1 O Senhor Deus disse a Moisés o seguinte:

2 — Faça duas trombetas de prata batida. Com elas você chamará o povo para se reunir e dará o sinal de partida do acampamento. 3 Quando forem tocadas as duas trombetas, todo o povo se reunirá com você na entrada da Tenda Sagrada. 4 Porém, quando uma só for tocada, apenas os chefes dos grupos de famílias se reunirão com você. 5 Quando tocarem sons curtos e fortes, as tribos acampadas a leste deverão começar a sair. 6 Quando tocarem pela segunda vez sons curtos e fortes, as tribos que estão ao sul começarão a sair. O sinal para partida serão toques curtos e fortes; 7 mas, para reunir o povo, deverão ser dados toques longos. 8 Os encarregados de tocar as trombetas serão os sacerdotes, que são descendentes de Arão.

— A seguinte lei será obedecida para sempre pelos israelitas. 9 Quando vocês estiverem em guerra no seu próprio país, defendendo-se de um inimigo que os atacou, toquem o sinal para a batalha com essas trombetas. Eu, o Senhor, o Deus de vocês, os ajudarei e os livrarei dos seus inimigos. 10 Também nas ocasiões de alegria, isto é, nas Festas da Lua Nova e nas outras festas religiosas, vocês deverão tocar as trombetas quando apresentarem os sacrifícios que serão completamente queimados e as ofertas de paz. Então eu os ajudarei. Eu sou o Senhor, o Deus de vocês.

11 No segundo ano depois que o povo saiu do Egito, no dia vinte do segundo mês, a nuvem se levantou de cima da Tenda Sagrada. 12 Nesse dia os israelitas começaram a caminhar, partindo assim do deserto do Sinai; e a nuvem parou no deserto de Parã.

13 Assim, pela primeira vez, eles começaram a caminhar, conforme a ordem que o Senhor tinha dado a Moisés. 14 Primeiro saíram os que eram da bandeira da tribo de Judá, grupo por grupo, comandados por Nasom, filho de Aminadabe. 15 Netanel, filho de Zuar, comandava a tribo de Issacar; 16 e Eliabe, filho de Helom, comandava a tribo de Zebulom.

17 Então a Tenda foi desarmada, e os levitas dos grupos de famílias de Gérson e de Merari partiram, levando a Tenda.

18 Depois saíram aqueles que eram da bandeira levada pela tribo de Rúben, grupo por grupo, comandados por Elisur, filho de Sedeur. 19 Selumiel, filho de Zurisadai, comandava a tribo de Simeão, 20 e Eliasafe, filho de Deuel, comandava a tribo de Gade.

21 Em seguida saíram os levitas do grupo de famílias de Coate, carregando os objetos sagrados. E, quando chegaram ao outro acampamento, a Tenda já estava armada.

22 Então saíram aqueles que eram da bandeira da tribo de Efraim, grupo por grupo, comandados por Elisama, filho de Amiúde. 23 Gamaliel, filho de Pedasur, comandava a tribo de Manassés; 24 e Abidã, filho de Gideoni, comandava a tribo de Benjamim.

25 Depois, atrás de todas as outras tribos, saíram aqueles que eram da bandeira da tribo de Dã, grupo por grupo, comandados por Aiezer, filho de Amisadai. 26 Pagiel, filho de Ocrã, comandava a tribo de Aser, 27 e Aira, filho de Enã, comandava a tribo de Naftali. 28 Os israelitas começaram a caminhar nesta ordem, grupo por grupo.

29 Moisés disse ao seu cunhado Hobabe, filho de Jetro, o midianita:

— Nós estamos saindo para o lugar que o Senhor disse que nos daria. Ele prometeu que faria do povo de Israel uma nação rica; portanto, venha com a gente, e repartiremos com você as coisas boas que conseguirmos.

30 Hobabe respondeu:

— Não. Eu vou voltar para a minha terra e para a minha família.

31 — Por favor, não faça isso — disse Moisés. — Você conhece o deserto e sabe onde podemos acampar; você poderia ser o nosso guia. 32 Se você vier com a gente, nós repartiremos com você todas as bênçãos que o Senhor nos der.

33 E assim os israelitas partiram do Sinai, o monte de Deus, o Senhor, e caminharam durante três dias. A arca da aliança do Senhor ia sempre na frente deles a fim de marcar o lugar de acampar. 34 Quando partiam, a nuvem do Senhor ficava por cima deles durante o dia.

35 Sempre que a arca partia, Moisés dizia assim: "Ó Senhor Deus, levanta-te e espalha os teus inimigos! E que fujam da tua frente os que te odeiam!" 36 E, sempre que a arca parava, Moisés dizia assim: "Ó Senhor Deus, volta para ficar com os milhares de famílias do povo de Israel!"

1 Azután így beszélt az ÚR Mózeshez:

2 Készíts két harsonát, ötvözött ezüstből készítsd azokat. A közösség összehívására és a táborok elindítására valók lesznek azok.

3 Amikor megfújják azokat, gyűljön hozzád az egész közösség a kijelentés sátrának a bejáratához.

4 Ha az egyiket fújják meg, gyűljenek hozzád a fejedelmek, Izráel nemzetségfői.

5 Ha pedig riadót fújtok, induljanak el azok a táborok, amelyek keletre táboroznak.

6 Ha másodszor fújtok riadót, induljanak el azok a táborok, amelyek délre táboroznak. Riadót kell fújniuk induláskor.

7 De ha a gyülekezetet gyűjtitek össze, ne riadót fújjatok.

8 A harsonákat Áron fiai, a papok fújják. Örök rendelkezés legyen ez nálatok nemzedékről nemzedékre.

9 Ha hadba indultok országotokban a benneteket szorongató ellenség ellen, akkor is ezekkel a harsonákkal fújjatok riadót. Akkor majd megemlékezik rólatok Istenetek, az ÚR, és megszabadultok ellenségeitektől.

10 Fújjátok meg ezeket a harsonákat az öröm napjain, az ünnepeken és a hónapok kezdetén, amikor égőáldozatokat és békeáldozatokat mutattok be, és emlékeztetni fogják Istent rátok. Én vagyok az ÚR, a ti Istenetek.

11 A második év második hónapjának a huszadik napján fölszállt a felhő a bizonyság hajlékáról.

12 Izráel fiai pedig elindultak a Sínai-pusztából és mentek táborhelyről táborhelyre, míg meg nem állapodott a felhő a Párán-pusztában.

13 Ekkor indultak el először az ÚRnak Mózes által adott parancsa szerint.

14 Először Júda fiai táborának a hadijelvénye indult el a csapatok élén. A sereg élén Nahsón, Amminádáb fia állt.

15 Az Issakár-törzs seregének élén Netanél, Cúár fia állt.

16 A Zebulon-törzs seregének élén Eliáb, Hélón fia állt.

17 Miután a hajlékot lebontották, elindultak Gérsón és Merári fiai, a hajlék hordozói.

18 Azután elindult Rúben táborának a hadijelvénye a csapatok élén. A sereg élén Elicúr, Sedéúr fia állt.

19 A Simeon-törzs seregének élén Selumiél, Cúrisaddaj fia állt.

20 A Gád-törzs seregének élén Eljászáf, Deúél fia állt.

21 Majd elindultak a kehátiak is, a szentély hordozói, és fölállították a hajlékot, mire a többiek megérkeztek.

22 Azután Efraim táborának a hadijelvénye indult el a csapatok élén. A sereg élén Elisámá, Ammihúd fia állt.

23 A Manassé-törzs seregének élén Gamliél, Padácúr fia állt.

24 A Benjámin-törzs seregének élén Abidán, Gideóni fia állt.

25 Majd Dán táborának a hadijelvénye indult el a csapatok élén, mint az egész tábor utóvédje. A sereg élén Ahiezer, Ammisaddaj fia állt.

26 Az Ásér-törzs seregének élén Pagiél, Okrán fia állt.

27 A Naftáli-törzs seregének élén Ahira, Énán fia állt.

28 Ez volt Izráel menetelésének a rendje seregeik szerint, valahányszor elindultak.

29 Mózes ezt mondta Hóbábnak, aki a midjáni Reúélnak, Mózes apósának a fia volt: Mi elindulunk arra a helyre, amelyről azt mondta az ÚR: Nektek adom azt. Gyere velünk, és mi jót teszünk veled, mert az ÚR jót ígért Izráelnek.

30 De ő így felelt: Nem megyek, inkább visszamegyek hazámba, a rokonságomhoz.

31 Mózes ezt mondta: Ne hagyj el bennünket, hiszen te tudod, hol lehet tábort ütnünk a pusztában. Te légy a vezetőnk.

32 Ha velünk jössz, akkor részesíteni fogunk abban a jóban, ami jót velünk tesz az ÚR.

33 Elindultak az ÚR hegyétől háromnapi útra. A háromnapi úton előttük vonult az ÚR szövetségének ládája, hogy pihenőhelyet jelöljön ki nekik.

34 Az ÚR felhője volt felettük nappal, amikor elindultak a táborból.

35 Valahányszor elindult a láda, ezt mondta Mózes: Kelj föl, URam! Szóródjanak szét ellenségeid, fussanak el előled gyűlölőid!

36 Amikor pedig megállt, ezt mondta: Telepedj le, URam, Izráel ezreinek sokaságánál!