2 Reis 2

Illés az égbe ragadtatik

1 És lőn mikor az Úr Illést fel akará vinni a szélvész által mennyekbe: elméne Illés és Elizeus Gilgálból. 2 És monda Illés Elizeusnak: Maradj itt, kérlek, mert az Úr Béthelbe küldött engem. És felele Elizeus: Él az Úr, és a te lelked, hogy el nem hagylak téged! És mikor lemenének Béthel felé: 3 Kijövének a próféták fiai, a kik Béthelben valának, Elizeushoz, és mondának néki: Nem tudod-é, hogy e mai napon az Úr elragadja a te uradat tőled? És monda: Tudom én is, hallgassatok. 4 És monda néki Illés: Elizeus! Maradj itt, kérlek; mert az Úr engem Jérikhóba küldött. Ő azonban monda: Él az Úr és a te lelked, hogy el nem hagylak téged. És mikor elmenének Jérikhóba: 5 A próféták fiai, a kik Jérikhóban valának, Elizeushoz jövének, és mondának néki: Nem tudod-é, hogy e mai napon az Úr a te uradat elragadja tőled? És ő monda: Én is tudom, hallgassatok. 6 Azután monda néki Illés: Maradj itt, kérlek, mert az Úr engem a Jordán mellé küldött. De ő felele: Él az Úr és a te lelked, hogy el nem hagylak téged. És elmenének együtt mindketten. 7 Ötven férfiú pedig a próféták fiai közül utánok menvén, velök szemben messze megállának, mikor ők ketten a Jordán mellett megállottak. 8 És fogá Illés az ő palástját, és összehajtva azt, megüté azzal a vizet; és az kétfelé válék; úgy hogy mind a ketten szárazon menének át rajta. 9 És mikor általmentek, monda Illés Elizeusnak: Kérj tőlem, mit cselekedjem veled, mielőtt tőled elragadtatom. És monda Elizeus: Legyen, kérlek, a te benned való léleknek kettős mértéke én rajtam. 10 És ő monda: Nehéz dolgot kértél; mégis, ha majd meglátándasz engem, mikor tőled elragadtatom, meglesz, a mit kérsz: ha pedig meg nem látándasz, nem lesz meg. 11 És lőn, a mikor menének és menvén beszélgetének, ímé egy tüzes szekér tüzes lovakkal elválasztá őket egymástól. És felméne Illés a szélvészben az égbe. 12 Elizeus pedig ezt látván, kiált vala: Édes atyám, édes atyám! Izráel szekerei és lovagjai! És nem látá őt többé. És vevé a maga ruháit, és két részre szakasztá azokat, 13 És felemelé az Illés palástját, a mely róla leesett, és visszatért, és megállott a Jordán partján. 14 És vevé az Illés palástját, a mely róla leesett, és azzal megüté a vizet, és monda: Hol van az Úr, az Illés Istene? És mikor ő is megütötte a vizet, kétfelé válék az; és általméne Elizeus. 15 És mikor látták őt a próféták fiai, a kik átellenben Jérikhónál valának, mondának: Az Illés lelke megnyugodt Elizeuson. És eleibe menének néki, és meghajták magokat ő előtte a földig; 16 És mondának néki: Ímé a te szolgáid között van ötven ember, erős férfiak, küldd el őket, hadd keressék meg a te uradat, hátha az Úrnak lelke ragadta el őt, és letette őt valamelyik hegyen, vagy völgyben. De ő monda: Ne küldjetek. 17 De azok kényszerítették őt egész a megszégyenülésig, és monda: Hát küldjetek el! És elküldék az ötven férfiút, de harmadnapig keresvén sem találák meg őt. 18 És mikor visszajöttek ő hozzá, mert Jérikhóban lakott, monda nékik: Nem mondottam-é, hogy ne menjetek el?

Elizeus meggyógyítja a jerikhói vizet és megátkozza a bétheli gyermekeket

19 És mondának a város férfiai Elizeusnak: Ímé e város jó lakóhely volna, a mint uram magad látod; de a vize ártalmas, és a föld gyümölcsét meg nem érleli. 20 És monda: Hozzatok nékem egy új csészét, és tegyetek sót belé. És elhozák néki. 21 Ő pedig kiment a forráshoz, és bele veté a sót, és monda: Ezt mondja az Úr: Meggyógyítottam e vizeket; nem származik ezután azokból halál és idétlen termés. 22 És egészségesekké lőnek a vizek mind e mai napig, Elizeus beszéde szerint, a melyet szólott. 23 Felméne azután onnét Béthelbe; és mikor az úton felfelé méne, apró gyermekek jövének ki a városból, a kik őt csúfolják vala, ezt mondván: Jőjj fel, kopasz, jőjj fel, kopasz! 24 És hátratekintvén és meglátván őket, megátkozá őket az Úr nevében, és az erdőből két nőstény medve jövén ki, szétszaggata közülök negyvenkét gyermeket. 25 Onnét azután felment a Kármel hegyére; onnét pedig Samariába tért vissza.

Elias é elevado ao céu num carro de fogo

1 Quando Jeová *Gn 5.24;Hb 11.5estava para tomar a Elias ao céu por um redemoinho, Elias partiu de *Js 4.19Gilgal em companhia de *1Rs 19.16-21Eliseu. 2 Disse Elias a Eliseu: *Rt 1.15Fica-te aqui, porque Jeová me enviou para ir até *1Rs 12.28-29Betel. Respondeu Eliseu: *2Rs 2.4,6;1Sm 1.26Pela vida de Jeová e pela vida da tua alma, que não te deixarei. Desceram a Betel. 3 *2Rs 4.1,38;5.22Os filhos dos profetas que estavam em Betel saíram ao encontro de Eliseu, e disseram-lhe: Sabes que Jeová há de tirar, hoje, o teu amo de sobre a tua cabeça? Respondeu ele: Também eu o sei; calai-vos. 4 Disse Elias a Eliseu: *2Rs 2.2Fica-te aqui, porque Jeová me enviou a *Js 6.26Jericó. Respondeu Eliseu: *2Rs 2.2Pela vida de Jeová e pela vida da tua alma, que não te deixarei. Assim, foram a Jericó. 5 Então, *2Rs 2.3os filhos dos profetas que estavam em Jericó se chegaram a Eliseu e lhe disseram: *2Rs 2.3Sabes que Jeová há de tirar, hoje, o teu amo de sobre a tua cabeça? Respondeu ele: Também eu o sei; calai-vos. 6 Elias disse-lhe: *2Rs 2.2Fica-te aqui, porque Jeová me enviou *Js 3.8,15-17ao Jordão. Respondeu Eliseu: Pela vida de Jeová e pela vida da tua alma, que não te deixarei. Foram, pois, ambos juntos. 7 Foram *2Rs 2.15-16cinquenta homens dos filhos dos profetas e pararam defronte deles, de longe; eles ambos pararam junto ao Jordão. 8 Elias *1Rs 19.13,19tomou o seu manto e, dobrando-o, *2Rs 2.14;Êx 14.21-22feriu as águas, as quais se dividiram para as duas bandas, de modo que ambos passaram a pé enxuto. 9 Depois de terem passado, disse Elias a Eliseu: Pede o que te hei de fazer, antes que seja de ti arrebatado. Respondeu Eliseu: Peço-te que haja sobre mim uma dobrada porção do teu espírito. 10 Tornou-lhe Elias: Difícil coisa pediste. Todavia, se me vires quando de ti for arrebatado, assim se te fará; porém, do contrário, não se te fará. 11 Caminhando eles ainda e conversando, eis que apareceu *2Rs 6.17um carro de fogo e cavalos de fogo, os quais os separaram um do outro; Elias subiu ao céu por um redemoinho. 12 Eliseu o viu e clamou: *2Rs 13.14Meu pai, meu pai! Carros de Israel e os seus cavaleiros!

O espírito de Elias repousa sobre Eliseu

Não o viu mais; *Gn 37.34;Jó 1.20pegou nos seus vestidos e rasgou-os em duas partes. 13 Também levantou o manto de Elias, que este deixara cair, e, voltando, pôs-se à borda do Jordão. 14 Tomou o manto que Elias deixara cair, *2Rs 2.8feriu as águas e disse: Onde está Jeová, Deus de Elias? Quando ele ferira as águas, elas se dividiram para as duas bandas, e Eliseu passou.

15 Vendo-o *2Rs 2.7os filhos dos profetas que estavam defronte, em Jericó, disseram: O espírito de Elias repousa sobre Eliseu. Vieram-lhe ao encontro e prostraram-se com o rosto em terra, diante dele. 16 Disseram-lhe: Eis que, agora, entre os teus servos há cinquenta homens fortes. Deixa-os ir, te pedimos, em procura do teu amo; não suceda que *1Rs 18.12;At 8.39o Espírito de Jeová o tenha arrebatado e atirado com ele para algum monte ou para algum vale. Eliseu respondeu: Não envieis. 17 Quando *2Rs 8.11instaram com ele, até que se envergonhou, ele disse: Enviai. Enviaram cinquenta homens, que o buscaram por três dias; porém não o acharam. 18 Voltaram para ele, que os esperava em Jericó; e ele lhes disse: Não vos disse eu: Não vades?

19 Os habitantes da cidade disseram a Eliseu: Eis que a situação desta cidade é agradável, como vê o meu senhor; mas as águas são péssimas, e a terra é estéril. 20 Ele disse: Trazei-me um vaso novo e ponde nele sal. Eles lho trouxeram. 21 Então, saiu à fonte das águas, e *2Rs 4.41;6.6;Êx 15.25-26deitou nela sal, e disse: Assim diz Jeová: Curei estas águas; elas não serão mais a causa de morte nem de esterilidade. 22 Ficaram as águas sadias até o dia de hoje, conforme a palavra que Eliseu proferiu.

23 Dali, subiu a Betel; enquanto ele ia subindo pelo caminho, saíram da cidade uns rapazes, zombaram dele e lhe disseram: Sobe, calvo; sobe, calvo. 24 Ele olhou para trás, viu-os e *Ne 13.25-27amaldiçoou-os em nome de Jeová. Saíram do bosque duas ursas e despedaçaram deles quarenta e dois. 25 Dali, foi para *2Rs 4.25;1Rs 18.19-20o monte Carmelo e, de lá, voltou para Samaria.