2 Reis 8

Hogyan segíti Elizeus a Sunemitát a hét évi éhség előtt és után

1 És Elizeus szólott volt annak az asszonynak, a kinek a fiát feltámasztotta volt, mondván: Kelj fel, és menj el a te házadnépével együtt, és tartózkodjál, a hol tartózkodhatol; mert az Úr éhséget hívott elő, és el is jött a földre hét esztendeig. 2 És felkelt az asszony, és az Isten emberének beszéde szerint cselekedék, és elment ő és az ő háznépe, és lakék a Filiszteusok földében hét esztendeig. 3 Mikor pedig elmult a hét esztendő, visszatért az asszony a Filiszteusok földéből, és elment, hogy panaszolkodjék a királynak az ő házáért és szántóföldeiért. 4 A király pedig beszélt Géházival, az Isten emberének szolgájával, mondván: Beszéld el, kérlek, nékem mindazokat a csudálatos dolgokat, a melyeket Elizeus cselekedett. 5 És mikor elbeszélé a királynak, mimódon támasztotta fel a halottat, ímé az asszony, a kinek a gyermekét feltámasztotta volt, éppen akkor kiáltott a királyhoz az ő házáért és szántóföldeiért; és monda Géházi: Uram király, ez az az asszony és ez az ő fia, a kit feltámasztott Elizeus. 6 És kikérdezé a király az asszonyt, és az elbeszélé néki; és ada a király ő mellé egy udvari szolgát, mondván: Adasd vissza néki minden jószágát, és a szántóföldnek minden hasznát attól az időtől fogva, a mióta elhagyta a földet egész mostanig.

Hazáel király Siriában

7 És Elizeus elment Damaskusba, Benhadád pedig, Siria királya beteg volt, és hírül adák néki, mondván: Az Isten embere ide jött. 8 És monda a király Hazáelnek: Végy ajándékot kezedbe, és menj eleibe az Isten emberének, és kérj tanácsot az Úrtól ő általa, mondván: Meggyógyulok-é ebből a betegségből? 9 És eleibe ment Hazáel, és ajándékokat vitt kezében mindenféle drága damaskusi jószágból negyven teve terhét; és elment, és megállott előtte, és így szólt: A te fiad, Benhadád, Siria királya, az küldött engem hozzád, mondván: Vajjon meggyógyulok-é ebből a betegségből? 10 Felele néki Elizeus: Menj el, mondd meg néki: Nem maradsz életben, mert megjelentette nékem az Úr, hogy halált hal. 11 És mereven ránézett Hazáelre, mígnem zavarba jött; végre sírni kezdett az Isten embere. 12 És monda Hazáel: Miért sír az én uram? És felele: Mert tudom a veszedelmet, a melyet az Izráel fiaira hozol; az ő erős városait megégeted, az ő ifjait fegyverrel levágatod, és kis gyermekeit a földhöz vered, és terhes asszonyait ketté vágod. 13 És monda Hazáel: Kicsoda a te szolgád, ez az eb, hogy ilyen nagy dolgokat cselekednék? És felele Elizeus: Megjelentette nékem az Úr, hogy te leszel Siria királya. 14 És elméne Elizeustól, és beméne az ő urához, és az monda néki: Mit mondott Elizeus? és monda: Azt mondta, hogy meggyógyulsz. 15 Másnap azonban elővett egy takarót és bemártván azt vízbe, ráteríté az ő arczára, és meghalt: és uralkodék Hazáel ő helyette.

Júda országa. Jórám

16 És Jórámnak, az Akháb fiának, az Izráel királyának ötödik esztendejében, mikor még Josafát vala Júda királya, uralkodni kezdett Jórám, a Josafát fia, Júda királya. 17 Harminczkét esztendős volt, mikor uralkodni kezdett, és nyolcz esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. 18 És járt az Izráel királyainak útján, a miképen cselekedtek volt az Akháb házából valók; mert az Akháb leánya volt a felesége, és gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt. 19 De az Úr még sem akarta elveszteni Júdát Dávidért, az ő szolgájáért; a mint megigérte volt néki, hogy szövétneket ad néki és az ő fiainak mindörökké. 20 Az ő idejében szakadt el Edom a Júda birodalmától, és választott királyt magának. 21 És átment Jórám Seirbe és minden harczi szekere ő vele, s mikor éjjel felkelt és megtámadta az Edomitákat, a kik körülzárták őt, és a szekerek fejedelmeit, megfutott a nép, kiki az ő hajlékába. 22 És elszakadt Edom a Júda birodalmától mind e mai napig; ugyanebben az időben szakadt el Libna is. 23 Jórámnak egyéb dolgai pedig és minden cselekedetei, vajjon nincsenek-é megírva a Júda királyainak krónika-könyvében? 24 És elaluvék Jórám az ő atyáival, és eltemetteték az ő atyáival a Dávid városában, és uralkodék Akházia, az ő fia, ő helyette.

Akházia

25 Jórámnak az Akháb, az Izráel királya fiának tizenkettedik esztendejében kezdett uralkodni Akházia, Jórámnak, a Júdabeli királynak fia. 26 Huszonkét esztendős volt Akházia, mikor uralkodni kezdett, és egy esztendeig uralkodott Jeruzsálemben; az ő anyjának neve Athália volt, Omrinak, az Izráel királyának leánya. 27 És járt az Akháb házának útján, és gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt, mint az Akháb háza; mert az Akháb házának veje vala. 28 És hadba ment Jórámmal, az Akháb fiával, Siria királya, Hazáel ellen, Rámóth Gileádba; de a Siriabeliek megverték Jórámot. 29 Akkor visszatért Jórám király, hogy meggyógyíttassa magát Jezréelben a sebekből, a melyeket rajta a Siriabeliek Ráma alatt ütöttek, mikor Hazáel, Siria királya ellen harczolt. Akházia pedig, a Jórám fia, Júda királya aláméne, hogy meglátogassa Jórámot, az Akháb fiát Jezréelben, a hol az betegen feküdt.

A sunamita volta para a sua terra

1 Ora, *2Rs 4.18,31-35Eliseu tinha dito à mulher cujo filho ele havia restaurado à vida: Levanta-te, vai com os de tua casa a peregrinar onde puderes, porque *Sl 105.16;Ag 1.11Jeová chamou a fome, que *Gn 41.27,54virá sobre a terra por sete anos. 2 Levantou-se a mulher e fez conforme a palavra do homem de Deus; e, indo com os de sua casa, peregrinou sete anos na terra dos filisteus. 3 Ao cabo dos sete anos, a mulher voltou da terra dos filisteus; e saiu para rogar ao rei sobre a sua casa e sobre as suas terras. 4 O rei falava com *2Rs 4.12;5.20-27Geazi, servo do homem de Deus, dizendo: Conta-me todas as grandes obras que Eliseu tem feito. 5 Referindo ele ao rei como Eliseu havia restaurado a vida àquele que estava morto, a mulher, cujo filho ele havia restaurado à vida, apareceu rogando ao rei sobre a sua casa e sobre as suas terras. Disse Geazi: Ó rei, meu senhor, esta é a mulher, e este é seu filho, a quem Eliseu restaurou à vida. 6 O rei interrogou a mulher, e ela lhe fez a narrativa. Então, o rei lhe deu um eunuco, dizendo: Faze restituir-lhe tudo o que era seu e todos os frutos do campo, desde o dia em que ela deixou a terra até agora.

Hazael mata a Ben-Hadade

7 Veio Eliseu a *1Rs 11.24Damasco. *2Rs 6.24Ben-Hadade, rei da Síria, estava doente; e lho anunciaram, dizendo: *2Rs 5.20O homem de Deus é chegado aqui. 8 Disse o rei a *1Rs 19.15,17Hazael: *1Rs 14.3Toma presentes contigo, e vai ao encontro do homem de Deus, e, por ele, *2Rs 1.2consulta a Jeová, perguntando: Hei de eu sarar desta doença? 9 Foi Hazael ao encontro dele, levando consigo um presente de quarenta camelos carregados com todas as boas coisas de Damasco. Chegou, apresentou-se diante dele e disse: *2Rs 5.13Teu filho Ben-Hadade, rei da Síria, enviou-me a ti para perguntar: Hei de eu sarar desta doença? 10 Respondeu-lhe Eliseu: *2Rs 8.14Vai, dize-lhe: Hás de sarar; contudo, *2Rs 8.15Jeová me mostrou que ele há de morrer. 11 Olhou para Hazael, fitando nele os olhos, *2Rs 2.17até que este ficou envergonhado; e o homem de Deus chorou. 12 Perguntou-lhe Hazael: Por que chora o meu senhor? Respondeu ele: Porque *2Rs 10.32-33;12.17;13.3,7sei o mal que hás de fazer aos filhos de Israel: porás fogo às suas fortalezas, matarás à espada os seus mancebos, *2Rs 15.16;Na 3.10despedaçarás os seus pequeninos e rasgarás os ventres de suas mulheres grávidas. 13 Tornou Hazael: Mas que é o teu servo, *1Sm 17.43;2Sm 9.8este cão, para fazer tão grande coisa? Respondeu Eliseu: *1Rs 19.15Jeová mostrou-me que tu serás rei da Síria. 14 Então, deixou a Eliseu e veio ao seu amo, que lhe perguntou: Que te disse Eliseu? Respondeu ele: Disse-me *2Rs 8.10que havias de sarar. 15 Ao outro dia, tomou Hazael o cobertor, mergulhou-o em água e estendeu-o sobre o rosto do rei, *2Rs 8.10que morreu. Em seu lugar, reinou Hazael.

O reinado de Jeorão

16 No quinto ano de *2Rs 1.17;3.1Jeorão, filho de Acabe, rei de Israel, reinando Josafá em Judá, começou a reinar Jeorão, filho de Josafá, rei de Judá. 17 *2Cr 21.5-10Tinha trinta e dois anos quando começou a reinar e reinou oito anos em Jerusalém. 18 Andou nos caminhos dos reis de Israel, como o fez a casa de Acabe (porque tinha por mulher a *2Rs 8.27filha de Acabe); e fez o mal à vista de Jeová. 19 Todavia, Jeová não quis destruir a Judá por causa do seu servo Davi, *1Sm 7.12,15;1Rs 11.36conforme a promessa que lhe havia feito de dar para sempre uma lâmpada a seus filhos.

20 Nos seus dias, rebelou-se *2Rs 8.22;3.9,26-27;1Rs 22.47Edom para não estar debaixo do poder de Judá e constituiu para si um rei. 21 Então, Jeorão passou a Zair, e, com ele, todos os seus carros. Ele se levantou de noite e feriu os edomitas que o cercaram e os capitães dos carros; *2Sm 18.17;19.8o povo fugiu para as suas tendas. 22 Assim, *Gn 27.40se rebelou Edom para não estar debaixo do poder de Judá até o dia de hoje. Rebelou-se *2Rs 19.8;Js 21.13Libna ao mesmo tempo. 23 O restante dos atos de Jeorão e tudo o que ele fez, porventura, não estão escritos no Livro das Crônicas dos Reis de Judá? 24 Jeorão adormeceu com seus pais e *2Cr 21.20foi sepultado com eles na Cidade de Davi. Em seu lugar reinou seu filho *2Cr 21.1,17Acazias.

O reinado de Acazias

25 *2Cr 22.1-6No ano duodécimo de Jeorão, filho de Acabe, rei de Israel, começou a reinar Acazias, filho de Jeorão, rei de Judá. 26 Acazias tinha vinte e dois anos quando começou a reinar e reinou um ano em Jerusalém. Sua mãe chamava-se Atalia, filha de Onri, rei de Israel. 27 Ele andou no caminho da casa de Acabe e fez o mal à vista de Jeová, como o fez a casa de Acabe; porque era genro da casa de Acabe. 28 Ele marchou com Jeorão, filho de Acabe, a pelejar contra *2Rs 8.15Hazael, rei da Síria, em *1Rs 22.3,29Ramote-Gileade; e os siros feriram a Jeorão. 29 Então, *2Rs 9.15o rei Jeorão voltou para se curar em Jezreel das feridas que os siros lhe fizeram em *2Rs 8.28;2Cr 22.5-6Ramá, quando pelejava contra Hazael, rei da Síria. *2Rs 9.16Acazias, filho de Jeorão, rei de Judá, desceu para visitar, em Jezreel, a Jeorão, filho de Acabe, que estava doente.