1 Sarando eu a Israel,

se descobriu a iniquidade de Efraim,

como também as maldades de Samaria,

porque praticaram a falsidade;

e o ladrão entra,

e a horda dos salteadores

despoja por fora.

2 E não dizem no seu coração

que eu me lembro

de toda a sua maldade;

agora, pois, os cercam as suas obras;

diante da minha face estão.

3 Com a sua malícia

alegram ao rei,

e com as suas mentiras

aos príncipes.

4 Todos eles são adúlteros;

são semelhantes ao forno

aceso pelo padeiro,

que cessa de mexer nas brasas,

depois que amassou a massa,

até que seja levedada.

5 E no dia do nosso rei

os príncipes se tornaram doentes

com frascos de vinho;

ele estendeu a sua mão

com os escarnecedores.

6 Porque, prepararam o coração

como um forno,

na sua emboscada;

toda a noite dorme

o seu padeiro,

pela manhã arde

como fogo de chama.

7 Todos eles estão quentes

como um forno,

e consomem os seus juízes;

todos os seus reis caem,

ninguém entre eles há

que me invoque.

8 Efraim se mistura com os povos;

Efraim é um bolo

que não foi virado.

9 Estrangeiros lhe comeram

a força,

e ele não o sabe;

também os cabelos brancos

se espalharam sobre ele,

e não o sabe.

10 E a soberba de Israel

testificará diante dele;

todavia não voltarão

para o Senhor seu Deus,

nem o buscarão em tudo isto.

11 Porque Efraim é como

uma pomba ingênua,

sem entendimento;

invocam o Egito,

vão para a Assíria.

12 Quando forem,

sobre eles estenderei a minha rede,

e como aves do céu

os farei descer;

castigá-los-ei,

conforme o que eles têm ouvido

na sua congregação.

13 Ai deles,

porque fugiram de mim;

destruição sobre eles,

porque se rebelaram contra mim;

eu os remi,

mas disseram mentiras

contra mim.

14 E não clamaram a mim

com seu coração,

mas davam uivos nas suas camas;

para o trigo e para o vinho

se ajuntam,

mas contra mim se rebelam.

15 Eu os corrigi,

e lhes esforcei os braços,

mas pensam mal contra mim.

16 Eles voltaram,

mas não para o Altíssimo.

Fizeram-se como um arco

enganador;

caem à espada

os seus príncipes,

por causa do furor

da sua língua;

este será o seu escárnio

na terra do Egito.

1 A mikor gyógyítani akarnám Izráelt, akkor tudódik ki Efraim vétke és Samaria gonoszsága; mert csalárdul cselekesznek, tolvaj tör be, és rabló fosztogat az utczán. 2 És eszökbe sem veszik, hogy emlékezem minden gonoszságukra. Most körülvették őket az ő cselekedeteik, a melyek színem előtt vannak. 3 Gonoszságukkal gyönyörködtetik a királyt, és hazugságaikkal a fejedelmeket. 4 Mindnyájan házasságtörők; olyanok, mint a kemencze, a melyet befűt a sütő; szünetel a tüzeléssel, a tészta bekovászolásától annak megkeléséig. 5 Királyunk napján a fejedelmek beteggé lesznek a bor hevétől; csúfolóknak nyújtja az ő kezét. 6 Mert, mint a kemencze, közelednek álnokságukban az ő szívökkel. Egész éjszaka alszik az ő sütőjök; reggel ég, mint a lángoló tűz. 7 Mindnyájan tüzesek, mint a sütő kemencze, és megemésztik biráikat. Királyaik mind elhullottak. Nincs köztök senki, a ki hozzám kiáltana.

8 Efraim összekeveredett a népekkel. Olyanná lőn az Efraim, mint a meg nem fordított pogácsa. 9 Idegenek emésztik erejét, de ő nem veszi észre. Ősz hajjal is hintve van már, és azt sem veszi észre. 10 Izráel ellen az ő büszkesége tesz tanúbizonyságot, és még sem térnek vissza az Úrhoz, az ő Istenökhöz, és nem keresik őt mindennek daczára sem. 11 És olyan lett Efraim, mint az együgyű galamb: balgatag! Égyiptomhoz kiáltanak, Assiriához folyamodnak. 12 De a mint mennek, kiterjesztem hálómat ellenök; levonszom őket, mint az ég madarát; megbüntetem őket az ő gyülekezetöknek adott kijelentés szerint. 13 Jaj nékik, mert eltávoztak én tőlem! Pusztulás reájok, mert vétkeztek ellenem. Én ugyan megszabadítanám őket; de ők hazugságot szólnak ellenem! 14 És nem kiáltanak hozzám szívökből, hanem ordítoznak ágyasházaikban; a búza és a must miatt gyűlnek egybe; ellenem fordulnak. 15 Pedig én tanítottam őket, én erősítettem meg karjokat, és ők mégis gonoszt gondolnak ellenem. 16 Megtérnek, de nem a magasságos Istenhez. Olyanok, mint a csalárd kézív. Fegyvertől hullnak el fejedelmeik, az ő nyelvöknek mérge miatt. Ez lesz gyalázatjok Égyiptom földén.