1 Eu vi o Senhor perto do altar . Ele disse :
— Dê pancadas nas colunas do templo até que o edifício todo comece a tremer. Deixe cair pedaços das colunas nas cabeças das pessoas que estão lá dentro. Os que escaparem com vida eu matarei na guerra; nenhum deles escapará, nenhum viverá. 2 Mesmo que consigam entrar pela terra adentro e chegar até o mundo dos mortos, eu os tirarei dali; mesmo que subam até o céu, eu os farei descer de lá. 3 Se procurarem se esconder no alto do monte Carmelo, eu irei atrás deles e os pegarei; se eles se esconderem de mim no fundo do mar, eu darei ordem à Serpente do mar , e ela os morderá. 4 Se forem levados como prisioneiros pelo inimigo, eu darei ordem, e eles serão mortos. Pois eu vou cuidar deles, não para protegê-los, mas para destruí-los.
5 O Senhor, o Deus Todo-Poderoso, toca na terra, e ela treme,
e todos os seus moradores choram de tristeza.
A terra sobe e baixa
como as águas do rio Nilo.
6 Deus constrói a sua casa nas alturas
e coloca o céu por cima da terra.
Ele chama as águas do mar
e as derrama sobre a terra.
O seu nome é Senhor!
7 O Senhor Deus diz:
— Povo de Israel, eu amo o povo da Etiópia tanto quanto amo vocês. Assim como eu trouxe vocês do Egito, eu também trouxe os filisteus da ilha de Creta e os arameus da terra de Quir. 8 Estou olhando para Israel, este país de pecadores, e vou fazê-lo desaparecer da terra; mas não acabarei com todos os israelitas. Sou eu, o Senhor, quem está falando.
9 — Vou dar ordem e vou separar os bons dos maus em Israel, como quem separa o trigo da casca, sem perder um só grão. 10 Vão morrer na guerra todos os pecadores do meu povo, isto é, todos os que dizem: "Deus não deixará que qualquer desastre chegue perto de nós."
11 O Senhor Deus diz:
— Naquele dia, eu construirei de novo o reino de Davi, que é como uma casa que caiu. Taparei as rachaduras das paredes e levantarei a casa que estava em ruínas, e ela ficará como era antes. 12 Então o meu povo conquistará o que restar do país de Edom e de todas as outras nações que eram minhas. Eu farei com que tudo isso aconteça. Sou eu, o Senhor, quem está falando.
13 — Está chegando o dia em que o trigo crescerá mais depressa do que poderá ser colhido, as parreiras produzirão uvas mais depressa do que se poderá fazer vinho. As parreiras produzirão tantas uvas, que o vinho vai correr à vontade, como um rio. 14 Trarei o meu povo de volta do cativeiro para a sua terra. Eles construirão de novo as cidades que estavam em ruínas e morarão nelas. Farão plantações de uvas e beberão do seu vinho; cultivarão pomares e comerão as suas frutas. 15 Plantarei o meu povo na terra que lhes dei, e eles nunca mais serão arrancados dali. Eu, o Senhor, o Deus de vocês, falei.
1 Láttam az URat az oltárnál állni. Ezt mondta: Üss az oszlopfőre, hogy belerendüljenek a küszöbök, hadd hulljanak a kövek mindnyájuk fejére! Akik megmaradnak, azokat fegyverrel ölöm meg. Nem tud elfutni közülük senki, nem fog megmenekülni közülük senki!
2 Ha a holtak hazájába hatolnak be, onnan is kiragadja őket a kezem. Ha az égbe mennek föl, onnan is lehozom őket.
3 Ha a Karmel tetején bújnak el, ott is felkutatom, és megragadom őket. Ha a tenger mélyén rejtőznek el szemem elől, ott is parancsolok, és megmarja őket a kígyó.
4 Még ha fogságba mennek is ellenségeik előtt, ott is parancsolok, és megöli őket a fegyver. Szemmel tartom őket, de vesztükre és nem javukra.
5 Ha az Úr, a Seregek URa megérinti a földet, megrendül az, és gyászol minden lakója. Úgy megemelkedik, akár a Nílus; majd leapad, mint Egyiptom folyója.
6 A mennyben építette meg palotáját, és a földön vetett alapot boltozatának. Szól a tenger vizének, és kiönti azt a szárazföldre: az ÚR az ő neve!
7 Nem olyanok vagytok-e előttem, Izráel fiai, mint az etiópok? - így szól az ÚR. Én hoztam ki Izráelt Egyiptomból, a filiszteusokat meg Kaftórból és az arámokat Kírből!
8 Az én Uram, az ÚR szemmel tartja a vétkes országot. Kipusztítom azt a föld színéről! Bár mégsem pusztítom ki egészen Jákób házát - így szól az ÚR.
9 Mert én parancsolok a népeknek, és megrostálom Izráel házát, mintha rostával ráznák, de egy szem sem esik a földre.
10 Fegyvertől halnak meg népem vétkesei, akik azt gondolják: Nem ér el minket, és nem talál ránk a veszedelem.
11 Azon a napon fölállítom Dávid összedőlt sátorát, kijavítom réseit, helyreállítom romjait, fölépítem, és olyan lesz, mint hajdan.
12 Birtokba veszik Edóm maradékát és mindazokat a népeket, amelyeket majd rólam neveznek el - így szól az ÚR, aki ezt véghezviszi.
13 Eljön majd az idő - így szól az ÚR -, amikor nyomon követi a szántó az aratót, a szőlőtaposó a magvetőt. Must csurog a hegyekről, és ömlik a halmokról.
14 Jóra fordítom népemnek, Izráelnek sorsát. Az elpusztult városokat fölépítik, és laknak bennük. Ültetnek szőlőket, és isszák azok borát, kerteket művelnek, és eszik azok gyümölcsét.
15 Elültetem őket földjükbe, és többé nem tépik ki őket földjükből, amelyet nekik adtam. Ezt mondja az ÚR, a te Istened.