1 Az éneklõmesternek az ajjelethassakhar szerint; Dávid zsoltára.2 Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava.3 Én Istenem, kiáltok nappal, de nem hallgatsz meg; éjjel is és nincs nyugodalmam.4 Pedig te szent vagy, a ki Izráel dícséretei között lakozol.5 Benned bíztak atyáink; bíztak és te megszabadítottad õket.6 Hozzád kiáltottak és megmenekültek; benned bíztak és nem szégyenültek meg.7 De én féreg vagyok s nem férfiú; embereknek csúfja és a nép útálata.8 A kik engem látnak, mind csúfolkodnak rajtam, félrehúzzák ajkaikat és hajtogatják fejöket:9 Az Úrra bízta magát, mentse meg õt; szabadítsa meg õt, hiszen gyönyörködött benne!10 Mert te hoztál ki engem az anyám méhébõl, [és ]biztattál engem anyámnak emlõin.11 Születésem óta a te gondod voltam; anyám méhétõl fogva te voltál Istenem.12 Ne légy messze tõlem, mert közel a nyomorúság, és nincs, a ki segítsen.13 Tulkok sokasága kerített be engem, körülfogtak engem Básán bikái.14 Feltátották rám szájokat, mint a ragadozó és ordító oroszlán.15 Mint a víz, úgy kiöntettem; csontjaim mind széthullottak; szívem olyan lett, mint a viasz, megolvadt belsõ részeim között.16 Erõm kiszáradt, mint cserép, nyelvem ínyemhez tapadt, és a halál porába fektetsz engemet.17 Mert ebek vettek körül engem, a gonoszok serege körülfogott; átlyukasztották kezeimet és lábaimat.18 Megszámlálhatnám minden csontomat, õk pedig csak néznek [s] bámulnak rám.19 Megosztoznak ruháimon, és köntösömre sorsot vetnek.20 De te, Uram, ne légy messze tõlem; én erõsségem, siess segítségemre.21 Szabadítsd meg lelkemet a kardtól, s az én egyetlenemet a kutyák körmeibõl.22 Ments meg engem az oroszlán torkából, és a bivalyok szarvai közül hallgass meg engem.23 Hadd hirdessem nevedet atyámfiainak, és dicsérjelek téged a gyülekezetben.24 Ti, a kik félitek az Urat, dicsérjétek õt! Jákób minden ivadékai dicsõítsétek õt, és féljétek õt Izráel minden magzata!25 Mert nem veti meg és nem útálja meg a szegény nyomorúságát; és nem rejti el az õ orczáját elõle, és mikor kiált hozzá, meghallgatja.26 Felõled lesz dicséretem a nagy gyülekezetben. Az én fogadásaimat megadom azok elõtt, a kik félik õt.27 Esznek a nyomorultak és megelégesznek, dicsérik az Urat, a kik õt keresik. Éljen szívetek örökké!28 Megemlékeznek és megtérnek az Úrhoz a föld minden határai, és leborul elõtted a pogányok minden nemzetsége.29 Mert az Úré a királyi hatalom, uralkodik a pogányokon is.30 Esznek és leborulnak a föld gazdagai mind; õ elõtte hajtanak térdet, a kik a porba hullanak, és a ki életben nem tarthatja lelkét.31 Õt szolgálják a fiak, az Úrról beszélnek az utódoknak. [ (Psalms 22:32) Eljõnek s hirdetik az õ igazságát az õ utánok való népnek, hogy ezt cselekedte! ]

1 Ki te tino kaiwhakatangi. Airete Hahara. He himene na Rawiri. E toku Atua, e toku Atua, he aha koe i whakarere ai i ahau? he aha koe i matara atu ai ki te whakaora i ahau i nga kupu hoki o taku hamama?2 E toku Atua, e karanga nei ahau i te awatea, heoi kahore koe e rongo, i te po ano kahore ahau e wahangu.3 Otiia he tapu koe, kei nga whakamoemiti a Iharaira tou nohoanga.4 I whakawhirinaki o matou matua ki a koe, i whakawhirinaki, a whakaorangia ana e koe.5 I karanga ratou ki a koe, a kua ora; i whakawhirinaki ki a koe, a kihai i whakama.6 Ko ahau ia he toke, ehara i te tangata: e tawaia ana e te tangata, e whakahaweatia ana e te iwi.7 Kataina iho ahau e te hunga katoa e kite ana i ahau, ko ana o ratou ngutu, ruru ana o ratou matenga, e ki mai ana,8 Tukua atu koe ki a Ihowa, mana ia e whakaora: mana ia e whakaora, e pai ana hoki ia ki a ia.9 Nau ia ahau i whakawhanau mai i roto i te kopu, i mea hoki kia tumanako, i ahau i nga u o toku whaea.10 He mea whakarere atu ahau ki runga ki a koe no te kopu mai; ko koe toku Atua no te kopu mai ano o toku whaea.11 Kei mamao atu i ahau, e tata ana hoki te he, kahore hoki he kaiawhina.12 He tini nga puru e karapoti nei i ahau: e whakapaea ana ahau e nga mea kaha o Pahana.13 E hamama ana o ratou mangai ki ahau, ano he raiona e haehae ana, e hamama ana.14 Kua ringihia ahau, ano he wai, kua takoki katoa oku iwi; me te ware pi toku ngakau, e rewa ana i waenganui i oku whekau.15 Kua maroke toku kaha, ano he maramara rihi, piri tonu toku arero ki oku kauae; kua whakatakotoria ano ahau e koe ki te puehu o te mate.16 Kua karapotia nei hoki ahau e te kirehe, kua muia e te whakaminenga o nga tangata hara: kua pokaia e ratou oku ringa me oku waewae.17 E taea e ahau te tatau oku iwi katoa: e titiro mai ana ratou, e matakitaki ana ki ahau.18 E wehewehea ana oku kakahu mo ratou, e maka rota ana mo toku weruweru.19 Kaua ra ia koe e matara atu, e Ihowa; e toku kaha, hohoro mai hei awhina moku.20 Whakaorangia toku wairua i te hoari, taku hoki e matenui nei i te kuri.21 Whakaorangia ahau i te mangai o te raiona: ae, i nga haona o nga kau maka kua whakahokia mai e koe he kupu ki ahau.22 Ka korerotia e ahau tou ingoa ki oku teina, ka whakamoemititia koe e ahau i waenganui i te whakaminenga.23 E te hunga e wehi ana ki a Ihowa, whakamoemiti ki a ia; whakakororiatia ia, e te uri katoa o Hakopa, kia wehi hoki ki a ia, e te uri katoa o Iharaira.24 Kihai hoki ia i whakahawea, kihai i whakarihariha ki te aue o te ngakau mamae; kihai ano i huna i tona mata ki a ia, engari i tana karangatanga ki a ia i whakarongo ia.25 Ko koe taku e whakamoemiti ai i waenganui o te whakaminenga nui, ka whakamana e ahau aku kupu taurangi ki te aroaro o te hunga e wehi ana ki a ia.26 Ka kai te hunga mahaki, a ka makona: ka whakamoemiti ki a Ihowa te hunga e rapu ana ki a ia; kia ora tonu o koutou ngakau, ake, ake.27 E mahara nga pito katoa o te whenua, a ka tahuri ki a Ihowa: ka koropiko ano nga hapu katoa o nga iwi ki tou aroaro.28 No Ihowa hokite rangatiratanga, ko ia ano te kawana i waenganui o nga iwi.29 Ka kai, a ka koropiko nga tangata tetere katoa o te whenua: ka tuohu ki tona aroaro te hunga katoa e heke ana ki te puehu; tae no ki te tangata kahore e ora i a ia tona wairua.30 Tera e mahi tetahi uri ki a ia; ka waiho ki te Ariki hei whakatupuranga.31 E haere mai ratou, e kauwhau i tona tika ki te iwi e whanau a mua, he meatanga tenei nana.