1 Põe a trombeta à tua boca.

Ele virá como a águia

contra a casa do Senhor,

porque transgrediram

a minha aliança,

e se rebelaram contra a minha lei.

2 E a mim clamarão:

Deus meu!

Nós, Israel, te conhecemos.

3 Israel rejeitou o bem;

o inimigo persegui-lo-á.

4 Eles fizeram reis,

mas não por mim;

constituíram príncipes,

mas eu não o soube;

da sua prata e do seu ouro

fizeram ídolos para si,

para serem destruídos.

5 O teu bezerro, ó Samaria,

te rejeitou;

a minha ira se acendeu contra eles;

até quando serão eles incapazes

de alcançar pureza?

6 Porque isso vem de Israel,

um artífice o fez,

e não é Deus;

mas em pedaços será desfeito

o bezerro de Samaria.

7 Porque semearam vento,

e segarão tormenta,

não haverá seara,

a erva não dará farinha;

se a der,

tragá-la-ão os estrangeiros.

8 Israel foi devorado;

agora está entre os gentios

como um vaso em que

ninguém tem prazer.

9 Porque subiram à Assíria,

como um jumento montês,

por si só;

Efraim mercou amores.

10 Todavia, ainda que eles merquem

entre as nações,

eu os congregarei;

e serão um pouco afligidos

por causa da carga

do rei dos príncipes.

11 Porquanto Efraim multiplicou

os altares para pecar;

teve altares para pecar.

12 Escrevi-lhe as grandezas

da minha lei,

porém essas são estimadas

como coisa estranha.

13 Quanto aos sacrifícios

das minhas ofertas,

sacrificam carne, e a comem,

mas o Senhor não as aceita;

agora se lembrará

da sua iniquidade,

e punirá os seus pecados;

eles voltarão para o Egito.

14 Porque Israel se esqueceu

do seu Criador,

e edificou templos,

e Judá multiplicou

cidades fortificadas.

Mas eu enviarei um fogo

contra as suas cidades,

que consumirá os seus palácios.

1 Szádhoz a kürtöt! Mint a sas, úgy jön az Úr házára! Mert megszegték az én frigyemet, és vétkeztek az én törvényem ellen! 2 Kiáltnak hozzám: Én Istenem! mi, az Izráel, ismerünk tégedet! 3 Megvetette Izráel a jót, kergesse hát az ellenség. 4 Királyt emeltek ők; de nem én általam; fejedelmet választottak, de tudtomon kivül. Ezüstjökből és aranyukból bálványokat formáltak; csak azért, hogy semmivé legyen. 5 Megútálta a te borjúdat, oh Samaria! Haragom felgerjedt ellenök. Meddig nem lehetnek még tiszták? 6 Mert ez is Izráelből való! kézműves csinálta azt, és nem Isten az. Bizony forgácscsá lesz Samaria borjúja! 7 Mert szelet vetnek és vihart aratnak. Nem indul szárba; termése nem ad lisztet; ha adna is, idegenek nyelik be azt. 8 Elnyeletett Izráel! Olyan immár a népek közt, mint az edény, a melyen nincs gyönyörűség. 9 Mert ők Assiriához folyamodnak; Efraim magában bolygó vadszamár; szeretőket bérelnek. 10 De ha bérelnek is a pogányok közt, most összegyűjtöm őket, és kezdenek majd lefogyni a fejedelmek királyának terhétől. 11 Mivel megszaporította Efraim az oltárokat a bűnre, bűnre vezették őt az oltárok. 12 Ha tízezer törvényt írnék is elébe, idegennek tekintenék azokat. 13 Nékem szánt áldozatképen húst vágnak és esznek; az Úr nem tekint azokra kedvesen. Immár megemlékezik az ő álnokságukról, és megbünteti az ő vétkeiket; Égyiptomba fognak ők visszatérni. 14 Most Izráel elfeledkezett az ő alkotójáról és palotákat épített; Júda megerősített városokat szaporított. De én tüzet bocsátok városaira, és az emészti meg az ő erősségeit.