1 És mikor közeledtek Jeruzsálemhez, és Bethfagéba, az olajfák hegyéhez jutottak vala, akkor elkülde Jézus két tanítványt,

2 És monda nékik: Menjetek ebbe a faluba, a mely elõttetek van, és legott találtok egy megkötött szamarat és vele együtt az õ vemhét; oldjátok el és hozzátok ide nékem.

3 És ha valaki valamit szól néktek, mondjátok, hogy az Úrnak van szüksége rájuk: és legott el fogja bocsátani õket.

4 Mindez pedig azért lett, hogy beteljesedjék a próféta mondása, a ki így szólott:

5 Mondjátok meg Sion leányának: Ímhol jõ néked a te királyod, alázatosan és szamáron ülve, és teherhordozó szamárnak vemhén.

6 A tanítványok pedig elmenvén és úgy cselekedvén, a mint Jézus parancsolta vala nékik,

7 Elhozák a szamarat és annak vemhét, és felsõ ruháikat rájuk teríték, és ráüle azokra.

8 A sokaság legnagyobb része pedig felsõ ruháit az útra teríté; mások pedig a fákról galyakat vagdalnak és hintenek vala az útra.

9 Az elõtte és utána menõ sokaság pedig kiált vala, mondván: Hozsánna a Dávid fiának! Áldott, a ki jõ az Úrnak nevében! Hozsánna a magasságban!

10 És a mikor bemegy vala Jeruzsálembe, felháborodék az egész város, mondván: Kicsoda ez?

11 A sokaság pedig monda: Ez Jézus, a galileai Názáretbõl való próféta.

12 És beméne Jézus az Isten templomába, és kiûzé mindazokat, a kik árulnak és vásárolnak vala a templomban; és a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit felforgatá.

13 És monda nékik: Meg van írva: Az én házam imádság házának mondatik. Ti pedig azt latroknak barlangjává tettétek.

14 És menének hozzá vakok és sánták a templomban; és meggyógyítá õket.

15 A fõpapok és írástudók pedig, látván a csodákat, a melyeket cselekedett vala, és a gyermekeket, a kik kiáltottak vala a templomban, és ezt mondták vala: Hozsánna a Dávid fiának; haragra gerjedének,

16 És mondának néki: Hallod, mit mondanak ezek? Jézus pedig monda nékik: Hallom. Sohasem olvastátok-é: A gyermekek és csecsemõk szája által szereztél dicsõséget?

17 És ott hagyván õket, kiméne a városból Bethániába, és ott marada éjjel.

18 Reggel pedig, a városba visszajövet, megéhezék.

19 És meglátva egy fügefát az út mellett, oda méne hozzá, és nem talála azon semmit, hanem csak levelet; és monda annak: Gyümölcs te rajtad ezután soha örökké ne teremjen. És a fügefa azonnal elszárada.

20 És látván ezt a tanítványok, elcsodálkozának, mondván: Hogyan száradt el a fügefa oly hirtelen?

21 Jézus pedig felelvén, monda nékik: Bizony mondom néktek, ha van hitetek és nem kételkedtek, nemcsak azt cselekszitek, a mi e fügefán esett, hanem ha azt mondjátok e hegynek: Kelj fel és zuhanj a tengerbe, az is meglészen;

22 És a mit könyörgéstekben kértek, mindazt meg is kapjátok, ha hisztek.

23 És mikor bement vala a templomba, hozzámenének a fõpapok és a nép vénei, a mint tanít vala, mondván: Micsoda hatalommal cselekszed ezeket? és ki adta néked ezt a hatalmat?

24 Jézus pedig felelvén, monda nékik: Én is kérdek egy dolgot tõletek, a mire ha megfeleltek nékem, én is megmondom néktek, micsoda hatalommal cselekszem ezeket.

25 A János keresztsége honnan vala? Mennybõl-é, vagy emberektõl? Azok pedig tanakodnak vala magukban, mondván: Ha azt mondjuk: mennybõl, azt mondja majd nékünk: Miért nem hittetek tehát néki?

26 Ha pedig azt mondjuk: emberektõl; félünk a sokaságtól; mert Jánost mindnyájan prófétának tartják.

27 És felelvén Jézusnak, mondának: Nem tudjuk. Monda nékik õ is: Én sem mondom meg néktek, micsoda hatalommal cselekszem ezeket.

28 De mit gondoltok ti? Vala egy embernek két fia, és odamenvén az elsõhöz, monda: Eredj fiam, munkálkodjál ma az én szõlõmben.

29 Az pedig felelvén, monda: Nem megyek; de azután meggondolván magát, elméne.

30 A másikhoz is odamenvén, hasonlóképen szóla. Az pedig felelvén, monda: Én elmegyek, uram; de nem méne el.

31 E kettõ közül melyik teljesítette az atya akaratát? Mondának néki: Az elsõ. Monda nékik Jézus: Bizony mondom néktek: A vámszedõk és a parázna nõk megelõznek titeket az Isten országában.

32 Mert eljött hozzátok János, az igazság útján, és nem hittetek néki, a vámszedõk és a parázna nõk pedig hittek néki; ti pedig, a kik ezt láttátok, azután sem tértetek meg, hogy hittetek volna néki.

33 Más példázatot halljatok: Vala egy házigazda, a ki szõlõt plántála, és azt gyepûvel körülvevé, sajtót ása le benne, és tornyot építe, és kiadá azt munkásoknak, és elutazék.

34 Mikor pedig a gyümölcs ideje elérkezett vala, elküldé szolgáit a munkásokhoz, hogy vegyék át az õ gyümölcsét.

35 És a munkások megfogván az õ szolgáit, az egyiket megverék, a másikat megölék, a harmadikat pedig megkövezék.

36 Ismét külde más szolgákat, többet mint elõbb; és azokkal is úgy cselekedének.

37 Utoljára pedig elküldé azokhoz a maga fiát, ezt mondván: A fiamat meg fogják becsülni.

38 De a munkások, meglátván a fiút, mondának magok közt: Ez az örökös; jertek, öljük meg õt, és foglaljuk el az õ örökségét.

39 És megfogván õt, kiveték a szõlõn kívül és megölék.

40 Mikor azért megjõ a szõlõnek ura, mit cselekszik ezekkel a munkásokkal?

41 Mondának néki: Mint gonoszokat gonoszul elveszti õket; a szõlõt pedig kiadja más munkásoknak, a kik beadják majd néki a gyümölcsöt annak idejében.

42 Monda nékik Jézus: Sohasem olvastátok-é az írásokban: A mely követ az építõk megvetettek, az lett a szegletnek feje; az Úrtól lett ez, és csodálatos a mi szemeink elõtt.

43 Annakokáért mondom néktek, hogy elvétetik tõletek az Istennek országa, és oly népnek adatik, a mely megtermi annak gyümölcsét.

44 És a ki e kõre esik, szétzúzatik; a kire pedig ez esik reá, szétmorzsolja azt.

45 És a fõpapok és farizeusok hallván az õ példázatait, megértették, hogy róluk szól.

46 És mikor meg akarák õt fogni, megfélemlének a sokaságtól, mivelhogy úgy tartják vala õt mint prófétát.

1 耶稣和门徒走近耶路撒冷， 来到橄榄山的伯法其那里。耶稣派了两个门徒，

2 对他们说： "你们往对面的村子里去， 立刻就会看见一头驴拴在那里， 还有小驴跟它在一起。把它们解开， 牵来给我。

3 如果有人问你们， 就要说： ‘主需要它们。’他会立刻让你们牵走。"

4 这件事应验了先知所说的：

5 "要对锡安的居民（"居民"原文作"女子"）说： ‘看哪， 你的王来到你这里了； 他是温柔的， 他骑着驴， 骑的是小驴。’"

6 门徒照着耶稣的吩咐去作。

7 牵了驴和小驴来， 把衣服搭在它们上面， 耶稣就骑上。

8 有一大群人把自己的衣服铺在路上， 也有人从树上把树枝砍下来， 铺在路上。

9 前呼后拥的群众喊叫着： "‘和散那’归于大卫的子孙， 奉主名来的是应当称颂的， 高天之上当唱‘和散那’。"

10 耶稣进了耶路撒冷， 全城都震动起来， 他们问： "这人是谁？"

11 大家都说： "这就是那先知耶稣， 是从加利利的拿撒勒来的。"

12 耶稣进了圣殿， 把殿里所有作买卖的人赶走， 并推倒找换银钱的人的桌子， 和卖鸽子的人的凳子；

13 又对他们说： "经上记着： ‘我的殿要称为祷告的殿。’你们竟把它弄成贼窝了。"

14 殿里的瞎子和瘸腿的都走过来， 耶稣就医好他们。

15 祭司长和经学家看见耶稣所行的奇事， 又看见小孩子在殿中喊叫"‘和散那’归于大卫的子孙"， 就很忿怒，

16 对耶稣说： "你听见他们说什么吗？"耶稣说： "我听见了。’你从小孩和婴儿的口中， 得着了赞美。’这话你们没有念过吗？"

17 于是离开他们， 出了城， 来到伯大尼， 在那里过了一夜。

18 耶稣清早回城的时候， 觉得饿了。

19 他看见路旁有一棵无花果树， 就走过去； 但他在树上什么也找不到， 只有叶子， 就对树说： "你永远不再结果子了。"那棵树就立刻枯萎。

20 门徒看见了， 十分惊奇， 说： "这棵无花果树是怎样立刻枯萎的呢？"

21 耶稣回答他们： "我实在告诉你们， 如果你们有信心， 不怀疑， 不但能作我对无花果树所作的， 就是对这座山说‘移开， 投到海里去’， 也必成就。

22 你们祷告， 无论求什么， 只要相信， 都必得着。"

23 耶稣进了圣殿， 正在教导人的时候， 祭司长和民间的长老前来问他： "你凭什么权柄作这些事？谁给你这权柄？"

24 耶稣回答他们： "我也要问你们一句话， 如果你们告诉我， 我就告诉你们我凭什么权柄作这些事。

25 约翰的洗礼是从哪里来的呢？是从天上来的， 还是从人来的呢？"他们就彼此议论： "如果我们说‘是从天上来的’， 他会问我们’那你们为什么不信他呢？’

26 如果我们说‘是从人来的’， 我们又怕群众， 因为他们都认为约翰是先知。"

27 于是回答耶稣： "我们不知道。"耶稣也对他们说： "我也不告诉你们， 我凭什么权柄作这些事。

28 "你们认为怎样？有一个人， 他有两个儿子。他去对大儿子说： ‘孩子， 你今天到葡萄园去工作吧。’

29 他说： ‘我不想去。’但后来他改变主意， 就去了。

30 父亲又照样去吩咐小儿子。小儿子说： ‘父亲， 我会去的。’后来却没有去。

31 这两个儿子， 哪一个听父亲的话呢？"他们说： "大儿子。"耶稣对他们说： "我实在告诉你们： 税吏和娼妓比你们先进 神的国。

32 约翰来到你们那里， 指示你们行义路（或译： "约翰在义路中， 来到你们这里"）， 你们不信他； 税吏和娼妓却信了他。你们看见了之后， 还是没有改变心意去信他。

33 "你们再听一个比喻： 有一个家主， 栽种了一个葡萄园， 四面围上篱笆， 在园子里挖了一个压酒池， 盖了一座瞭望台， 然后把园子租给佃户， 就远行去了。

34 到了收成的时候， 园主派了仆人到佃户那里， 收取应该纳给他的果子。

35 佃户却抓住他的仆人， 打伤一个， 杀了一个， 又用石头打死一个。

36 于是园主再派其他的仆人去， 人数比前一次更多， 但佃户也是同样对付他们。

37 最后， 他派了自己的儿子去， 说： ‘他们必尊敬我的儿子。’

38 佃户看见他的儿子， 就彼此说： ‘这是继承产业的； 来， 我们杀了他， 占有他的产业吧！ ’

39 于是他们抓住他， 把他推出葡萄园外杀了。

40 那么， 葡萄园的主人来到的时候， 会怎样对待那些佃户呢？"

41 他们回答： "他会毫不留情地除掉那些恶人， 把葡萄园租给按时缴纳果子的佃户。"

42 耶稣对他们说： "经上记着： ‘建筑工人所弃的石头， 成了房角的主要石头； 这是主所作的， 在我们眼中看为希奇。’这话你们没有念过吗？

43 因此我告诉你们， 神的国要从你们那里取去， 赐给那结果子的外族人。

44 谁跌在这石头上， 就必摔碎； 这石头掉在谁的身上， 就必把他压得粉碎。"

45 祭司长和法利赛人听了耶稣这些比喻， 知道是指着他们说的。

46 他们想要逮捕他， 但又怕群众， 因为他们都认为耶稣是先知。