1 A Séba királynéasszonya pedig hallván Salamon hírét, eljöve, hogy megkisértse Salamont nehéz kérdésekkel, Jeruzsálembe, igen nagy sereggel és tevékkel, a melyek hoznak vala fûszereket, igen sok aranyat és drágaköveket; és Salamonhoz méne, és beszélt vele mindenekrõl, a melyek szívén voltak.

2 És Salamon megfelelt minden beszédeire, mert semmi sem volt Salamon elõl elrejtve, a melyet meg nem mondhatott volna néki.

3 És mikor látta Séba királynéasszonya Salamon bölcseségét és a házat, a melyet épített vala;

4 És az õ asztalának étkeit, szolgáinak lakását és hivatalnokainak állását és öltözékeiket, pohárnokait s azoknak öltözékeit, és az õ áldozatát, a melylyel az Úrnak házában áldozott: a lélekzete is elállott.

5 És monda a királynak: Mind igaz volt, a mit hallottam volt az én lakóföldemben a te dolgaidról és bölcseségedrõl;

6 De hinni sem akartam azoknak beszédeit, míg én magam el nem jöttem és szemeimmel nem láttam. És ímé nékem a felét sem beszélték el a te bölcseséged nagyságának; felülmúltad a hírt, a melyet hallottam.

7 Boldogok a te embereid és boldogok ezek a te szolgáid, a kik szüntelen udvarlanak néked, hogy hallhatják a te bölcseségedet!

8 Legyen az Úr, a te Istened áldott, a ki téged annyira szeretett, hogy az õ székébe helyezett, hogy lennél az Úrnak, a te Istenednek királya; mivel a te Istened szerette Izráelt, hogy megerõsítse õt mindörökké, azért tett téged királylyá felettök, hogy szolgáltass ítéletet és igazságot.

9 És ada a királynak százhúsz tálentom aranyat és felette sok fûszerszámot és drágaköveket. Nem is volt [több] olyan fûszerszám, mint a milyet Séba királynéasszonya ada Salamon királynak.

10 És Hirám szolgái is és Salamon szolgái is, a kik hoztak vala aranyat Ofirból; hoztak ébenfát és drágaköveket is.

11 És csinála a király az ébenfából lépcsõket az Úr házába és a király házába, s cziterákat és lantokat az éneklõknek. Ezekhez hasonlókat nem láttak azelõtt Júda országában.

12 Salamon király pedig ada a Séba királynéasszonyának mindent, a mit csak kivánt és kért tõle, azonkivül, a mit õ a királynak hozott. Azután megtére és méne az õ földébe mind õ, mind az õ szolgái.

13 Vala pedig mértéke az aranynak, a mely esztendõnként bejõ vala Salamonnak, hatszázhatvanhat tálentom arany,

14 Azonkivül, [a mit] hoznak vala a kalmárok és kereskedõk; de még Arábia minden királyai és annak a földnek fejedelmei és hoznak vala aranyat és ezüstöt Salamonnak.

15 És csináltata Salamon király kétszáz paizst vert aranyból, mindenik paizsra hatszáz vert arany siklus ment fel.

16 Háromszáz kerek paizst is vert aranyból; mindenik paizsra háromszáz arany siklus megy vala, a melyeket a király helyeztete a Libánon erdejének házába.

17 És csináltatott a király egy nagy királyiszéket elefántcsontból, és beboríttatá azt finom aranynyal.

18 Hat lépcsõje volt a széknek, és arany zsámolya a székhez erõsítve, és támaszai valának mindkét felõl az ülés mellett, és két oroszlán állott a karok mellett.

19 És tizenkét oroszlán áll vala ott a hat lépcsõn mindkét felõl. Senki soha olyant nem csinált egyetlen országban sem.

20 És Salamon királynak összes ivóedényei aranyból valának; a Libánon erdõ házának is összes edényei tiszta aranyból valának; nem vala az ezüstnek semmi becse a Salamon idejében;

21 Mert hajói voltak a királynak, a melyek Társisba jártak a Hirám szolgáival együtt. Minden három esztendõben egyszer menének a hajók Társisba, honnan aranyat, ezüstöt, elefántcsontot, majmokat és pávákat hoznak vala.

22 És felülmúlta Salamon király e földnek minden királyait gazdagságban és bölcseségben.

23 És e földnek minden királyai kivánnak vala szembe lenni Salamonnal, hogy hallhatnák az õ bölcseségét, a melyet Isten adott vala az õ szívébe.

24 És azok mindnyájan ajándékot visznek vala néki, arany és ezüst edényeket, ruhákat, fegyvert, fûszerszámokat, lovakat és öszvéreket esztendõnként.

25 És Salamonnak négyezer lóistállói, szekerei és tizenkétezer lovagjai valának, a kiket helyheztete a szekerek városaiba és a király mellé Jeruzsálemben.

26 És uralkodó vala minden király felett az [Eufrátes] folyóvíztõl a Filiszteusok földéig és az Égyiptom határáig.

27 És a király Jeruzsálemben olyanná tevé az ezüstöt, mint a köveket, és a czédrusfákat úgy elszaporítá, mint a vad fügefákat, a melyek nevekednek a mezõségen bõséggel.

28 Hordnak vala pedig Salamonnak lovakat Égyiptomból és minden országból.

29 Salamonnak egyéb dolgai, úgy az elsõk, mint az utolsók, avagy nem írattak-é meg a Nátán próféta könyvében, és a Silóbeli Ahija prófécziájában, és Jehdó prófétának Jeroboám ellen, a Nébát fia ellen [írt] látásaiban?

30 És uralkodék Salamon Jeruzsálemben az egész Izráel felett negyven esztendeig.

31 És elaluvék Salamon az õ atyáival egyetemben, és eltemeték õt az õ atyjának, Dávidnak városában, és uralkodék helyette az õ fia, Roboám.

1 示巴女王听见所罗门的名声， 就来到耶路撒冷， 要用难题试试所罗门。跟随她的人很多， 又有骆驼驮着香料、大批黄金和宝石。她来到所罗门那里， 就把她心里所有的难题， 都对所罗门说出来。

2 所罗门把她的一切难题， 都给她解答了； 没有一样难倒所罗门， 不能给她解答的。

3 示巴女王看见所罗门的智慧和他建造的宫殿，

4 他席上的食物， 群臣的座位， 仆人的侍候和他们的服饰， 酒政和酒政的服饰， 以及所罗门在耶和华殿里所献的燔祭， 就十分惊讶。

5 于是她对王说： "我在本国听见关于你的事和你的智慧， 实在是真的。

6 我先前不信那些话， 等到我来了， 亲眼看见了， 才知道你智慧的伟大， 人告诉我的还不到一半。你实在是见面胜似闻名。

7 属你的人是有福的， 你的臣仆是有福的， 因为他们可以常常侍立在你面前， 聆听你的智慧。

8 耶和华你的 神是应当称颂的， 因他喜悦你， 使你坐在他的王位上， 为耶和华你的 神作王； 因为你的 神爱以色列人， 要永远坚立他们， 所以立你作他们的王， 好秉公行义。"

9 于是示巴女王把约四千公斤金子、大批香料和宝石送给所罗门王； 示巴女王送给所罗门王的香料， 是犹大地从来没有过的。

10 希兰的仆人和所罗门的仆人从俄斐把黄金运来， 也把檀香木和宝石运了来。

11 王用檀香木为耶和华的殿和王宫作了台阶， 又为唱歌的人作了琴瑟； 像这样的东西， 是在犹大地从来没有见过的。

12 所罗门王按着示巴女王带来给他的， 回送她礼物； 此外， 还把女王所愿所求的， 都送给她， 于是女王和她的臣仆都返回本国去了。

13 所罗门每年所得的金子， 共重两万三千公斤，

14 另外， 还有从商人和行商运来的， 阿拉伯诸王和本国的各总督， 都把金银运来给所罗门。

15 所罗门王用锤炼好的金子做了二百面大盾牌， 每一面大盾牌用锤炼好的金子七公斤。

16 又用锤炼好的金子做了三百面小盾牌， 每一面小盾牌用锤炼好的金子约三公斤； 王把这些盾牌都放在黎巴嫩林宫。

17 王用象牙做了一个大宝座， 包上纯金。

18 宝座有六级台阶， 又用金脚凳和宝座相连， 座位两边都有扶手， 扶手旁边各有一只狮子站立。

19 六级台阶上共有十二只狮子站立； 每级两只， 一左一右； 在列国中都没有这样做的。

20 所罗门王的一切杯爵都是金的； 黎巴嫩林宫里的一切器皿都是精金做的； 在所罗门的时代， 银子算不得什么。

21 因为王的船只和希兰的仆人一同到他施去； 往他施的船只每三年回来一次， 载着金银、象牙、猿猴和孔雀回来。

22 所罗门王的财富和智慧， 胜过世上的列王。

23 世上的列王都求见所罗门的面， 要听 神赐给他的智慧。

24 他们各人带来的礼物有： 银器、金器、衣服、兵器、香料、骡马； 每年都有一定的数量。

25 所罗门有四千马廊的车马， 还有马兵一万二千， 他把这些人马安置在屯车城和耶路撒冷， 就是与王在一起。

26 所罗门统治列王， 从幼发拉底河到非利士地， 直到埃及的边界。

27 王在耶路撒冷使银子好像石头， 使香柏木好像平原的桑树那么多。

28 人们从埃及和各地把马匹运到所罗门那里。

29 所罗门其余的事迹， 一生的始末， 不是都记在拿单先知的记录上， 示罗人亚希雅的预言上， 以及先见易多论到尼八的儿子耶罗波安的启示录上吗？

30 所罗门在耶路撒冷作王统治全以色列共四十年。

31 所罗门和他的列祖同睡， 埋葬在他父亲大卫的城里； 他的儿子罗波安接续他作王。