羊 的 。4 他 們 又 對 法 老 說 、 迦 南 地 的 饑 荒 甚 大 、 僕 人 的 羊 群 沒 有 草 喫 、 所 以 我 們 來 到 這 地 寄 居 . 現 在 求 你 容 僕 人 住 在 歌 珊 地 。5 法 老 對 約 瑟 說 、 你 父 親 和 你 弟 兄 到 你 這 裡 來 了 .6 埃 及 地 都 在 你 面 前 、 只 管 叫 你 父 親 和 你 弟 兄 住 在 國 中 最 好 的 地 、 他 們 可 以 住 在 歌 珊 地 . 你 若 知 道 他 們 中 間 有 甚 麼 能 人 、 就 派 他 們 看 管 我 的 牲 畜 。7 約 瑟 領 他 父 親 雅 各 進 到 法 老 面 前 、 雅 各 就 給 法 老 祝 福 。8 法 老 問 雅 各 說 、 你 平 生 的 年 日 是 多 少 呢 。9 雅 各 對 法 老 說 、 我 寄 居 在 世 的 年 日 是 一 百 三 十 歲 、 我 平 生 的 年 日 又 少 、 又 苦 、 不 及 我 列 祖 早 在 世 寄 居 的 年 日 。10 雅 各 又 給 法 老 祝 福 、 就 從 法 老 面 前 出 去 了 。11 約 瑟 遵 著 法 老 的 命 、 把 埃 及 國 最 好 的 地 、 就 是 蘭 塞 境 內 的 地 、 給 他 父 親 和 弟 兄 居 住 、 作 為 產 業 。12 約 瑟 用 糧 食 奉 養 他 父 親 、 和 他 弟 兄 、 並 他 父 親 全 家 的 眷 屬 、 都 是 照 各 家 的 人 口 奉 養 他 們 。13 饑 荒 甚 大 、 全 地 都 絕 了 糧 、 甚 至 埃 及 地 和 迦 南 地 的 人 、 因 那 饑 荒 的 緣 故 、 都 餓 昏 了 。14 約 瑟 收 聚 了 埃 及 地 和 迦 南 地 所 有 的 銀 子 、 就 是 眾 人 糴 糧 的 銀 子 、 約 瑟 就 把 那 銀 子 帶 到 法 老 的 宮 裡 。15 埃 及 地 和 迦 南 地 的 銀 子 都 花 盡 了 、 埃 及 眾 人 都 來 見 約 瑟 說 、 我 們 的 銀 子 都 用 盡 了 、 求 你 給 我 們 糧 食 、 我 們 為 甚 麼 死 在 你 面 前 呢 。16 約 瑟 說 、 若 是 銀 子 用 盡 了 、 可 以 把 你 們 的 牲 畜 給 我 、 我 就 為 你 們 的 牲 畜 給 你 們 糧 食 。17 於 是 他 們 把 牲 畜 趕 到 約 瑟 那 裡 、 約 瑟 就 拿 糧 食 換 了 他 們 的 牛 、 羊 、 驢 、 馬 、 那 一 年 因 換 他 們 一 切 的 牲 畜 、 就 用 糧 食 養 活 他 們 。18 那 一 年 過 去 、 第 二 年 他 們 又 來 見 約 瑟 說 、 我 們 不 瞞 我 主 、 我 們 的 銀 子 都 花 盡 了 、 牲 畜 也 都 歸 了 我 主 、 我 們 在 我 主 眼 前 除 了 我 們 的 身 體 和 田 地 之 外 、 一 無 所 剩 。19 你 何 忍 見 我 們 人 死 地 荒 呢 . 求 你 用 糧 食 買 我 們 的 我 們 的 地 、 我 們 和 我 們 的 地 就 要 給 法 老 效 力 . 又 求 你 給 我 們 種 子 、 使 我 們 得 以 存 活 、 不 至 死 亡 、 地 土 也 不 至 荒 涼 。20 於 是 約 瑟 為 法 老 買 了 埃 及 所 有 的 地 、 埃 及 人 因 被 饑 荒 所 迫 、 各 都 賣 了 自 己 的 田 地 . 那 地 就 都 歸 了 法 老 。21 至 於 百 姓 、 約 瑟 叫 他 們 從 埃 及 這 邊 、 直 到 埃 及 那 邊 、 都 各 歸 各 城 。22 惟 有 祭 司 的 地 、 約 瑟 沒 有 買 、 因 為 祭 司 有 從 法 老 所 得 的 常 俸 、 他 們 喫 法 老 所 給 的 常 俸 、 所 以 他 們 不 賣 自 己 的 地 。23 約 瑟 對 百 姓 說 、 我 今 日 為 法 老 買 了 你 們 、 和 你 們 的 地 、 看 哪 、 這 裡 有 種 子 給 你 們 、 你 們 可 以 種 地 。24 後 來 打 糧 食 的 時 候 、 你 們 要 把 五 分 之 一 納 給 法 老 、 四 分 可 以 歸 你 們 作 地 裡 的 種 子 、 也 作 你 們 和 你 們 家 口 孩 童 的 食 物 。25 他 們 說 、 你 救 了 我 們 的 性 命 、 但 願 我 們 在 我 主 眼 前 蒙 恩 、 我 們 就 作 法 老 的 僕 人 。26 於 是 約 瑟 為 埃 及 地 定 下 常 例 直 到 今 日 、 法 老 必 得 五 分 之 一 、 惟 獨 祭 司 的 地 不 歸 法 老 。27 以 色 列 人 住 在 埃 及 的 歌 珊 地 、 他 們 在 那 裡 置 了 產 業 、 並 且 生 育 甚 多 。28 雅 各 住 在 埃 及 地 十 七 年 、 雅 各 平 生 的 年 日 是 一 百 四 十 七 歲 。29 以 色 列 的 死 期 臨 近 了 、 他 就 叫 了 他 兒 子 約 瑟 來 、 說 、 我 若 在 你 眼 前 蒙 恩 、 請 你 把 手 放 在 我 大 腿 底 下 、 用 慈 愛 和 誠 實 待 我 、 請 你 不 要 將 我 葬 在 埃 及 .30 我 與 我 祖 我 父 同 睡 的 時 候 、 你 要 將 我 帶 出 埃 及 、 葬 在 他 們 所 葬 的 地 方 。 約 瑟 說 、 我 必 遵 著 你 的 命 而 行 。31 雅 各 說 、 你 要 向 我 起 誓 、 約 瑟 就 向 他 起 了 誓 、 於 是 以 色 列 在 床 頭 上 〔 或 作 扶 著 杖 頭 〕 敬 拜 神 。