1 A prédikátornak, Dávid fiának, Jeruzsálem királyának beszédei.
2 Felette nagy hiábavalóság, azt mondja a prédikátor; felette nagy hiábavalóság! Minden hiábavalóság!
3 Micsoda haszna van az embernek minden õ munkájában, melylyel munkálkodik a nap alatt?
4 Egyik nemzetség elmegy, és a másik eljõ; a föld pedig mindörökké megmarad.
5 És a nap feltámad, és elnyugszik a nap; és az õ helyére siet, a hol õ [ismét] feltámad.
6 Siet délre, és átmegy észak felé; körbe-körbe siet a szél, és a maga keringéséhez visszatér a szél.
7 Minden folyóvíz siet a tengerbe; mindazáltal a tenger mégis meg nem telik: akármicsoda helyre a folyóvizek siessenek, ugyanazon helyre térnek vissza.
8 Minden dolgok [mint] fáradoznak, senki ki nem mondhatja; nem elégednék meg a szem látván, sem be nem teljesednék hallásával a fül.
9 A mi volt, ugyanaz, a mi ezután is lesz, és a mi történt, ugyanaz, a mi ezután is történik; és semmi nincs új dolog a nap alatt.
10 Van valami, a mirõl mondják: nézd ezt, új ez; régen volt már száz esztendõkön át, melyek mi elõttünk voltak.
11 Nincs emlékezet az elõbbiekrõl; azonképen az utolsó dolgokról is, melyek jövendõk, nem lesz emlékezet azoknál, a kik azután lesznek.
12 Én prédikátor, királya voltam Izráelnek Jeruzsálemben.
13 És adám az én elmémet mindazok vizsgálására és bölcsen való tudakozására, melyek lesznek az ég alatt. Ez gonosz hiábavaló foglalatosság, melyet adott Isten az emberek fiainak, hogy gyötrõdjenek vele.
14 Láttam minden dolgokat, melyek lesznek a nap alatt, és ímé minden csak hiábavalóság, és a léleknek gyötrelme!
15 Az egyenetlen meg nem egyenesíthetõ, és a fogyatkozás meg nem számlálható.
16 Szóltam az én elmémmel, mondván: ímé, én nagygyá lettem, és gyûjtöttem bölcseséget mindazok felett, a kik fõk voltak én elõttem Jeruzsálemben, és az én elmém bõven látott bölcseséget és tudományt!
17 Adtam annakfelette az én elmémet a bölcseségnek tudására, és az esztelenségnek és bolondságnak megtudására. Megtudtam, hogy ez is a lélek gyötrelme.
18
1 以下是传道者， 就是在耶路撒冷作王、大卫的儿子所说的话。
2 传道者说： 虚空的虚空。虚空的虚空， 一切都是虚空。
3 人的一切劳碌， 就是他在日光之下的劳碌， 对自己有什么益处呢？
4 一代过去， 一代又来， 地却永远存在。
5 太阳升起， 太阳落下， 匆忙回到它上升之处。
6 风向南刮， 又往北转， 循环周行， 旋转不息。
7 江河向海里流， 海却不满溢； 江河之水归回本源， 循环流转。
8 万事都令人厌倦， 人说， 说不尽； 眼看， 看不饱； 耳听， 听不足。
9 已有的事必再有， 作过的事必再作； 日光之下并无新事。
10 有什么事人可以说： "看啊！ 这是新的"？其实， 很久之前已经有了， 在我们之前早就有了。
11 以前的事， 无人记念； 将来的事， 后来的人也不追忆。
12 那时， 我传道者在耶路撒冷作以色列的王。
13 我曾用智慧专心寻求查究天下所发生的一切事； 原来 神给予世人的， 是劳苦的担子， 叫他们为此烦恼。
14 我看过日光之下所发生的一切事， 不料， 一切都是虚空， 都是捕风。
15 弯曲的， 不能弄直； 缺少的， 不能数算。
16 我自己心里说： "我得了极大的智慧， 胜过所有在我以前统治耶路撒冷的人； 我见识了许多智慧与知识。"
17 我又专心究察智慧和知识， 狂妄和愚昧， 才知道这也是捕风。
18 因为多有智慧， 就多有烦恼； 加增知识， 就加增痛苦。