1 Megemlékezék pedig az Isten Noéról, és minden vadról, minden baromról, mely õ vele a bárkában vala: és szelet bocsáta az Isten a földre, és a vizek megapadának.

2 És bezárulának a mélység forrásai s az ég csatornái; és megszûnt az esõ az égbõl.

3 És elmenének a vizek a földrõl folyton fogyván, és száz ötven nap mulva megfogyatkozának a vizek.

4 A bárka pedig a hetedik hónapban, a hónak tizenhetedik napján, megfeneklett az Ararát hegyén.

5 A vizek pedig folyton fogyának a tizedik hónapig; a tizedikben, a hó elsõ napján meglátszának a hegyek csúcsai.

6 És lõn negyven nap múlva, kinyitá Noé a bárka ablakát, melyet csinált vala.

7 És kibocsátá a hollót, és az elrepûlt, meg visszaszállt, míg a vizek a földrõl felszáradának.

8 Kibocsátá a galambot is, hogy meglássa, vajjon elfogytak-é a vizek a föld színérõl.

9 De a galamb nem talála lábainak nyugvóhelyet és visszatére õ hozzá a bárkába, mert víz vala az egész föld színén; õ pedig kezét kinyujtá, megfogá, és bévevé azt magához a bárkába.

10 És várakozék még másik hét napig, és ismét kibocsátá a galambot a bárkából.

11 És megjöve õ hozzá a galamb estennen, és ímé leszakasztott olajfalevél vala annak szájában. És megtudá Noé, hogy elapadt a víz a földrõl.

12 És ismét várakozék még másik hét napig, és kibocsátá a galambot, és az nem tére többé õ hozzá vissza.

13 És lõn a hatszáz egyedik esztendõben, az elsõ hónak elsõ napján, felszáradának a vizek a földrõl, és elfordítá Noé a bárka fedelét, és látá, hogy ímé megszikkadt a földnek színe.

14 A második hónapban pedig, a hónak huszonhetedik napján megszárada a föld.

15 És szóla az Isten Noénak, mondván:

16 Menj ki a bárkából te és a te feleséged, a te fiaid, és a te fiaid feleségei te veled.

17 Minden vadat, mely veled van, minden testbõl, madarat, barmot, és minden földön csúszó-mászó állatot vígy ki magaddal, hogy nyüzsögjenek a földön, szaporodjanak és sokasodjanak a földön.

18 Kiméne azért Noé és az õ fiai, az õ felesége, és az õ fiainak feleségei õ vele.

19 Minden állat, minden csúszó-mászó, minden madár, minden a mi mozog a földön, kijöve a bárkából az õ neme szerint.

20 És oltárt építe Noé az Úrnak, és võn minden tiszta állatból és minden tiszta madárból, és áldozék égõáldozattal az oltáron.

21 És megérezé az Úr a kedves illatot, és monda az Úr az õ szívében: Nem átkozom meg többé a földet az emberért, mert az ember szívének gondolatja gonosz az õ ifjúságától fogva; és többé nem vesztem el mind az élõ állatot, mint cselekedtem.

22 Ennekutánna míg a föld lészen, vetés és aratás, hideg és meleg, nyár és tél, nap és éjszaka meg nem szünnek.

1 　 神 記 念 挪 亞 、 和 挪 亞 方 舟 裡 的 一 切 走 獸 牲 畜 ． 　 神 叫 風 吹 地 、 水 勢 漸 落 。

2 淵 源 和 天 上 的 窗 戶 、 都 閉 塞 了 、 天 上 的 大 雨 也 止 住 了 。

3 水 從 地 上 漸 退 ． 過 了 一 百 五 十 天 、 水 就 漸 消 。

4 七 月 十 七 日 、 方 舟 停 在 亞 拉 臘 山 上 。

5 水 又 漸 消 、 到 十 月 初 一 日 、 山 頂 都 現 出 來 了 。

6 過 了 四 十 天 、 挪 亞 開 了 方 舟 的 窗 戶 、

7 放 出 一 隻 烏 鴉 去 、 那 烏 鴉 飛 來 飛 去 、 直 到 地 上 的 水 都 乾 了 。

8 他 又 放 出 一 隻 鴿 子 去 、 要 看 看 水 從 地 上 退 了 沒 有 。

9 但 遍 地 上 都 是 水 、 鴿 子 找 不 著 落 腳 之 地 、 就 回 到 方 舟 挪 亞 那 裡 、 挪 亞 伸 手 把 鴿 子 接 進 方 舟 來 。

10 他 又 等 了 七 天 、 再 把 鴿 子 從 方 舟 放 出 去 ．

11 到 了 晚 上 、 鴿 子 回 到 他 那 裡 、 嘴 裡 叼 著 一 個 新 擰 下 來 的 橄 欖 葉 子 、 挪 亞 就 知 道 地 上 的 水 退 了 。

12 他 又 等 了 七 天 、 放 出 鴿 子 去 、 鴿 子 就 不 再 回 來 了 。

13 到 挪 亞 六 百 零 一 歲 、 正 月 初 一 日 、 地 上 的 水 都 乾 了 ． 挪 亞 撤 去 方 舟 的 蓋 觀 看 、 便 見 地 面 上 乾 了 。

14 到 了 二 月 二 十 七 日 、 地 就 都 乾 了 。

15 　 神 對 挪 亞 說 、

16 你 和 你 的 妻 子 、 兒 子 、 兒 婦 、 都 可 以 出 方 舟 。

17 在 你 那 裡 凡 有 血 肉 的 活 物 、 就 是 飛 鳥 、 牲 畜 、 和 一 切 爬 在 地 上 的 昆 蟲 、 都 要 帶 出 來 、 叫 他 在 地 上 多 多 滋 生 、 大 大 興 旺 。

18 於 是 挪 亞 和 他 的 妻 子 、 兒 子 、 兒 婦 、 都 出 來 了 。

19 一 切 走 獸 、 昆 蟲 、 飛 鳥 、 和 地 上 所 有 的 動 物 、 各 從 其 類 、 也 都 出 了 方 舟 。

20 挪 亞 為 耶 和 華 築 了 一 座 壇 、 拿 各 類 潔 淨 的 牲 畜 、 飛 鳥 、 獻 在 壇 上 為 燔 祭 。

21 耶 和 華 聞 那 馨 香 之 氣 、 就 心 裡 說 、 我 不 再 因 人 的 緣 故 咒 詛 地 、 （ 人 從 小 時 心 裡 懷 著 惡 念 ） 也 不 再 按 著 我 纔 行 的 、 滅 各 種 的 活 物 了 。

22 地 還 存 留 的 時 候 、 稼 穡 、 寒 暑 、 冬 夏 、 晝 夜 、 就 永 不 停 息 了 。