1 Jákób azután lábára kelvén, elméne a napkeletre lakók földére.

2 És látá, hogy ímé egy kút van a mezõben, és hogy ott három falka juh hever vala. Mert abból a kútból itatják vala a nyájakat; de a kútnak száján nagy kõ vala:

3 Mikor pedig ott valamennyi nyáj összeverõdik, elgördítik a követ a kút szájáról és megitatják a juhokat s ismét helyére teszik a követ, a kút szájára.

4 És monda nékik Jákób: Honnan valók vagytok atyámfiai? És mondának: Háránból valók vagyunk.

5 És monda nékik: Ismeritek-é Lábánt, a Nákhor fiát? s azok felelének: Ismerjük.

6 Azután monda nékik: Egészségben van-é? s azok mondának: Egészségben van, és az õ leánya Rákhel ímhol jõ a juhokkal.

7 És monda [Jákób:] Ímé még nagy fenn van a nap, nincs ideje hogy betereljék a marhát: itassátok meg a juhokat, és menjetek, legeltessetek.

8 Azok pedig felelének: Nem tehetjük míg valamennyi nyáj össze nem verõdik, és el nem gördítik a követ a kút szájáról, hogy megitathassuk a juhokat.

9 Még beszélget vala velõk, mikor megérkezék Rákhel az õ atyja juhaival, melyeket legeltet vala.

10 S lõn, a mint meglátá Jákób Rákhelt, Lábánnak az õ anyja bátyjának leányát, és Lábánnak az õ anyja bátyjának juhait, odalépett Jákób és elgördíté a követ a kút szájáról, és megitatá Lábánnak az õ anyja bátyjának juhait.

11 És megcsókolá Jákób Rákhelt, és nagy felszóval síra.

12 S elbeszélé Jákób Rákhelnek, hogy õ az õ atyjának rokona és hogy Rebekának fia. Ez pedig elfuta, és megmondá az õ atyjának.

13 És lõn mikor Lábán Jákóbnak, az õ húga fiának hírét hallá, eleibe futa, megölelé és megcsókolá õt, és bevivé az õ házába, és az mindeneket elbeszéle Lábánnak.

14 És monda néki Lábán: Bizony én csontom és testem vagy te! És nála lakék egy hónapig,

15 És monda Lábán Jákóbnak: Avagy ingyen szolgálj-é engem azért, hogy atyámfia vagy? Mondd meg nékem, mi legyen a béred?

16 Vala pedig Lábánnak két leánya: a nagyobbiknak neve Lea, a kisebbiknek neve Rákhel.

17 Leának pedig gyenge szemei valának, de Rákhel szép termetû és szép tekintetû vala.

18 Megszereti vala azért Jákób Rákhelt, és monda: Szolgállak téged hét esztendeig Rákhelért, a te kisebbik leányodért.

19 És monda Lábán: Jobb néked adnom õt, hogysem másnak adjam õt, maradj én nálam.

20 Szolgála tehát Jákób Rákhelért hét esztendeig, s csak néhány napnak tetszék az neki, annyira szereti vala õt.

21 És monda Jákób Lábánnak: Add meg nékem az én feleségemet: mert az én idõm kitelt, hadd menjek be hozzá.

22 És begyûjté Lábán annak a helynek minden népét, és szerze lakodalmat.

23 Estve pedig vevé az õ leányát Leát, és bevivé hozzá, a ki beméne õ hozzá.

24 És Lábán az õ szolgálóját Zilpát, szolgálóul adá az õ leányának Leának.

25 És reggelre kelve: Ímé ez Lea! Monda azért Lábánnak: Mit cselekedtél én velem? Avagy nem Rákhelért szolgáltalak-é én tégedet? Miért csaltál meg engem?

26 Lábán pedig monda: Nem szokás nálunk, hogy a kisebbiket oda adják a nagyobbik elõtt.

27 Töltsd ki ennek hetét, azután amazt is néked adjuk a szolgálatért, melylyel majd szolgálsz nálam még más hét esztendeig.

28 Jákób tehát aképen cselekedék, kitölté azt a hetet; ez pedig néki adá Rákhelt, az õ leányát feleségûl.

29 És adá Lábán az õ leányának Rákhelnek, az õ szolgálóját Bilhát, hogy néki szolgálója legyen.

30 És beméne Rákhelhez is, és inkább szereté Rákhelt, hogysem Leát és szolgála õ nála még más hét esztendeig.

31 És meglátá az Úr Lea megvetett voltát, és megnyitá annak méhét. Rákhel pedig magtalan vala.

32 Fogada azért Lea az õ méhében és szûle fiat, és nevezé nevét Rúbennek, mert azt mondja vala: Meglátta az Úr az én nyomorúságomat; most már szeretni fog engem az én férjem.

33 Azután ismét teherbe esék és szûle fiat, és monda: Mivelhogy meghallotta az Úr megvetett voltomat, azért adta nékem ezt is; és nevezé nevét Simeonnak.

34 És megint teherbe esék és szûle fiat, és monda: Most már ragaszkodni fog hozzám az én férjem, mert három fiat szûltem néki; azért nevezé nevét Lévinek.

35 És ismét teherbe esék, és fiat szûle és mondá: Most már hálákat adok az Úrnak; azért nevezé nevét Júdának, és megszûnék a szûléstõl.

1 雅 各 起 行 、 到 了 東 方 人 之 地 .

2 看 見 田 間 有 一 口 井 、 有 三 群 羊 臥 在 井 旁 . 因 為 人 飲 羊 群 、 都 是 用 那 井 裡 的 水 . 井 口 上 的 石 頭 是 大 的 。

3 常 有 羊 群 在 那 裡 聚 集 . 牧 人 把 石 頭 轉 離 井 口 飲 羊 、 隨 後 又 把 石 頭 放 在 井 口 的 原 處 。

4 雅 各 對 牧 人 說 、 弟 兄 們 、 你 們 是 那 裡 來 的 . 他 們 說 、 我 們 是 哈 蘭 來 的 。

5 他 問 他 們 說 、 拿 鶴 的 孫 子 拉 班 、 你 們 認 識 麼 . 他 們 說 、 我 們 認 識 。

6 雅 各 說 、 他 平 安 麼 . 他 們 說 、 平 安 . 看 哪 、 他 女 兒 拉 結 領 著 羊 來 了 。

7 雅 各 說 、 日 頭 還 高 、 不 是 羊 群 聚 集 的 時 候 、 你 們 不 如 飲 羊 再 去 放 一 放 。

8 他 們 說 、 我 們 不 能 、 必 等 羊 群 聚 齊 、 人 把 石 頭 轉 離 井 口 、 纔 可 飲 羊 。

9 雅 各 正 和 他 們 說 話 的 時 候 、 拉 結 領 著 他 父 親 的 羊 來 了 、 因 為 那 些 羊 是 他 牧 放 的 。

10 雅 各 看 見 母 舅 拉 班 的 女 兒 拉 結 、 和 母 舅 拉 班 的 羊 群 、 就 上 前 把 石 頭 轉 離 井 口 、 飲 他 母 舅 拉 班 的 羊 群 。

11 雅 各 與 拉 結 親 嘴 、 就 放 聲 而 哭 。

12 雅 各 告 訴 拉 結 自 己 是 他 父 親 的 外 甥 、 是 利 百 加 的 兒 子 . 拉 結 就 跑 去 告 訴 他 父 親 。

13 拉 班 聽 見 外 甥 雅 各 的 信 息 、 就 跑 去 迎 接 、 抱 著 他 與 他 親 嘴 、 領 他 到 自 己 的 家 . 雅 各 將 一 切 的 情 由 告 訴 拉 班 。

14 拉 班 對 他 說 、 你 實 在 是 我 的 骨 肉 . 雅 各 就 和 他 同 住 了 一 個 月 。

15 拉 班 對 雅 各 說 、 你 雖 是 我 的 骨 肉 、 〔 原 文 作 弟 兄 〕 豈 可 白 白 的 服 事 我 、 請 告 訴 我 你 要 甚 麼 為 工 價 。

16 拉 班 有 兩 個 女 兒 、 大 的 名 叫 利 亞 、 小 的 名 叫 拉 結 。

17 利 亞 的 眼 睛 沒 有 神 氣 、 拉 結 卻 生 得 美 貌 俊 秀 。

18 雅 各 愛 拉 結 、 就 說 、 我 願 為 你 小 女 兒 拉 結 服 事 你 七 年 。

19 拉 班 說 、 我 把 他 給 你 、 勝 似 給 別 人 、 你 與 我 同 住 罷 。

20 雅 各 就 為 拉 結 服 事 了 七 年 . 他 因 為 深 愛 拉 結 、 就 看 這 七 年 如 同 幾 天 。

21 雅 各 對 拉 班 說 、 日 期 已 經 滿 了 、 求 你 把 我 的 妻 子 給 我 、 我 好 與 他 同 房 。

22 拉 班 就 擺 設 筵 席 、 請 齊 了 那 地 方 的 眾 人 。

23 到 晚 上 、 拉 班 將 女 兒 利 亞 送 來 給 雅 各 、 雅 各 就 與 他 同 房 。

24 拉 班 又 將 婢 女 悉 帕 給 女 兒 利 亞 作 使 女 。

25 到 了 早 晨 、 雅 各 一 看 是 利 亞 、 就 對 拉 班 說 、 你 向 我 作 的 是 甚 麼 事 呢 . 我 服 事 你 、 不 是 為 拉 結 麼 . 你 為 甚 麼 欺 哄 我 呢 。

26 拉 班 說 、 大 女 兒 還 沒 有 給 人 、 先 把 小 女 兒 給 人 、 在 我 們 這 地 方 沒 有 這 規 矩 。

27 你 為 這 個 滿 了 七 日 、 我 就 把 那 個 也 給 你 、 你 再 為 他 服 事 我 七 年 。

28 雅 各 就 如 此 行 . 滿 了 利 亞 的 七 日 、 拉 班 便 將 女 兒 拉 結 給 雅 各 為 妻 。

29 拉 班 又 將 婢 女 辟 拉 給 女 兒 拉 結 作 使 女 。

30 雅 各 也 與 拉 結 同 房 、 並 且 愛 拉 結 勝 似 愛 利 亞 . 於 是 又 服 事 了 拉 班 七 年 。

31 耶 和 華 見 利 亞 失 寵 、 〔 原 文 作 被 恨 下 同 〕 就 使 他 生 育 . 拉 結 卻 不 生 育 。

32 利 亞 懷 孕 生 子 、 就 給 他 起 名 叫 流 便 、 〔 就 是 有 兒 子 的 意 思 〕 因 而 說 、 耶 和 華 看 見 我 的 苦 情 、 如 今 我 的 丈 夫 必 愛 我 。

33 他 又 懷 孕 生 子 、 就 說 、 耶 和 華 因 為 聽 見 我 失 寵 、 所 以 又 賜 給 我 這 個 兒 子 . 於 是 給 他 起 名 叫 西 緬 。 〔 就 是 聽 見 的 意 思 〕

34 他 又 懷 孕 生 子 、 起 名 叫 利 未 、 〔 就 是 聯 合 的 意 思 〕 說 、 我 給 丈 夫 生 了 三 個 兒 子 、 他 必 與 我 聯 合 。

35 他 又 懷 孕 生 子 、 說 、 這 回 我 要 讚 美 耶 和 華 、 因 此 給 他 起 名 叫 猶 大 . 〔 就 是 讚 美 的 意 思 〕 這 纔 停 了 生 育 。