1 És Benhadád, Siria királya összegyûjté egész seregét, és harminczkét király volt õ vele és [nagyon sok] ló és szekér, és felméne és megszállá Samariát, és ostromolni [kezdte] azt.

2 És követeket küldött Akhábhoz, az Izráel királyához a városba;

3 És azt izené néki: Azt mondja Benhadád: A te ezüstöd és aranyad az enyém, a te feleségeid is és a te szép fiaid is az enyémek.

4 És felele az Izráel királya, és monda: A mint megmondottad uram, király, tiéd vagyok mindenekkel, a melyeket bírok.

5 Megtérvén pedig a követek, mondának: Azt mondja Benhadád: Miután hozzád küldöttem, és azt izentem, hogy a te ezüstödet és aranyadat és a te feleségeidet és fiaidat add nékem;

6 Azért holnap ilyenkor elküldöm az én szolgáimat hozzád, és felkutatják a te házadat, és a te szolgáid házait; és kezekhez veszik, a mi csak kedves elõtted, és elhozzák.

7 Akkor egybehívá az Izráel királya mind az ország véneit, és monda: Vegyétek eszetekbe, és lássátok meg, minemû gonosz szándékkal van ez; mert hozzám küldött az én feleségeimért és gyermekeimért, ezüstömért és aranyomért, és meg nem tagadtam tõle.

8 És mondának néki a vének mindnyájan, és az egész nép: Ne engedj néki, és az õ akaratját be ne teljesítsd.

9 És õ monda a Benhadád követeinek: Mondjátok meg az én uramnak, a királynak: Mindazokat, a melyek felõl elõször izentél a te szolgádnak, megcselekszem, de ezt a dolgot nem tehetem meg. Így elmenvén a követek, megmondák néki a választ.

10 Akkor hozzá külde Benhadád, és monda: Úgy cselekedjenek velem az istenek és úgy segéljenek, hogy Samariának minden pora sem elég, hogy a velem való nép közül mindeniknek csak egy-egy marokkal is jusson!

11 És felele az Izráel királya, mondván: Mondjátok meg [néki]: Ne kérkedjék úgy, a ki fegyverbe öltözik, mint a ki már leveti a fegyvert!

12 Meghallván pedig ezt a választ, mikor õ ivott a királyokkal a sátorokban, monda az õ szolgáinak: Vegyétek körül a várost! És azok körülvevék azt.

13 És ímé egy próféta méne Akhábhoz, az Izráel királyához, a ki ezt mondá: Azt mondja az Úr: Avagy nem láttad-é mindezt a nagy sokaságot: ímé e mai napon kezedbe adom azt, hogy megtudjad, hogy én vagyok az Úr!

14 Monda pedig Akháb: Ki által? És felele: Azt mondja az Úr: A tartományok fejedelmeinek ifjai által. Akkor monda [Akháb:] Ki kezdje meg a harczot? És felele: Te!

15 Megszámlálá azért a tartományok fejedelmeinek ifjait, a kik kétszázharminczketten voltak; ezekután megszámlálá mind az Izráel fiainak is minden népét, hétezer embert.

16 És elindulának délben. Benhadád pedig ott ivott a királyokkal a sátorokban, és lerészegedett õ és a harminczkét király, a ki segítségére jött vele.

17 És a tartományok fejedelmeinek ifjai vonultak ki legelõször. Benhadád pedig elkülde, és megmondották néki, ezt mondván: Valami férfiak jöttek ki Samariából!

18 És monda: Akár békességért jöttek ki, fogjátok meg õket elevenen; akár viadalért jöttek ki, fogjátok el õket elevenen.

19 De mikor kivonultak a városból a tartományok fejedelmeinek ifjai és a sereg, a mely õket követte:

20 Mindenik vágni kezdte azt, a ki eléje került, és elfutottak a Siriabeliek, az Izráel pedig kergette õket, és megfutott maga Benhadád, Siria királya [is] lovon a lovagokkal együtt.

21 És azután kivonult az Izráel királya, és megveré mind a lovagokat, mind a szekereket, és megveré a Siriabelieket nagy csapással.

22 És méne az Izráel királyához [egy] próféta, és ezt mondá néki: Menj el, erõsítsd meg magad, és vedd eszedbe és lásd meg, mit kelljen cselekedned, mert esztendõ mulva [ismét] feljõ Siria királya ellened.

23 A siriabeli király szolgái pedig mondának néki: A hegyeknek istenei az õ isteneik, azért gyõztek le bennünket; de vívjunk csak meg velök a síkon, és meglátod, ha le nem gyõzzük-é õket?

24 És tedd ezt: Küldd el a királyokat, mindeniket a maga helyérõl; és állíts hadnagyokat helyettök,

25 És szervezz magadnak olyan sereget, mint az volt, a melyet elvesztettél, és olyan lovakat és szekereket, mint amazok voltak; és vívjunk meg velök a síkon, és meglátod, ha le nem gyõzzük-é õket? És engede az õ szavoknak, és akképen cselekedék.

26 Mikor azért az esztendõ elmult, rendbeszedte Benhadád a Siriabelieket, és feljöve Afekbe, hogy hadakozzék az Izráel ellen.

27 De az Izráel fiai összeszámláltattak és elláttattak élelemmel, és eleikbe menének azoknak. Táborba szállván pedig az Izráel fiai, amazokhoz képest olyanok [voltak,] mint két kicsiny kecskenyájacska; míg a Siriabeliek ellepték a földet.

28 Jött vala pedig egy Isten embere, és szóla az Izráel királyának, mondván: Azt mondja az Úr: Azért mert a Siriabeliek azt mondották, hogy csak a hegyeknek Istene az Úr, és nem a völgyeknek Istene is: mindezt a nagy sokaságot a te kezedbe adom, hogy megismerjétek, hogy én vagyok az Úr.

29 És ott táboroztak egészen velök szemben hetednapig. A hetedik napon azután megütköztek, és az Izráel fiai levágtak a Siriabeliek közül egy nap százezer gyalogost.

30 És a többiek elmenekültek Afek városába; de a falak rászakadtak a megmaradott huszonkétezer emberre, és Benhadád is elfutott és ott bolyongott a városban kamaráról-kamarára.

31 És mondának néki az õ szolgái: Ímé hallottuk, hogy az Izráel házának királyai kegyelmes királyok, azért hadd öltözzünk zsákokba, és vessünk köteleket a mi nyakunkba, és menjünk ki az Izráel királyához, talán életben hagyja a te lelkedet.

32 És zsákokba öltözének, és köteleket vetének nyakokba, és elmenének az Izráel királyához, és mondának: A te szolgád, Benhadád, ezt mondja: Hagyd életben kérlek, az én lelkemet! És monda: Él-e még? én atyámfia õ!

33 És a férfiak jó jelnek vették azt, és gyorsan megragadták a szót, és mondának: A te atyádfia Benhadád [él]. És monda: Menjetek, és hozzátok ide õt. Kijöve azért õ hozzá Benhadád, és felülteté õt az õ szekerébe,

34 És monda néki: A városokat, a melyeket elvett volt az én atyám a te atyádtól, azokat visszaadom, és csinálj magadnak utczákat Damaskusban, mint az én atyám csinált volt Samariában; én ezzel a kötéssel bocsátlak el téged. És szövetséget kötött vele, és elbocsátá õt.

35 Egy férfiú pedig a próféták fiai közül monda az õ felebarátjának az Úr beszéde szerint: Verj meg engem kérlek; de ez nem akará õt megverni.

36 Akkor monda néki: Azért, mert nem engedtél az Úr szavának: ímé mihelyt én tõlem elmégy, megöl téged az oroszlán. És a mikor elment õ tõle, találá õt egy oroszlán, és megölé.

37 Talála azután más férfiat, a kinek monda: Kérlek, verj meg engem. És megveré az annyira, hogy megsebesítette.

38 És elméne a próféta, és az útfélen a király elé álla és elváltoztatá magát szemeit bekötözvén.

39 Mikor pedig arra ment el a király, kiálta a királyhoz, és monda: A te szolgád kiment volt a hadba, és ímé egy férfiú eljövén, hoza én hozzám egy férfiút, és monda: Õrizd meg ezt a férfiút; ha elszaladánd, meg kell halnod érette, vagy egy tálentom ezüstöt fizetsz.

40 És mialatt a te szolgádnak itt és amott dolga volt, az [az ember] már nem volt. És monda néki az Izráel királya: Az a te ítéleted; magad akartad.

41 És mindjárt elvevé a kötést az õ szemérõl, és megismeré õt az Izráel királya, hogy a próféták közül való.

42 És monda néki: Ezt mondja az Úr: Mert elbocsátottad kezedbõl a férfiút, a kit én halálra szántam, azért lelked lészen lelkéért, és néped népéért.

43 És házához méne az Izráel királya szomorú és megbúsult szívvel, és méne Samariába.

1 亞 蘭 王 便 哈 達 聚 集 他 的 全 軍 、 率 領 三 十 二 個 王 、 帶 著 車 馬 上 來 圍 攻 撒 瑪 利 亞 。

2 又 差 遣 使 者 進 城 見 以 色 列 王 亞 哈 、 對 他 說 、 便 哈 達 如 此 說 、

3 你 的 金 銀 都 要 歸 我 、 你 妻 子 兒 女 中 最 美 的 也 要 歸 我 .

4 以 色 列 王 回 答 說 、 我 主 我 王 阿 、 可 以 依 著 你 的 話 、 我 與 我 所 有 的 都 歸 你 。

5 使 者 又 來 說 、 便 哈 達 如 此 說 、 我 已 差 遣 人 去 見 你 、 要 你 將 你 的 金 銀 妻 子 兒 女 都 給 我 .

6 但 明 日 約 在 這 時 候 、 我 還 要 差 遣 臣 僕 到 你 那 裡 、 搜 查 你 的 家 和 你 僕 人 的 家 、 將 你 眼 中 一 切 所 喜 愛 的 、 都 拿 了 去 。

7 以 色 列 王 召 了 國 中 的 長 老 來 、 對 他 們 說 、 請 你 們 看 看 、 這 人 是 怎 樣 的 謀 害 我 . 他 先 差 遣 人 到 我 這 裡 來 、 要 我 的 妻 子 兒 女 和 金 銀 、 我 並 沒 有 推 辭 他 .

8 長 老 和 百 姓 對 王 說 、 不 要 聽 從 他 、 也 不 要 應 允 他 。

9 故 此 以 色 列 王 對 便 哈 達 的 使 者 說 、 你 們 告 訴 我 主 我 王 說 、 王 頭 一 次 差 遣 人 向 僕 人 所 要 的 、 僕 人 都 依 從 . 但 這 次 所 要 的 、 我 不 能 依 從 。 使 者 就 去 回 覆 便 哈 達 。

10 便 哈 達 又 差 遣 人 去 見 亞 哈 說 、 撒 瑪 利 亞 的 塵 土 、 若 彀 跟 從 我 的 人 每 人 捧 一 捧 的 、 願 神 明 重 重 的 降 罰 與 我 。

11 以 色 列 王 說 、 你 告 訴 他 說 、 纔 頂 盔 貫 甲 的 、 休 要 像 摘 盔 卸 甲 的 誇 口 。

12 便 哈 達 和 諸 王 正 在 帳 幕 裡 喝 酒 、 聽 見 這 話 、 就 對 他 臣 僕 說 、 擺 隊 罷 . 他 們 就 擺 隊 攻 城 。

13 有 一 個 先 知 來 見 以 色 列 王 亞 哈 說 、 耶 和 華 如 此 說 、 這 一 大 群 人 你 看 見 了 麼 . 今 日 我 必 將 他 們 交 在 你 手 裡 、 你 就 知 道 我 是 耶 和 華 。

14 亞 哈 說 、 藉 著 誰 呢 . 他 回 答 說 、 耶 和 華 說 、 藉 著 跟 從 省 長 的 少 年 人 . 亞 哈 說 、 要 誰 率 領 呢 . 他 說 、 要 你 親 自 率 領 。

15 於 是 亞 哈 數 點 跟 從 省 長 的 少 年 人 、 共 有 二 百 三 十 二 名 . 後 又 數 點 以 色 列 的 眾 兵 、 共 有 七 千 名 。

16 午 間 、 他 們 就 出 城 . 便 哈 達 和 幫 助 他 的 三 十 二 個 王 、 正 在 帳 幕 裡 痛 飲 .

17 跟 從 省 長 的 少 年 人 先 出 城 . 便 哈 達 差 遣 人 去 探 望 、 他 們 回 報 說 、 有 人 從 撒 瑪 利 亞 出 來 了 .

18 他 說 、 他 們 若 為 講 和 出 來 、 要 活 捉 他 們 . 若 為 打 仗 出 來 、 也 要 活 捉 他 們 。

19 跟 從 省 長 的 少 年 人 出 城 、 軍 兵 跟 隨 他 們 .

20 各 人 遇 見 敵 人 就 殺 . 亞 蘭 人 逃 跑 、 以 色 列 人 追 趕 他 們 . 亞 蘭 王 便 哈 達 騎 著 馬 、 和 馬 兵 一 同 逃 跑 。

21 以 色 列 王 出 城 攻 打 車 馬 、 大 大 擊 殺 亞 蘭 人 。

22 那 先 知 來 見 以 色 列 王 、 對 他 說 、 你 當 自 強 、 留 心 怎 樣 防 備 、 因 為 到 明 年 這 時 候 、 亞 蘭 王 必 上 來 攻 擊 你 。

23 亞 蘭 王 的 臣 僕 對 亞 蘭 王 說 、 以 色 列 人 的 神 是 山 神 、 所 以 他 們 勝 過 我 們 . 但 在 平 原 與 他 們 打 仗 、 我 們 必 定 得 勝 .

24 王 當 這 樣 行 、 把 諸 王 革 去 、 派 軍 長 代 替 他 們 .

25 又 照 著 王 喪 失 軍 兵 之 數 、 再 招 募 一 軍 、 馬 補 馬 、 車 補 車 、 我 們 在 平 原 與 他 們 打 仗 、 必 定 得 勝 . 王 便 聽 臣 僕 的 話 去 行 。

26 次 年 便 哈 達 果 然 點 齊 亞 蘭 人 、 上 亞 弗 去 、 要 與 以 色 列 人 打 仗 。

27 以 色 列 人 也 點 齊 軍 兵 、 豫 備 食 物 、 迎 著 亞 蘭 人 出 去 、 對 著 他 們 安 營 、 好 像 兩 小 群 山 羊 羔 . 亞 蘭 人 卻 滿 了 地 面 。

28 有 神 人 來 見 以 色 列 王 說 、 耶 和 華 如 此 說 、 亞 蘭 人 既 說 我 耶 和 華 是 山 神 、 不 是 平 原 的 神 . 所 以 我 必 將 這 一 大 群 人 、 都 交 在 你 手 中 、 你 們 就 知 道 我 是 耶 和 華 。

29 以 色 列 人 與 亞 蘭 人 相 對 安 營 七 日 . 到 第 七 日 兩 軍 交 戰 . 那 一 日 以 色 列 人 殺 了 亞 蘭 人 步 兵 十 萬 .

30 其 餘 的 逃 入 亞 弗 城 . 城 牆 塌 倒 、 壓 死 剩 下 的 二 萬 七 千 人 . 便 哈 達 也 逃 入 城 、 藏 在 嚴 密 的 屋 子 裡 。

31 他 的 臣 僕 對 他 說 、 我 們 聽 說 以 色 列 王 都 是 仁 慈 的 王 . 現 在 我 們 不 如 腰 束 麻 布 、 頭 套 繩 索 、 出 去 投 降 以 色 列 王 . 或 者 他 存 留 王 的 性 命 。

32 於 是 他 們 腰 束 麻 布 、 頭 套 繩 索 、 去 見 以 色 列 王 、 說 、 王 的 僕 人 便 哈 達 說 、 求 王 存 留 我 的 性 命 . 亞 哈 說 、 他 還 活 著 麼 . 他 是 我 的 兄 弟 。

33 這 些 人 留 心 探 出 他 的 口 氣 來 . 便 急 忙 就 著 他 的 話 說 、 便 哈 達 是 王 的 兄 弟 . 王 說 、 你 們 去 請 他 來 . 便 哈 達 出 來 見 王 、 王 就 請 他 上 車 。

34 便 哈 達 對 王 說 、 我 父 從 你 父 那 裡 所 奪 的 城 邑 、 我 必 歸 還 . 你 可 以 在 大 馬 色 立 街 市 、 像 我 父 在 撒 瑪 利 亞 所 立 的 一 樣 . 亞 哈 說 、 我 照 此 立 約 、 放 你 回 去 . 就 與 他 立 約 、 放 他 去 了 。

35 有 先 知 的 一 個 門 徒 、 奉 耶 和 華 的 命 對 他 的 同 伴 說 、 你 打 我 罷 . 那 人 不 肯 打 他 .

36 他 就 對 那 人 說 、 你 既 不 聽 從 耶 和 華 的 話 、 你 一 離 開 我 、 必 有 獅 子 咬 死 你 . 那 人 一 離 開 他 、 果 然 遇 見 獅 子 、 把 他 咬 死 了 。

37 先 知 的 門 徒 又 遇 見 一 個 人 、 對 他 說 、 你 打 我 罷 . 那 人 就 打 他 、 將 他 打 傷 。

38 他 就 去 了 、 用 頭 巾 蒙 眼 、 改 換 面 目 、 在 路 旁 等 候 王 .

39 王 從 那 裡 經 過 、 他 向 王 呼 叫 說 、 僕 人 在 陣 上 的 時 候 、 有 人 帶 了 一 個 人 來 、 對 我 說 、 你 看 守 這 人 、 若 把 他 失 了 、 你 的 性 命 必 代 替 他 的 性 命 、 不 然 、 你 必 交 出 一 他 連 得 銀 子 來 .

40 僕 人 正 在 忙 亂 之 間 、 那 人 就 不 見 了 . 以 色 列 王 對 他 說 、 你 自 己 定 妥 了 . 必 照 樣 判 斷 你 。

41 他 急 忙 除 掉 蒙 眼 的 頭 巾 . 以 色 列 王 就 認 出 他 是 一 個 先 知 .

42 他 對 王 說 、 耶 和 華 如 此 說 、 因 你 將 我 定 要 滅 絕 的 人 放 去 、 你 的 命 就 必 代 替 他 的 命 、 你 的 民 也 必 代 替 他 的 民 。

43 於 是 以 色 列 王 悶 悶 不 樂 的 回 到 撒 瑪 利 亞 、 進 了 他 的 宮 。