1 Ein Psalm Davids. Von Gnade und Recht will ich singen und dir, HErr, lobsagen.2 Ich handle vorsichtig und redlich bei denen, die mir zugehören, und wandle treulich in meinem Hause.3 Ich nehme mir keine böse Sache vor. Ich hasse den Übertreter und lasse ihn nicht bei mir bleiben.4 Ein verkehret Herz muß von mir weichen; den Bösen leide ich nicht.5 Der seinen Nächsten heimlich verleumdet, den vertilge ich. Ich mag des nicht, der stolze Gebärden und hohen Mut hat.6 Meine Augen sehen nach den Treuen im Lande, daß sie bei mir wohnen, und habe gerne fromme Diener.7 Falsche Leute halte ich nicht in meinem Hause; die Lügner gedeihen nicht bei mir.8 Frühe vertilge ich alle GOttlosen im Lande, daß ich alle Übeltäter ausrotte aus der Stadt des HErrn.

1 Dávid zsoltára. te néked zengek éneket, Uram!2 Gondom van a tökéletes útra: mikor jössz el hozzám? Szívemnek tökéletessége szerint járok én az én házamban.3 Nem vetem a szemem hiábavaló dologra; a pártoskodók cselekedetét gyûlölöm: nincs köze hozzám.4 A csalárd szív távol van én tõlem, gonoszt nem ismerek.5 A ki titkon rágalmazza az õ felebarátját, elvesztem azt; a nagyralátót és a kevélyszívût, azt el nem szenvedem.6 Szemmel tartom a föld hûségeseit, hogy mellettem lakozzanak; a tökéletesség útjában járó, az szolgál engem.7 Nem lakozik az én házamban, a ki csalárdságot mível; a ki hazugságot szól, nem állhat meg szemeim elõtt.8 Reggelenként elvesztem e földnek latrait, hogy kigyomláljak az Úrnak városából minden gonosztevõt.