1 Ein Psalm Davids, vorzusingen zum Gedächtnis.2 Eile, GOtt, mich zu erretten, HErr, mir zu helfen!3 Es müssen sich schämen und zuschanden werden, die nach meiner Seele stehen; sie müssen zurückkehren und gehöhnet werden, die mir übels wünschen,4 daß sie müssen wiederum zu Schanden werden, die da über mich schreien: Da, da!5 Freuen und fröhlich müssen sein an dir, die nach dir fragen; und die dein Heil lieben, immer sagen: Hochgelobt sei GOtt!6 Ich aber bin elend und arm. GOtt, eile zu mir, denn du bist mein Helfer und Erretter; mein GOtt, verzeuch nicht!

1 Az éneklõmesternek, Dávidtól, emlékeztetésre.2 Isten, az én szabadításomra, Uram, az én segítségemre siess!3 Szégyenüljenek meg és piruljanak, a kik életemre törnek; riadjanak vissza és gyalázat érje õket, a kik bajomat kivánják.4 Hátráljanak meg gyalázatosságuk miatt, a kik azt mondják nékem: Hehé, hehé!5 Örülnek és örvendeznek majd benned mindazok, a kik keresnek tégedet, és ezt mondják majd szüntelen, a kik szeretik a te szabadításodat: Magasztaltassék fel az Isten! [ (Psalms 70:6) Én pedig szegény és nyomorult vagyok: siess hozzám, oh Isten; segedelmem és szabadítóm vagy te Uram: ne késsél! ]