1 Os chefes de família dos grupos de famílias de Gileade, descendentes diretos de Maquir, Manassés e José, foram falar com Moisés e com os outros chefes de famílias israelitas. Eles disseram a Moisés:

2 — O Senhor Deus ordenou que o senhor distribuísse a terra ao povo por sorteio. Ele também ordenou que o senhor desse a propriedade do nosso parente Zelofeade às suas filhas. 3 Porém, se elas casarem com homens de outra tribo israelita, a terra que foi dada a elas deixará de pertencer à nossa tribo e passará a ser da tribo daqueles com quem elas casarem. Assim irá diminuindo a parte que nos foi dada por sorteio. 4 Porém, quando chegar o Ano da Libertação, a terra delas ficará definitivamente para a tribo daqueles com quem elas casaram e não será mais nossa.

5 Então Moisés, conforme a ordem do Senhor, respondeu aos israelitas o seguinte:

— Os homens da tribo de José têm razão. A ordem do Senhor para as filhas de Zelofeade é esta: 6 Elas podem casar com quem quiserem, contanto que seja com um homem de uma das famílias da tribo do seu pai. 7 Desse modo as terras dos israelitas não passarão de uma tribo para outra. Pois os israelitas devem ficar ligados cada um à terra da tribo dos seus pais. 8 Todas as moças que tiverem terras numa tribo israelita deverão casar com alguém da família da tribo do seu pai. 9 Desse modo cada israelita herdará a terra dos seus antepassados, e ela não passará de uma tribo para outra. Cada tribo continuará ligada à sua própria terra.

10,11 Então Macla, Tirza, Hogla, Milca e Noa, filhas de Zelofeade, fizeram como o Senhor havia ordenado a Moisés e casaram com filhos dos seus tios paternos. 12 Elas casaram dentro dos grupos de famílias da tribo de Manassés, filho de José, e as suas terras ficaram na tribo do pai delas.

13 Foram essas as leis e os mandamentos que o Senhor deu ao povo de Israel por meio de Moisés nas planícies de Moabe, perto do rio Jordão, na altura de Jericó, que ficava no outro lado do rio.

1 Előálltak a Gileád fiainak nemzetségéből való családfők - Gileád Manassé fiának, Mákírnak a fia volt, József fiai nemzetségeiből -, és beszéltek Mózes előtt, meg a vezető emberek, azaz Izráel fiainak a családfői előtt.

2 Ezt mondták: Neked, uram, azt parancsolta az ÚR, hogy sorsvetéssel oszd ki ezt a földet örökségül Izráel fiainak. Neked, uram, azt is parancsolta az ÚR, hogy testvérünknek, Celofhádnak az örökségét a leányainak add.

3 Ha azonban Izráel fiainak másik törzséből való emberhez mennek feleségül, akkor az ő örökségük elkerül a mi atyáink örökségéből, és odakerül annak a törzsnek az örökségéhez, ahova ők kerülnek, és így a nekünk sorsolt örökség kisebb lesz.

4 Sőt még ha elkövetkezik is az örömünnep éve Izráel fiainál, az ő örökségük akkor is ott marad annak a törzsnek az örökségénél, ahova kerültek. Így a mi atyáink törzsének örökségéből elkerül az ő örökségük.

5 Ekkor parancsot adott Mózes Izráel fiainak az ÚR akarata szerint, és ezt mondta: Igazat mond József fiainak a törzse.

6 Ezt parancsolja az ÚR Celofhád leányainak: Menjenek feleségül, ahova jónak látják, de csak olyanhoz mehetnek feleségül, aki atyjuk törzsének a nemzetségéből való.

7 Így nem kerül el Izráel fiainak az öröksége egyik törzsből a másik törzsbe. Izráel fiai közül mindenki ragaszkodjék atyái törzsének az örökségéhez.

8 Minden olyan leány, aki örökséget kap Izráel fiainak a törzseiben, csak olyanhoz menjen férjhez, aki atyai törzsének a nemzetségéből való, hogy Izráel fiai közül mindenki megtartsa ősi örökségét.

9 Ne kerüljön el egyik törzsből a másik törzsbe az örökség. Izráel fiainak törzseiből mindenki ragaszkodjék a maga örökségéhez.

10 Celofhád leányai úgy cselekedtek, ahogyan Mózesnek parancsolta az ÚR.

11 Celofhád leányai, Mahlá, Tircá, Hoglá, Milká és Nóá a nagybátyjuk fiaihoz mentek feleségül.

12 József fiának, Manassénak a nemzetségéből való emberekhez mentek feleségül, és így örökségük megmaradt atyjuk nemzetségének a törzsénél.

13 Ezeket a parancsolatokat és rendelkezéseket parancsolta meg az ÚR Mózes által Izráel fiainak Móáb síkságán, a Jordán mellett, Jerikóval szemben.