1 Toen Israel uit Egypte toog, het huis Jakobs van een volk, dat een vreemde taal had;2 Zo werd Juda tot Zijn heiligdom, Israel Zijn volkomene heerschappij.3 De zee zag het, en vlood; de Jordaan keerde achterwaarts.4 De bergen sprongen als rammen, de heuvelen als lammeren.5 Wat was u, gij zee! dat gij vloodt? gij Jordaan! dat gij achterwaarts keerdet?6 Gij bergen, dat gij opsprongt als rammen? gij heuvelen! als lammeren?7 Beef, gij aarde! voor het aangezicht des Heeren, voor het aangezicht van den God Jakobs;8 Die den rotssteen veranderde in een watervloed, den keisteen in een waterfontein.

1 Mikor Izráel népe kijöve Égyiptomból, Jákóbnak házanépe az idegen nép közül:2 Júda lõn az õ szentséges [népe] és Izráel az õ királysága.3 A tenger látá õt és elfutamodék; a Jordán hátrafordula.4 A hegyek szöknek vala, mint a kosok, s a halmok, mint a juhoknak bárányai.5 Mi a bajod, te tenger, hogy megfutamodál, és te Jordán, hogy hátrafordulál?6 Hegyek, hogy szöktök vala, mint a kosok? Ti halmok, mint a juhoknak bárányai?7 Indulj meg te föld az Úr orczája elõtt, a Jákób Istene elõtt,8 A ki átváltoztatja a kõsziklát álló tóvá, és a szirtet vizek forrásává.