1 És lõn sok idõ multán, a harmadik esztendõben, az Úrnak beszéde Illéshez, mondván: Menj el, mutasd meg magadat Akhábnak, és esõt adok a föld színére.
2 És elméne Illés, hogy megmutassa magát Akhábnak. Nagy éhség volt pedig Samariában.
3 És Akháb hivatá Abdiást, a ki az õ házának gondviselõje volt. (Abdiás pedig felette igen féli vala az Urat;
4 Mert mikor Jézabel megölette az Úr prófétáit, Abdiás száz prófétát vett [oltalmába,] és rejtette el ötvenenként [egy-egy] barlangba, és ott táplálta õket kenyérrel és vízzel).
5 És monda Akháb Abdiásnak: Menj el az országba szerén-szerte a vizek forrásaihoz és a patakokhoz, hogyha valami füvet találhatnánk, hogy a lovakat és öszvéreket megtarthatnánk életben, és ne hagynánk a barmokat mindenestõl elpusztulni.
6 Eloszták azért magok közt a földet, a melyen kiki elmenjen. Akháb egyedül ment az egyik úton, és Abdiás [is] egyedül ment a másik úton.
7 És mikor Abdiás az úton ment, ímé Illés elõtalálá õt, és mikor felismerte õt, arczra borula és monda: Nem te vagy-é az, uram, Illés?
8 Felele néki: Én vagyok; menj el, mondd meg a te uradnak: Ímé itt van Illés.
9 Õ pedig monda: Mit vétettem ellened, hogy a te szolgádat Akháb kezébe akarod adni, hogy megöljön engem?
10 Él az Úr a te Istened: nincs sem nemzetség, sem ország, a hova el nem küldött volna az én uram, hogy megkeressen téged. És ha azt mondották: Nincs itt! az országot és a népet megesküdtette, hogy téged csakugyan nem találtak meg.
11 És most te azt mondod: Menj el, mondd meg a te uradnak: Ímé itt van Illés.
12 Ha most elmegyek tõled, téged pedig olyan helyre ragad el az Úrnak Lelke, a melyet én nem tudok, és én elmegyek, hogy megmondjam Akhábnak, és ha õ téged nem talál meg, engem öl meg; pedig a te szolgád féli az Urat gyermekségétõl fogva.
13 Nem mondották-é meg az én uramnak, mit cselekedtem, mikor Jézabel megölette az Úr prófétáit? hogy hogyan rejtettem el az Úr prófétái közül száz férfiút ötvenenként egy-egy barlangba és tápláltam õket kenyérrel és vízzel.
14 És te mégis azt mondod: Menj el és mondd meg a te uradnak: Ímé itt van Illés; hogy megöljön engemet.
15 És felele Illés: Él a Seregeknek Ura, a ki elõtt állok: e mai napon megmutatom magamat néki.
16 Elméne azért Abdiás Akháb eleibe, és megjelenté ezt néki, és eleibe méne Akháb Illésnek.
17 És mikor meglátta Akháb Illést, monda Akháb néki: Te vagy-é az Izráel megháborítója?
18 Õ pedig monda: Nem én háborítottam meg az Izráelt, hanem te és a te atyád háza, azzal, hogy elhagytátok az Úrnak parancsolatait, és a Baál után jártatok.
19 Most azért küldj el, gyûjtsd hozzám az egész Izráelt a Kármel hegyre, és a Baál négyszázötven prófétáját, és az Aserának négyszáz prófétáját, a kik a Jézabel asztaláról élnek.
20 És elkülde Akháb mind az egész Izráel fiaihoz, és egybegyûjté a prófétákat a Kármel hegyre.
21 És odamenvén Illés az egész sokasághoz, monda: Meddig sántikáltok kétfelé? Ha az Úr az Isten, kövessétek õt; ha pedig Baál, kövessétek azt. És nem felelt néki a nép csak egy szót sem.
22 Akkor monda Illés a népnek: Én maradtam meg csak egyedül az Úr prófétái közül; míg a Baál prófétái négyszázötvenen vannak;
23 Adjatok azért nékünk két tulkot, és [õk] válaszszák magoknak az egyik tulkot, a melyet vagdaljanak darabokra, és rakják a fákra; de tüzet ne tegyenek alája; én pedig a másikat készítem el, a melyet a fákra rakok, de tüzet én sem teszek alája.
24 Akkor hívjátok segítségül a ti istenteknek nevét, és én is segítségül hívom az Úrnak nevét; és a mely isten tûz által felel, az az Isten. És felelvén az egész sokaság, monda: Jó lesz!
25 És monda Illés a Baál prófétáinak: Válaszszátok el magatoknak az egyik tulkot, és készítsétek el ti elõször; mert ti többen [vagytok,] és hívjátok segítségül a ti istenteknek nevét, de tüzet ne tegyetek alája.
26 És vevék a tulkot, a melyet nékik adott, és azt elkészíték, és segítségül hívák a Baálnak nevét reggeltõl fogva délig, mondván: Baál! hallgass meg minket! De nem jött szó, sem felelet. És ott sántikáltak az oltár körül, a melyet készítettek.
27 Mikor pedig már dél lett, elkezdte õket gúnyolni Illés, azt mondván: Kiáltsatok hangosabban, hiszen isten! Talán elmélkedik, vagy félrement, vagy úton van, vagy talán aluszik, és felserken.
28 És [elkezdtek] hangosan kiabálni és az õ szokásuk szerint késekkel és borotvákkal metélték magokat, míg csak ki nem csordult a vérök.
29 Mikor pedig a dél elmúlt, prófétálni [kezdtek] egész az esteli áldozatig; de akkor sem lett se szó, se felelet, se meghallgattatás.
30 Akkor monda Illés az egész sokaságnak: Jõjjetek én hozzám. És hozzá méne az egész sokaság, és megépíté az Úr oltárát, a mely leromboltatott volt.
31 És võn Illés tizenkét követ, a Jákób fiai nemzetségeinek száma szerint, a kiknek az Isten azt mondotta volt: Izráel legyen a te neved;
32 És oltárt építe a kövekbõl az Úr nevében, és egy árkot húzott az oltár körül, a melybe két véka vetni való mag férne.
33 És oda készíté a fát, és felvagdalá a tulkot, és felraká azt a fára;
34 És monda: Töltsetek meg négy vedret vízzel, és öntsétek az égõáldozatra és a fára. Monda ismét: Tegyétek ezt még egyszer! És másodszor is azt tevék. Monda még is: Harmadszor is tegyétek meg! És harmadszor is azt mívelék;
35 Úgy, hogy a víz lecsurgott az oltárról, és még az árok is tele lett vízzel.
36 És a mikor eljött az esteli áldozás ideje, oda lépett Illés próféta, és monda: Óh Uram, Ábrahámnak, Izsáknak és Izráelnek Istene, hadd ismerjék meg e mai napon, hogy te vagy az Isten az Izráelben, és hogy én a te szolgád vagyok, és hogy mindezeket a te parancsolatodból cselekedtem.
37 Hallgass meg engem, Uram, hallgass meg engem, hogy tudja meg e nép, hogy te, az Úr vagy az Isten, és te fordítod vissza az õ szívöket!
38 Akkor alászálla az Úr tüze, és megemészté az égõáldozatot, a fát, a köveket és a port, és felnyalta a vizet, a mely az árokban volt.
39 Mikor ezt látta az egész sokaság, arczra borult, és monda: Az Úr az Isten! az Úr az Isten!
40 És monda Illés nékik: Fogjátok meg a Baál prófétáit; senki el ne szaladjon közülök! És megfogák õket, és alávivé õket Illés a Kison patakja mellé, és megölé ott õket.
41 Akkor monda Illés Akhábnak: Eredj fel, egyél és igyál, mert nagy esõnek zúgása [hallszik.]
42 És felment Akháb, hogy egyék és igyék. Illés pedig felment a Kármel hegy tetejére, és leborula a földre, és az õ orczáját az õ két térde közé tevé;
43 És monda az õ szolgájának: Menj fel, és nézz a tenger felé. És felment, és [arrafelé] nézett, és monda: Nincsen semmi. És monda [Illés:] Menj vissza hétszer.
44 És lõn hetedúttal, monda [a szolga:] Ímé egy kis felhõcske, mint egy embernek a tenyere, jõ fel a tengerbõl. Akkor monda: Menj fel, mondd meg Akhábnak: Fogj be és menj le, hogy meg ne késleljen az esõ.
45 És lõn azonközben, hogy besötétedett az ég a fellegektõl és a széltõl, és nagy esõ lett. Akháb pedig szekérre ült és elment Jezréelbe.
46 És lõn az Úr keze Illésen, és felövezvén az õ derekát, [még] Akháb elõtt futott el Jezréel felé.
1 過 了 許 久 、 到 第 三 年 、 耶 和 華 的 話 臨 到 以 利 亞 、 說 、 你 去 、 使 亞 哈 得 見 你 . 我 要 降 雨 在 地 上 。
2 以 利 亞 就 去 、 要 使 亞 哈 得 見 他 。 那 時 撒 瑪 利 亞 有 大 饑 荒 。
3 亞 哈 將 他 的 家 宰 俄 巴 底 召 了 來 。 俄 巴 底 甚 是 敬 畏 耶 和 華 。
4 耶 洗 別 殺 耶 和 華 眾 先 知 的 時 候 、 俄 巴 底 將 一 百 個 先 知 藏 了 、 每 五 十 人 藏 在 一 個 洞 裡 、 拿 餅 和 水 供 養 他 們 。
5 亞 哈 對 俄 巴 底 說 、 我 們 走 遍 這 地 、 到 一 切 水 泉 旁 、 和 一 切 溪 邊 、 或 者 找 得 著 青 草 、 可 以 救 活 騾 馬 、 免 得 絕 了 牲 畜 。
6 於 是 二 人 分 地 遊 行 、 亞 哈 獨 走 一 路 、 俄 巴 底 獨 走 一 路 。
7 俄 巴 底 在 路 上 恰 與 以 利 亞 相 遇 、 俄 巴 底 認 出 他 來 、 就 俯 伏 在 地 、 說 、 你 是 我 主 以 利 亞 不 是 。
8 回 答 說 、 是 、 你 去 告 訴 你 主 人 、 說 、 以 利 亞 在 這 裡 。
9 俄 巴 底 說 、 僕 人 有 甚 麼 罪 、 你 竟 要 將 我 交 在 亞 哈 手 裡 、 使 他 殺 我 呢 。
10 我 指 著 永 生 耶 和 華 你 的 神 起 誓 、 無 論 那 一 邦 、 那 一 國 、 我 主 都 打 發 人 去 找 你 . 若 說 你 沒 有 在 那 裡 、 就 必 使 那 邦 那 國 的 人 起 誓 、 說 、 實 在 是 找 不 著 你 。
11 現 在 你 說 、 要 去 告 訴 你 主 人 、 說 、 以 利 亞 在 這 裡 .
12 恐 怕 我 一 離 開 你 、 耶 和 華 的 靈 、 就 提 你 到 我 所 不 知 道 的 地 方 去 . 這 樣 我 去 告 訴 亞 哈 、 他 若 找 不 著 你 、 就 必 殺 我 . 僕 人 卻 是 自 幼 敬 畏 耶 和 華 的 。
13 耶 洗 別 殺 耶 和 華 眾 先 知 的 時 候 、 我 將 耶 和 華 的 一 百 個 先 知 藏 了 、 每 五 十 人 藏 在 一 個 洞 裡 、 拿 餅 和 水 供 養 他 們 、 豈 沒 有 人 將 這 事 告 訴 我 主 麼 。
14 現 在 你 說 、 要 去 告 訴 你 主 人 、 說 、 以 利 亞 在 這 裡 、 他 必 殺 我 。
15 以 利 亞 說 、 我 指 著 所 事 奉 永 生 的 萬 軍 之 耶 和 華 起 誓 、 我 今 日 必 使 亞 哈 得 見 我 。
16 於 是 俄 巴 底 去 迎 著 亞 哈 告 訴 他 . 亞 哈 就 去 迎 著 以 利 亞 。
17 亞 哈 見 了 以 利 亞 、 便 說 、 使 以 色 列 遭 災 的 就 是 你 麼 。
18 以 利 亞 說 、 使 以 色 列 遭 災 的 不 是 我 、 乃 是 你 、 和 你 父 家 、 因 為 你 們 離 棄 耶 和 華 的 誡 命 、 去 隨 從 巴 力 。
19 現 在 你 當 差 遣 人 、 招 聚 以 色 列 眾 人 、 和 事 奉 巴 力 的 那 四 百 五 十 個 先 知 、 並 耶 洗 別 所 供 養 事 奉 亞 舍 拉 的 那 四 百 個 先 知 、 使 他 們 都 上 迦 密 山 去 見 我 。
20 亞 哈 就 差 遣 人 招 聚 以 色 列 眾 人 、 和 先 知 、 都 上 迦 密 山 。
21 以 利 亞 前 來 、 對 眾 民 說 、 你 們 心 持 兩 意 要 到 幾 時 呢 . 若 耶 和 華 是 神 、 就 當 順 從 耶 和 華 . 若 巴 力 是 神 、 就 當 順 從 巴 力 . 眾 民 一 言 不 答 。
22 以 利 亞 對 眾 民 說 、 作 耶 和 華 先 知 的 、 只 剩 下 我 一 個 人 . 巴 力 的 先 知 、 卻 有 四 百 五 十 個 人 。
23 當 給 我 們 兩 隻 牛 犢 . 巴 力 的 先 知 可 以 挑 選 一 隻 、 切 成 塊 子 、 放 在 柴 上 、 不 要 點 火 . 我 也 豫 備 一 隻 牛 犢 、 放 在 柴 上 、 也 不 點 火 。
24 你 們 求 告 你 們 神 的 名 、 我 也 求 告 耶 和 華 的 名 . 那 降 火 顯 應 的 神 、 就 是 神 。 眾 民 回 答 說 、 這 話 甚 好 。
25 以 利 亞 對 巴 力 的 先 知 說 、 你 們 既 是 人 多 、 當 先 挑 選 一 隻 牛 犢 . 豫 備 好 了 、 就 求 告 你 們 神 的 名 . 卻 不 要 點 火 。
26 他 們 將 所 得 的 牛 犢 豫 備 好 了 、 從 早 晨 到 午 間 、 求 告 巴 力 的 名 、 說 、 巴 力 阿 、 求 你 應 允 我 們 . 卻 沒 有 聲 音 、 沒 有 應 允 的 。 他 們 在 所 築 的 壇 、 四 圍 踊 跳 。
27 到 了 正 午 、 以 利 亞 嬉 笑 他 們 、 說 、 大 聲 求 告 罷 . 因 為 他 是 神 、 他 或 默 想 、 或 走 到 一 邊 、 或 行 路 、 或 睡 覺 、 你 們 當 叫 醒 他 。
28 他 們 大 聲 求 告 、 按 著 他 們 的 規 矩 、 用 刀 槍 自 割 、 自 刺 、 直 到 身 體 流 血 。
29 從 午 後 直 到 獻 晚 祭 的 時 候 、 他 們 狂 呼 亂 叫 . 卻 沒 有 聲 音 、 沒 有 應 允 的 、 也 沒 有 理 會 的 。
30 以 利 亞 對 眾 民 說 、 你 們 到 我 這 裡 來 . 眾 民 就 到 他 那 裡 。 他 便 重 修 已 經 毀 壞 耶 和 華 的 壇 。
31 以 利 亞 照 雅 各 子 孫 支 派 的 數 目 、 取 了 十 二 塊 石 頭 、 ( 耶 和 華 的 話 、 曾 臨 到 雅 各 、 說 、 你 的 名 要 叫 以 色 列 )
32 用 這 些 石 頭 為 耶 和 華 的 名 築 一 座 壇 、 在 壇 的 四 圍 挖 溝 、 可 容 穀 種 二 細 亞 、
33 又 在 壇 上 擺 好 了 柴 、 把 牛 犢 切 成 塊 子 、 放 在 柴 上 、 對 眾 人 說 、 你 們 用 四 個 桶 盛 滿 水 、 倒 在 燔 祭 和 柴 上 .
34 又 說 、 倒 第 二 次 . 他 們 就 倒 第 二 次 . 又 說 、 倒 第 三 次 . 他 們 就 倒 第 三 次 。
35 水 流 在 壇 的 四 圍 、 溝 裡 也 滿 了 水 。
36 到 了 獻 晚 祭 的 時 候 、 先 知 以 利 亞 近 前 來 、 說 、 亞 伯 拉 罕 、 以 撒 、 以 色 列 的 神 、 耶 和 華 阿 、 求 你 今 日 使 人 知 道 你 是 以 色 列 的 神 、 也 知 道 我 是 你 的 僕 人 、 又 是 奉 你 的 命 行 這 一 切 事 。
37 耶 和 華 阿 、 求 你 應 允 我 、 應 允 我 、 使 這 民 知 道 你 耶 和 華 是 神 、 又 知 道 是 你 叫 這 民 的 心 回 轉 。
38 於 是 耶 和 華 降 下 火 來 、 燒 盡 燔 祭 、 木 柴 、 石 頭 、 塵 土 、 又 燒 乾 溝 裡 的 水 。
39 眾 民 看 見 了 、 就 俯 伏 在 地 、 說 、 耶 和 華 是 神 、 耶 和 華 是 神 。
40 以 利 亞 對 他 們 說 、 拿 住 巴 力 的 先 知 、 不 容 一 人 逃 脫 。 眾 人 就 拿 住 他 們 . 以 利 亞 帶 他 們 到 基 順 河 邊 、 在 那 裡 殺 了 他 們 。
41 以 利 亞 對 亞 哈 說 、 你 現 在 可 以 上 去 喫 喝 、 因 為 有 多 雨 的 響 聲 了 。
42 亞 哈 就 上 去 喫 喝 。 以 利 亞 上 了 迦 密 山 頂 、 屈 身 在 地 、 將 臉 伏 在 兩 膝 之 中 .
43 對 僕 人 說 、 你 上 去 、 向 海 觀 看 。 僕 人 就 上 去 觀 看 、 說 、 沒 有 甚 麼 。 他 說 你 再 去 觀 看 、 如 此 七 次 。
44 第 七 次 僕 人 說 、 我 看 見 有 一 小 片 雲 從 海 裡 上 來 、 不 過 如 人 手 那 樣 大 。 以 利 亞 說 、 你 上 去 、 告 訴 亞 哈 、 當 套 車 下 去 、 免 得 被 雨 阻 擋 。
45 霎 時 間 天 因 風 雲 黑 暗 、 降 下 大 雨 。 亞 哈 就 坐 車 、 往 耶 斯 列 去 了 。
46 耶 和 華 的 靈 〔 原 文 作 手 〕 降 在 以 利 亞 身 上 、 他 就 束 上 腰 、 奔 在 亞 哈 前 頭 、 直 到 耶 斯 列 的 城 門 。