1 O Senhor Deus disse a Moisés:
— Você, Arão, Nadabe, Abiú e setenta líderes do povo de Israel, subam o monte e venham até a minha presença. E, quando ainda estiverem um pouco longe, ajoelhem-se para me adorar. 2 Só você, Moisés, chegará perto de mim; os outros, não. E o povo não deverá subir o monte.
3 Moisés foi e contou ao povo tudo o que o Senhor tinha dito e todos os mandamentos que ele tinha dado. Então os israelitas responderam todos juntos:
— Nós faremos tudo o que o Senhor ordenou.
4 Então Moisés escreveu todas as leis de Deus, o Senhor. No dia seguinte, de manhã, ele construiu um altar ao pé do monte e colocou ali doze colunas de pedra, uma para cada tribo das doze tribos do povo de Israel. 5 Aí Moisés mandou que alguns moços queimassem animais em sacrifício ao Senhor e matassem touros como ofertas de paz. 6 Moisés pôs a metade do sangue dos animais em bacias e derramou a outra metade no altar. 7 Depois pegou o livro da aliança, onde estavam escritos os mandamentos do Senhor, e o leu em voz alta para o povo. Eles disseram:
— Nós obedeceremos a Deus, o Senhor, e faremos tudo o que ele mandar.
8 Então Moisés pegou o sangue das bacias, borrifou o povo com ele e disse:
— Este é o sangue que sela a aliança que o Senhor fez com vocês quando deu todos esses mandamentos.
9 Moisés, Arão, Nadabe, Abiú e setenta líderes do povo de Israel subiram o monte 10 e viram o Deus de Israel. Debaixo dos pés dele havia alguma coisa parecida com um piso feito de safiras, azul como o céu. 11 Deus não matou esses líderes de Israel; eles viram a Deus e depois comeram e beberam juntos.
12 O Senhor Deus disse a Moisés:
— Suba o monte onde eu estou e fique aqui, pois eu vou lhe dar as placas de pedra que têm as leis e os mandamentos que escrevi, a fim de que você os ensine ao povo.
13 Moisés e Josué, o seu auxiliar, se aprontaram, e Moisés começou a subir o monte sagrado. 14 Então Moisés disse aos líderes:
— Esperem aqui até nós voltarmos. Arão e Hur ficarão com vocês. Quem tiver alguma questão para resolver deverá falar com eles.
15 Então Moisés subiu o monte Sinai, e uma nuvem cobriu o monte. 16,17 A glória do Senhor desceu sobre o monte, e para os israelitas a luz parecia um fogo que queimava lá no alto. A nuvem cobriu o monte durante seis dias, e no sétimo dia o Senhor, lá da nuvem, chamou Moisés. 18 Moisés entrou no meio da nuvem. E ficou ali no monte quarenta dias e quarenta noites.
1 Azután így szólt Mózeshez: Jöjj fel az ÚRhoz te és Áron, Nádáb és Abíhú, meg Izráel vénei közül hetvenen, és boruljatok le tőle távol!
2 Csak Mózes közeledjék az ÚRhoz, azok ne közeledjenek, a nép se jöjjön fel vele!
3 Akkor elment Mózes, és elmondta a népnek az ÚR minden igéjét és rendelkezését. Az egész nép pedig egyhangúlag így felelt: Megtesszük mindazt, amit elrendelt az ÚR.
4 Akkor leírta Mózes az ÚR összes igéjét, és korán reggel oltárt épített a hegy lábánál, és tizenkét szent oszlopot állított fel Izráel tizenkét törzse szerint.
5 Azután odarendelt néhány izráeli ifjút, hogy mutassanak be égőáldozatot, és vágjanak le bikákat békeáldozatul az ÚRnak.
6 Mózes pedig fogta a vér felét, tálakba töltötte, a vér másik felét pedig az oltárra hintette.
7 Majd fogta a szövetség könyvét, és felolvasta a nép előtt. Azok ezt mondták: Engedelmesen megtesszük mindazt, amit az ÚR rendelt.
8 Azután fogta Mózes a vért, ráhintette a népre, és ezt mondta: Annak a szövetségnek a vére ez, amelyet az ÚR kötött veletek mindezeknek az igéknek az alapján.
9 Majd fölment Mózes és Áron, Nádáb és Abíhú, meg Izráel vénei közül hetvenen.
10 Látták Izráel Istenét: Lába alatt zafírkőféle volt, olyan tiszta, mint maga az ég.
11 Izráel fiainak ezekre a vezetőire nem emelt kezet. Bár látták az Istent, ettek és ittak.
12 Azután azt mondta az ÚR Mózesnek: Jöjj fel hozzám a hegyre és maradj itt, mert át akarom adni neked a kőtáblákra írt törvényt és parancsolatokat, amelyeket azért írtam le, hogy tanítani lehessen azokat.
13 Elindult tehát Mózes és szolgája, Józsué. Mielőtt fölment Mózes az Isten hegyére,
14 ezt mondta a véneknek: Maradjatok itt, amíg visszatérünk hozzátok! Áron és Húr itt lesz veletek. Akinek vitás ügye lesz, forduljon hozzájuk.
15 Amikor fölment Mózes a hegyre, felhő borította be a hegyet,
16 mert az ÚR dicsősége ereszkedett rá a Sínai-hegyre. Már hat napja borította be azt a felhő, és a hetedik napon kiáltott Isten Mózesnek a felhő közepéből.
17 Az ÚR dicsőségének látványa olyannak tűnt Izráel fiai szemében, mintha emésztő tűz lett volna a hegy csúcsán.
18 Mózes azonban bement a felhő közepébe, egészen fölment a hegyre, és ott maradt Mózes a hegyen negyven nap és negyven éjjel.