1 Az Úr pedig meglátogatá Sárát, a mint mondotta vala, és akképen cselekedék az Úr Sárával, a miképen szólott vala.

2 Mert fogada Sára az õ méhében, és szûle fiat Ábrahámnak az õ vénségében, abban az idõben, melyet mondott vala néki az Isten.

3 És nevezé Ábrahám az õ fiának nevét, a ki néki született vala, a kit szûlt vala néki Sára, Izsáknak:

4 És körûlmetélé Ábrahám az õ fiát Izsákot, nyolcznapos korában, a mint parancsolta vala néki az Isten.

5 Ábrahám pedig száz esztendõs [vala], mikor születék néki az õ fia Izsák.

6 És monda Sára: Nevetést szerzett az Isten, énnékem; a ki csak hallja, nevet rajtam.

7 Ismét monda: Ki mondotta volna Ábrahámnak, hogy Sára fiakat szoptat? s ímé fiat szûltem vénségére.

8 És felnevekedék a gyermek, és elválasztaték; Ábrahám pedig nagy vendégséget szerze azon a napon, a melyen Izsák elválasztaték.

9 Mikor pedig Sára nevetgélni látá az Égyiptombéli Hágárnak fiát, kit Ábrahámnak szûlt vala,

10 Monda Ábrahámnak: Kergesd el ezt a szolgálót az õ fiával egybe, mert nem lesz örökös e szolgáló fia az én fiammal, Izsákkal.

11 Ábrahámnak pedig igen nehéznek látszék e dolog, az õ fiáért.

12 De monda az Isten Ábrahámnak: Ne lássék elõtted nehéznek a gyermeknek és a szolgálónak dolga; valamit mond néked Sára, engedj az õ szavának, mert Izsákról neveztetik a te magod.

13 Mindazáltal a szolgálóleány fiát is néppé teszem, mivelhogy a te magod õ.

14 Felkele azért Ábrahám jó reggel, és võn kenyeret és egy tömlõ vizet, és adá Hágárnak, és feltevé azt és a gyermeket annak vállára s elbocsátá. Az pedig elméne, és bujdosék a Beérseba pusztájában.

15 Hogy elfogyott a víz a tömlõbõl, letevé a gyermeket egy bokor alá.

16 És elméne s leûle által ellenébe mintegy nyillövésnyi távolságra; mert azt mondja vala: Ne lássam mikor a gyermek meghal. Leûle tehát által ellenébe, és fölemelé szavát és síra.

17 Meghallá pedig Isten a gyermeknek szavát, és kiálta az Isten angyala az égbõl Hágárnak, és monda néki: Mi lelt téged Hágár? ne félj, mert az Isten meghallotta a gyermeknek szavát, ott a hol van.

18 Kelj fel, vedd fel a gyermeket, és viseld gondját, mert nagy néppé teszem õt.

19 És megnyitá Isten az õ szemeit, és láta egy vízforrást, oda méne azért, és megtölté a tömlõt vízzel, és inni ada a gyermeknek.

20 És vala Isten a gyermekkel, s az felnövekedék, és lakik vala a pusztában, és lõn íjászszá.

21 Lakozék pedig Párán pusztájában, és võn néki anyja feleséget Égyiptom földérõl.

22 És lõn abban az idõben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel.

23 Mostan azért esküdj meg énnékem az Istenre itt, hogy sem én ellenem, sem fiam, sem unokám ellen álnokságot nem cselekszel, hanem azzal a szeretettel, a melylyel én te irántad viseltettem, viseltetel te is én irántam és az ország iránt, a melyben jövevény voltál.

24 És monda Ábrahám: Én megesküszöm.

25 Megdorgálá pedig Ábrahám Abiméleket a kútért, melyet erõvel elvettek vala az Abimélek szolgái.

26 És monda Abimélek: Nem tudom kicsoda mívelte e dolgot; te sem jelentetted nekem, s én sem hallottam, hanem csak ma.

27 Vett azért Ábrahám juhokat, barmokat és adá Abiméleknek; és egymással szövetséget kötének.

28 És külön állíta Ábrahám a nyájból hét juhot.

29 És monda Abimélek Ábrahámnak: Mire való e hét juh, melyet külön állítál?

30 És felele [Ábrahám]: Ezt a hét juhot vedd tõlem, hogy bizonyságul legyenek nékem, hogy én ástam ezt a kútat.

31 Azért nevezék azt a helyet Beérsebának, mivelhogy ott esküdtek vala meg mind a ketten.

32 Megköték tehát a szövetséget Beérsebában, és felkele Abimélek és Pikhól annak hadvezére és visszatérének a Filiszteusok földére.

33 [Ábrahám] pedig tamariskusfákat ültete Beérsebában, és segítségûl hívá ott az örökkévaló Úr Istennek nevét.

34 És sok ideig tartózkodék Ábrahám a Filiszteusok földén.

1 耶 和 華 按 著 先 前 的 話 、 眷 顧 撒 拉 、 便 照 他 所 說 的 給 撒 拉 成 就 。

2 當 亞 伯 拉 罕 年 老 的 時 候 、 撒 拉 懷 了 孕 . 到   神 所 說 的 日 期 、 就 給 亞 伯 拉 罕 生 了 一 個 兒 子 。

3 亞 伯 拉 罕 給 撒 拉 所 生 的 兒 子 起 名 叫 以 撒 。

4 以 撒 生 下 來 第 八 日 、 亞 伯 拉 罕 照 著   神 所 吩 咐 的 、 給 以 撒 行 了 割 禮 。

5 他 兒 子 以 撒 生 的 時 候 、 亞 伯 拉 罕 年 一 百 歲 。

6 撒 拉 說 、   神 使 我 喜 笑 、 凡 聽 見 的 必 與 我 一 同 喜 笑 。

7 又 說 、 誰 能 豫 先 對 亞 伯 拉 罕 說 、 撒 拉 要 乳 養 嬰 孩 呢 、 因 為 在 他 年 老 的 時 候 、 我 給 他 生 了 一 個 兒 子 。

8 孩 子 漸 長 、 就 斷 了 奶 . 以 撒 斷 奶 的 日 子 、 亞 伯 拉 罕 設 擺 豐 盛 的 筵 席 。

9 當 時 、 撒 拉 看 見 埃 及 人 夏 甲 給 亞 伯 拉 罕 所 生 的 兒 子 戲 笑 、

10 就 對 亞 伯 拉 罕 說 、 你 把 這 使 女 、 和 他 兒 子 趕 出 去 、 因 為 這 使 女 的 兒 子 、 不 可 與 我 的 兒 子 以 撒 、 一 同 承 受 產 業 。

11 亞 伯 拉 罕 因 他 兒 子 的 緣 故 很 憂 愁 。

12   神 對 亞 伯 拉 罕 說 、 你 不 必 為 這 童 子 和 你 的 使 女 憂 愁 、 凡 撒 拉 對 你 說 的 話 、 你 都 該 聽 從 . 因 為 從 以 撒 生 的 、 纔 要 稱 為 你 的 後 裔 。

13 至 於 使 女 的 兒 子 、 我 也 必 使 他 的 後 裔 成 立 一 國 、 因 為 他 是 你 所 生 的 。

14 亞 伯 拉 罕 清 早 起 來 、 拿 餅 和 一 皮 袋 水 、 給 了 夏 甲 、 搭 在 他 的 肩 上 、 又 把 孩 子 交 給 他 、 打 發 他 走 . 夏 甲 就 走 了 、 在 別 是 巴 的 曠 野 走 迷 了 路 。

15 皮 袋 的 水 用 盡 了 、 夏 甲 就 把 孩 子 撇 在 小 樹 底 下 、

16 自 己 走 開 約 有 一 箭 之 遠 、 相 對 而 坐 、 說 、 我 不 忍 見 孩 子 死 、 就 相 對 而 坐 、 放 聲 大 哭 。

17   神 聽 見 童 子 的 聲 音 .   神 的 使 者 從 天 上 呼 叫 夏 甲 說 、 夏 甲 、 你 為 何 這 樣 呢 、 不 要 害 怕 、   神 已 經 聽 見 童 子 的 聲 音 了 。

18 起 來 、 把 童 子 抱 在 懷 中 、 〔 懷 原 文 作 手 〕 我 必 使 他 的 後 裔 成 為 大 國 。

19   神 使 夏 甲 的 眼 睛 明 亮 、 他 就 看 見 一 口 水 井 、 便 去 將 皮 袋 盛 滿 了 水 、 給 童 子 喝 。

20   神 保 佑 童 子 、 他 就 漸 長 、 住 在 曠 野 、 成 了 弓 箭 手 。

21 他 住 在 巴 蘭 的 曠 野 、 他 母 親 從 埃 及 地 給 他 娶 了 一 個 妻 子 。

22 當 那 時 候 、 亞 比 米 勒 同 他 軍 長 非 各 、 對 亞 伯 拉 罕 說 、 凡 你 所 行 的 事 、 都 有   神 的 保 佑 。

23 我 願 你 如 今 在 這 裡 指 著   神 對 我 起 誓 、 不 要 欺 負 我 與 我 的 兒 子 、 並 我 的 子 孫 、 我 怎 樣 厚 待 了 你 、 你 也 要 照 樣 厚 待 我 、 與 你 所 寄 居 這 地 的 民 。

24 亞 伯 拉 罕 說 、 我 情 願 起 誓 。

25 從 前 亞 比 米 勒 的 僕 人 、 霸 佔 了 一 口 水 井 、 亞 伯 拉 罕 為 這 事 指 責 亞 比 米 勒 。

26 亞 比 米 勒 說 、 誰 作 這 事 我 不 知 道 、 你 也 沒 有 告 訴 我 、 今 日 我 纔 聽 見 了 。

27 亞 伯 拉 罕 把 羊 和 牛 給 了 亞 比 米 勒 、 二 人 就 彼 此 立 約 。

28 亞 伯 拉 罕 把 七 隻 母 羊 羔 另 放 在 一 處 。

29 亞 比 米 勒 問 亞 伯 拉 罕 說 、 你 把 這 七 隻 母 羊 羔 另 放 在 一 處 、 是 甚 麼 意 思 呢 。

30 他 說 、 你 要 從 我 手 裡 受 這 七 隻 母 羊 羔 、 作 我 挖 這 口 井 的 證 據 。

31 所 以 他 給 那 地 方 起 名 叫 別 是 巴 、 因 為 他 們 二 人 在 那 裡 起 了 誓 。 〔 別 是 巴 就 是 盟 誓 的 井 的 意 思 〕

32 他 們 在 別 是 巴 立 了 約 . 亞 比 米 勒 就 同 他 軍 長 非 各 、 起 身 回 非 利 士 地 去 了 。

33 亞 伯 拉 罕 在 別 是 巴 栽 上 一 棵 垂 絲 柳 樹 、 又 在 那 裡 求 告 耶 和 華 永 生   神 的 名 。

34 亞 伯 拉 罕 在 非 利 士 人 的 地 寄 居 了 多 日 。