1 Dem Vorsänger. Ein Psalm von David,
2 als der Prophet Nathan zu ihm kam, nachdem er zu Bathseba eingegangen war.
3 Sei mir gnädig, o Gott, nach deiner Güte: nach der Größe deiner Erbarmungen tilge meine Übertretungen!
4 Wasche mich völlig von meiner Ungerechtigkeit, und reinige mich von meiner Sünde!
5 Denn ich kenne meine Übertretungen, und meine Sünde ist beständig vor mir.
6 Gegen dich, gegen dich allein habe ich gesündigt, und ich habe getan, was böse ist in deinen Augen; damit du gerechtfertigt werdest, wenn du redest, rein erfunden, wenn du richtest.
7 Siehe, in Ungerechtigkeit bin ich geboren, und in Sünde hat mich empfangen meine Mutter.
8 Siehe, du hast Lust an der Wahrheit im Innern, Eig. in den Nieren und im Verborgenen dh. im Innern des Herzens wirst du mich Weisheit kennen lehren. O. lehre mich Weisheit kennen
9 Entsündige mich mit Ysop, und ich werde rein sein; wasche mich, und ich werde weißer sein als Schnee.
10 Laß mich Fröhlichkeit und Freude hören, so werden die Gebeine frohlocken, die du zerschlagen hast.
11 Verbirg dein Angesicht vor meinen Sünden, und tilge alle meine Ungerechtigkeiten!
12 Schaffe Eig. Erschaffe mir, Gott, ein reines Herz, und erneuere in meinem Innern einen festen Geist!
13 Verwirf mich nicht von deinem Angesicht, und den Geist deiner Heiligkeit nimm nicht von mir!
14 Laß mir wiederkehren die Freude deines Heils, und mit einem willigen Geiste stütze mich!
15 Lehren will ich die Übertreter deine Wege, und die Sünder werden zu dir umkehren.
16 Errette mich von Blutschuld, Gott, du Gott meiner Rettung, so wird meine Zunge jubelnd preisen deine Gerechtigkeit.
17 Herr, tue meine Lippen auf, und mein Mund wird dein Lob verkünden.
18 Denn du hast keine Lust an Schlachtopfern, sonst gäbe ich sie; an Brandopfern hast du kein Wohlgefallen.
19 Die Opfer Gottes sind ein zerbrochener Geist; ein zerbrochenes und zerschlagenes Herz wirst du, Gott, nicht verachten.
20 Tue Zion Gutes in deiner Gunst, baue die Mauern Jerusalems!
21 Dann wirst du Lust haben an Opfern der Gerechtigkeit, an Brandopfern und Ganzopfern; dann wird man Farren opfern auf deinem Altar.
1 Az éneklõmesternek; Dávid zsoltára;
2 Mikor õ hozzá ment Nátán, a próféta, minekutána Bethsabéval vétkezett.
3 Könyörülj rajtam én Istenem a te kegyelmességed szerint; irgalmasságodnak sokasága szerint töröld el az én bûneimet!
4 Egészen moss ki engemet az én álnokságomból, és az én vétkeimbõl tisztíts ki engemet;
5 Mert ismerem az én bûneimet, és az én vétkem szüntelen elõttem [forog.]
6 Egyedül te ellened vétkeztem, és cselekedtem azt, a mi gonosz a te szemeid elõtt; hogy igaz légy beszédedben, és tiszta ítéletedben.
7 Ímé én vétekben fogantattam, és bûnben melengetett engem az anyám.
8 Ímé te az igazságban gyönyörködöl, a mely a vesékben van, és bensõmben bölcseségre tanítasz engem.
9 Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a hónál.
10 Hallass örömet és vígasságot velem, hogy örvendezzenek csontjaim, a melyeket összetörtél.
11 Rejtsd el orczádat az én vétkeimtõl, és töröld el minden álnokságomat.
12 Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erõs lelket újítsd meg bennem.
13 Ne vess el engem a te orczád elõl, és a te szent lelkedet ne vedd el tõlem.
14 Add vissza nékem a te szabadításodnak örömét, és engedelmesség lelkével támogass engem.
15 Hadd tanítsam a bûnösöket a te útaidra, hogy a vétkezõk megtérjenek hozzád.
16 Szabadíts meg engemet a vérontástól, oh Isten, szabadításomnak Istene! hogy harsogja nyelvem a te igazságodat.
17 Uram, nyisd meg az én ajakimat, hogy hirdesse szájam a te dicséretedet.
18 Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égõáldozatban sem gyönyörködöl.
19 Isten elõtt [kedves] áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bûnbánó szívet oh Isten nem veted te meg! [ (Psalms 51:20) Tégy jól a te kegyelmedbõl a Sionnal; és építsd meg Jeruzsálem kõfalait. ] [ (Psalms 51:21) Akkor kedvesek lesznek elõtted az igazságnak áldozatai; az égõ és egész áldozat: akkor a te oltárodon áldoznak néked tulkokkal. ]