1 A man hating sharp words and making his heart hard, will suddenly be broken and will not be made well again.
2 When the upright have power, the people are glad; when an evil man is ruler, grief comes on the people.
3 A man who is a lover of wisdom is a joy to his father: but he who goes in the company of loose women is a waster of wealth.
4 A king, by right rule, makes the land safe; but one full of desires makes it a waste.
5 A man who says smooth things to his neighbour is stretching out a net for his steps.
6 In the steps of an evil man there is a net for him, but the upright man gets away quickly and is glad.
7 The upright man gives attention to the cause of the poor: the evil-doer gives no thought to it.
8 Men of pride are the cause of violent acts in a town, but by wise men wrath is turned away.
9 If a wise man goes to law with a foolish man, he may be angry or laughing, but there will be no rest.
10 Men of blood are haters of the good man, and evil-doers go after his soul.
11 A foolish man lets out all his wrath, but a wise man keeps it back quietly.
12 If a ruler gives attention to false words, all his servants are evil-doers.
13 The poor man and his creditor come face to face: the Lord gives light to their eyes equally.
14 The king who is a true judge in the cause of the poor, will be safe for ever on the seat of his power.
15 The rod and sharp words give wisdom: but a child who is not guided is a cause of shame to his mother.
16 When evil men are in power, wrongdoing is increased; but the upright will have pleasure when they see their downfall.
17 Give your son training, and he will give you rest; he will give delight to your soul.
18 Where there is no vision, the people are uncontrolled; but he who keeps the law will be happy.
19 A servant will not be trained by words; for though the sense of the words is clear to him, he will not give attention.
20 Have you seen a man who is quick with his tongue? There is more hope for a foolish man than for him.
21 If a servant is gently cared for from his early years, he will become a cause of sorrow in the end.
22 An angry man is the cause of fighting, and a man given to wrath does much wrong.
23 A man's pride will be the cause of his fall, but he who has a gentle spirit will get honour.
24 A man who takes part with a thief has hate for his soul; he is put under oath, but says nothing.
25 The fear of man is a cause of danger: but whoever puts his faith in the Lord will have a safe place on high.
26 The approval of a ruler is desired by great numbers: but the decision in a man's cause comes from the Lord.
27 An evil man is disgusting to the upright, and he who is upright is disgusting to evil-doers.
1 A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.
2 Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.
3 A bölcseség-szeretõ ember megvidámítja az õ atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont.
4 A király igazsággal erõsíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.
5 A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.
6 A gonosz ember vétkében tõr van; az igaz pedig énekel és vígad.
7 Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni.
8 A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.
9 Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.
10 A vérszomjasak gyûlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.
11 Az õ egész indulatját elõmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.
12 A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.
13 A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettõnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.
14 A mely király hûségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll.
15 A vesszõ és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az õ anyját.
16 Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik.
17 Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörûséget a te lelkednek.
18 Mikor nincs [mennyei] látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!
19 [Csak] beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.
20 Láttál-é beszédeiben hirtelenkedõ embert? a bolond felõl több reménység van, hogynem a felõl!
21 A ki lágyan neveli gyermekségétõl fogva az õ szolgáját, végre az lesz a fiú.
22 A haragos háborgást szerez; és a dühösködõnek sok a vétke.
23 Az embernek kevélysége megalázza õt; az alázatos pedig tisztességet nyer.
24 A ki osztozik a lopóval, gyûlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.
25 Az emberektõl való félelem tõrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.
26 Sokan keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól [van] kinek-kinek ítélete.
27 Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.