1 Israel é uma vide estéril

que dá fruto para si mesmo;

conforme a abundância do seu fruto,

multiplicou também os altares;

conforme a bondade da sua terra,

assim fizeram boas

as estátuas.

2 O seu coração está dividido,

por isso serão culpados;

o Senhor demolirá os seus altares,

e destruirá as suas estátuas.

3 Certamente agora dirão:

Não temos rei,

porque não tememos ao Senhor;

e o rei, que faria por nós?

4 Falaram palavras,

jurando falsamente,

fazendo uma aliança;

por isso florescerá o juízo

como erva peçonhenta

nos sulcos dos campos.

5 Os moradores de Samaria

serão atemorizados

pelo bezerro de Bete-Áven;

porque o seu povo se lamentará

por causa dele,

como também os seus sacerdotes

idólatras que nele se regozijavam,

por causa da sua glória,

que se apartou dela.

6 Também será levada para a Assíria

como um presente ao rei Jarebe;

Efraim ficará confuso,

e Israel se envergonhará

por causa do seu próprio conselho.

7 O rei de Samaria será desfeito

como a espuma

sobre a face da água.

8 E os altos de Áven,

pecado de Israel,

serão destruídos;

espinhos e cardos crescerão

sobre os seus altares;

e dirão aos montes:

Cobri-nos!

E aos outeiros:

Caí sobre nós!

9 Desde os dias de Gibeá

pecaste, ó Israel;

ali permaneceram;

a peleja em Gibeá,

contra os filhos da perversidade,

não os alcançará.

10 Eu os castigarei

na medida do meu desejo;

e congregar-se-ão contra eles

os povos,

quando eu os atar

pela sua dupla transgressão.

11 Porque Efraim é

uma bezerra domada,

que gosta de trilhar;

e eu poupava a formosura

do seu pescoço;

mas farei cavalgar Efraim.

Judá lavrará,

Jacó lhe desfará os torrões.

12 Semeai para vós em justiça,

ceifai segundo a misericórdia;

lavrai o campo de lavoura;

porque é tempo

de buscar ao Senhor,

até que venha e chova

a justiça sobre vós.

13 Lavrastes a impiedade,

segastes a iniquidade,

e comestes o fruto da mentira;

porque confiaste no teu caminho,

na multidão dos teus poderosos.

14 Portanto, entre o teu povo

se levantará um grande tumulto,

e todas as tuas fortalezas

serão destruídas,

como Salmã destruiu a Bete-Arbel

no dia da guerra;

a mãe ali foi despedaçada

com os filhos.

15 Assim vos fará Betel

por causa da vossa grande malícia;

de madrugada o rei de Israel

será totalmente destruído.

1 Buja szőlőtő az Izráel, a mely termi az ő gyümölcseit. Gyümölcsének sokasága szerint sokasította meg oltárait, földének jósága szerint jó sok oszlopot állított fel. 2 Csalárd a szívök; de most meglakolnak! Ő maga töri le oltáraikat; elpusztítja bálványaikat. 3 Bizony mondják most: Nincsen királyunk, mert nem féljük az Urat, és a király mit segíthet rajtunk?! 4 Össze-vissza beszéltek; hamisan esküdtek; szövetséget kötöttek; de mint a bürök a mező barázdáin, úgy sarjadzik ki az ítélet. 5 Beth-Aven borjúi miatt aggódnak Samaria lakói. Bizony megsiratja azt az ő népe, és papjai is remegnek miatta, az ő dicsősége miatt; mert eltávozott az attól. 6 Azt magát is Assiriába vonszolják ajándékul Járeb királynak. Szégyent vall Efraim, és megszégyenül Izráel az ő tanácsa miatt. 7 Elveszett Samaria! Az ő királya, mint forgács a víz színén! 8 És Aven magaslatai, az Izráel vétke, lerontatnak. Tövis és bogácskóró növi be oltáraikat, és mondják majd a hegyeknek: Borítsatok be minket! a halmoknak pedig: Omoljatok reánk! 9 Gibea napjaitól fogva vétkezél, oh Izráel! Ott maradtak; nem érte őket Gibeában a harcz a gonoszság fiai ellen. 10 Megfenyítem hát őket kedvemre! Népek gyülekeznek ellenök, a mikor megkötöztetnek kettős gazságukért. 11 Efraim szoktatott üsző, a mely szeret nyomtatni; de én rámegyek az ő szép nyakára: igába fogom Efraimot; Júda szántani fog, Jákób boronál néki. 12 Vessetek magatoknak igazságra; arassatok kegyelem szerint! Szántsatok magatoknak új szántást; mert ideje keresnetek az Urat, mígnem eljő, hogy igazság esőjét adjon néktek. 13 Istentelenséget szántottatok, álnokságot arattatok. Eszitek a hazugság gyümölcsét, mert bíztál a te utadban és vitézeidnek sokaságában! 14 Azért zendülés támad a te néped között, és minden te erősséged elpusztíttatik, a miképen elpusztította Salman Beth-Arbelt a harcznak napján; az anya gyermekeivel együtt földhöz veretik. 15 Így cselekszik veletek Beth-El, a ti nagy gonoszságtokért; hajnalra bizony elvész Izráel királya!