1 Have no envy for evil men, or any desire to be with them:
2 For the purposes of their hearts are destruction, and their lips are talking of trouble.
3 The building of a house is by wisdom, and by reason it is made strong:
4 And by knowledge its rooms are full of all dear and pleasing things.
5 A wise man is strong; and a man of knowledge makes strength greater.
6 For by wise guiding you will overcome in war: and in a number of wise guides there is salvation.
7 Wisdom is outside the power of the foolish: he keeps his mouth shut in the public place.
8 He whose purposes are bad will be named a man of evil designs.
9 The purpose of the foolish is sin: and the hater of authority is disgusting to others.
10 If you give way in the day of trouble, your strength is small.
11 Be the saviour of those who are given up to death, and do not keep back help from those who are slipping to destruction.
12 If you say, See, we had no knowledge of this: does not the tester of hearts give thought to it? and he who keeps your soul, has he no knowledge of it? and will he not give to every man the reward of his work?
13 My son, take honey, for it is good; and the flowing honey, which is sweet to your taste:
14 So let your desire be for wisdom: if you have it, there will be a future, and your hope will not be cut off.
15 Do not keep a secret watch, O evil-doer, against the fields of the upright man, or send destruction on his resting-place:
16 For an upright man, after falling seven times, will get up again: but trouble is the downfall of the evil.
17 Do not be glad at the fall of your hater, and let not your heart have joy at his downfall:
18 For fear that the Lord may see it, and it may be evil in his eyes, and his wrath may be turned away from him.
19 Do not be troubled because of evil-doers, or have envy of sinners:
20 For there will be no future for the evil man; the light of sinners will be put out.
21 My son, go in fear of the Lord and the king: have nothing to do with those who are in high positions:
22 For their downfall will come suddenly; and who has knowledge of the destruction of those in high positions?
23 These are more sayings of the wise: To have respect for a person's position when judging is not good.
24 He who says to the evil-doer, You are upright, will be cursed by peoples and hated by nations.
25 But those who say sharp words to him will have delight, and a blessing of good will come on them.
26 He gives a kiss with his lips who gives a right answer.
27 Put your work in order outside, and make it ready in the field; and after that, see to the building of your house.
28 Do not be a violent witness against your neighbour, or let your lips say what is false.
29 Say not, I will do to him as he has done to me; I will give the man the reward of his work.
30 I went by the field of the hater of work, and by the vine-garden of the man without sense;
31 And it was all full of thorns, and covered with waste plants, and its stone wall was broken down.
32 Then looking at it, I gave thought: I saw, and I got teaching from it.
33 A little sleep, a little rest, a little folding of the hands in sleep:
34 So loss will come on you like an outlaw, and your need like an armed man.
1 Ne irígykedjél a gonosztevõkre, se ne kivánj azokkal lenni.
2 Mert pusztítást gondol az õ szívök, és bajt szólnak az õ ajkaik.
3 Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erõsíttetik meg.
4 És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörûséges marhával.
5 A bölcs férfiú erõs, és a tudós ember nagy erejû.
6 Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.
7 Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az õ száját.
8 A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövõnek hívják.
9 A balgatag dolognak gondolása bûn; és a rágalmazó az ember elõtt útálatos.
10 Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szûk a te erõd.
11 Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!
12 Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, õ érti, és a ki õrzi a te lelkedet, õ tudja? és kinek-kinek az õ cselekedetei szerint fizet.
13 Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.
14 Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!
15 Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az õ ágyasházát!
16 Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig [csak egy] nyavalyával is elvesznek.
17 Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,
18 Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az õ haragját [te reád.]
19 Ne gerjedj haragra a gonosztevõk ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;
20 Mert a gonosznak nem lesz [jó] vége, az istentelenek szövétneke kialszik.
21 Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütõk közé ne elegyedjél.
22 Mert hirtelenséggel feltámad az õ nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?
23 Ezek is a bölcsek [szavai.] Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
24 A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
25 A kik pedig megfeddik [a bûnöst,] azoknak gyönyörûségökre lesz, és jó áldás száll reájok!
26 Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.
27 Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elõ a te mezõdben; annakutána építsd a házadat.
28 Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é [valakit] a te ajkaiddal?
29 Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem õ vele; megfizetek az embernek az õ cselekedete szerint.
30 A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szõleje mellett.
31 És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kõgyepüje elromlott vala.
32 Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, [ezt] a tanulságot vevém abból:
33 Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
34 És így jõ el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.