1 Azon a napon kimenvén Jézus a házból, leüle a tenger mellett.
2 És nagy sokaság gyülekezék õ hozzá, annyira, hogy õ a hajóba méne leülni; az egész sokaság pedig a parton áll vala.
3 És sokat beszéle nékik példázatokban, mondván: Ímé kiméne a magvetõ vetni,
4 És a mikor õ vet vala, némely mag az útfélre esék; és eljövén a madarak, elkapdosák azt.
5 Némely pedig a köves helyre esék, a hol nem sok földje vala; és hamar kikele, mivelhogy nem vala mélyen a földben.
6 De mikor a nap felkelt, elsüle; és mivelhogy gyökere nem vala, elszáradott.
7 Némely pedig a tövisek közé esék, és a tövisek felnevekedvén, megfojták azt.
8 Némely pedig a jó földbe esék, és gyümölcsöt terme, némely száz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig harmincz annyit.
9 A kinek van füle a hallásra, hallja.
10 A tanítványok pedig hozzámenvén, mondának néki: Miért szólasz nékik példázatokban?
11 Õ pedig felelvén, monda nékik: Mert néktek megadatott, hogy érthessétek a mennyek országának titkait, ezeknek pedig nem adatott meg.
12 Mert a kinek van, annak adatik, és bõvölködik; de a kinek nincs, az is elvétetik tõle, a mije van.
13 Azért szólok velök példázatokban, mert látván nem látnak, és hallván nem hallanak, sem nem értenek.
14 És beteljesedék rajtok Ésaiás jövendölése, a mely ezt mondja: Hallván halljatok, és ne értsetek; és látván lássatok, és ne ismerjetek:
15 Mert megkövéredett e népnek szíve, és füleikkel nehezen hallottak, és szemeiket behunyták; hogy valami módon ne lássanak szemeikkel, és ne halljanak füleikkel, és ne értsenek szívükkel, és meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam õket.
16 A ti szemeitek pedig boldogok, hogy látnak; és a ti füleitek, hogy hallanak.
17 Mert bizony mondom néktek, hogy sok próféta és igaz kívánta látni, a miket ti láttok, és nem látták; és hallani, a miket ti hallotok, és nem hallották.
18 Ti halljátok meg azért a magvetõ példázatát.
19 Ha valaki hallja az ígét a mennyeknek országáról és nem érti, eljõ a gonosz és elkapja azt, a mi annak szívébe vettetett vala. Ez az, a mely az útfélre esett.
20 A mely pedig a köves helyre esett, ez az, a ki hallja az ígét, és mindjárt örömmel fogadja;
21 De nincs gyökere benne, hanem csak ideig való; mihelyt pedig nyomorgatás vagy üldözés támad az íge miatt, azonnal megbotránkozik.
22 A mely pedig a tövisek közé esett, ez az, a ki hallja az ígét, de e világnak gondja és a gazdagságnak csalárdsága elfojtja az ígét, és gyümölcsöt nem terem.
23 A mely pedig a jó földbe esett, ez az, a ki hallja és érti az ígét; a ki gyümölcsöt is terem, és terem némely száz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig harmincz annyit.
24 Más példázatot is adott eléjök, mondván: Hasonlatos a mennyeknek országa az emberhez, a ki az õ földébe jó magot vetett;
25 De mikor az emberek alusznak vala, eljöve az õ ellensége és konkolyt vete a búza közé, és elméne.
26 Mikor pedig felnevekedék a vetés, és gyümölcsöt terme, akkor meglátszék a konkoly is.
27 A gazda szolgái pedig elõállván, mondának néki: Uram, avagy nem tiszta magot vetettél-e a te földedbe? honnan van azért benne a konkoly?
28 Õ pedig monda nékik: Valamely ellenség cselekedte azt. A szolgák pedig mondának néki: Akarod-é tehát, hogy elmenvén, összeszedjük azokat?
29 Õ pedig monda: Nem. Mert a mikor összeszeditek a konkolyt, azzal együtt netalán a búzát is kiszaggatjátok.
30 Hagyjátok, hogy együtt nõjjön mind a kettõ az aratásig, és az aratás idején azt mondom majd az aratóknak: Szedjétek össze elõször a konkolyt, és kössétek kévékbe, hogy megégessétek; a búzát pedig takarítsátok az én csûrömbe.
31 Más példázatot is adott eléjök, mondván: Hasonlatos a mennyeknek országa a mustármaghoz, a melyet vévén az ember, elvete az õ mezejében;
32 A mely kisebb ugyan minden magnál; de a mikor felnõ, nagyobb a veteményeknél, és fává lesz, annyira, hogy reá szállanak az égi madarak, és fészket raknak ágain.
33 Más példázatot is mondott nékik: Hasonlatos a mennyeknek országa a kovászhoz, a melyet vévén az asszony, három mércze lisztbe elegyíte, mígnem az egész megkele.
34 Mind ezeket példázatokban mondá Jézus a sokaságnak, és példázat nélkül semmit sem szóla nékik,
35 Hogy beteljék a mit a próféta szólott, mondván: Megnyitom az én számat példázatokra; és kitárom, amik e világ alapítása óta rejtve valának.
36 Ekkor elbocsátván a sokaságot, beméne Jézus a házba. És az õ tanítványai hozzámenének, mondván: Magyarázd meg nékünk a szántóföld konkolyáról való példázatot.
37 Õ pedig felelvén monda nékik: A ki a jó magot veti, az az embernek Fia;
38 A szántóföld pedig a világ; a jó mag az Isten országának fiai; a konkoly pedig a gonosznak fiai.
39 Az ellenség pedig, a ki a konkolyt vetette, az ördög; az aratás pedig a világ vége; az aratók pedig az angyalok.
40 A miképen azért összegyûjtik a konkolyt és megégetik: akképen lesz a világnak végén.
41 Az embernek Fia elküldi az õ angyalait, és az õ országából összegyûjtik a botránkozásokat mind, és azokat is, a kik gonoszságot cselekesznek,
42 És bevetik õket a tüzes kemenczébe: ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
43 Akkor az igazak fénylenek, mint a nap, az õ Atyjoknak országában. A kinek van füle a hallásra, hallja.
44 Ismét hasonlatos a mennyeknek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, a melyet megtalálván az ember, elrejté azt; és a felett való örömében elmegy és eladván mindenét a mije van, megveszi azt a szántóföldet.
45 Ismét hasonlatos a mennyeknek országa a kereskedõhöz, a ki igazgyöngyöket keres;
46 A ki találván egy drágagyöngyre, elméne, és mindenét eladván a mije volt, megvevé azt.
47 Szintén hasonlatos a mennyeknek országa a tengerbe vetett gyalomhoz, a mely mindenféle fajtát összefogott;
48 Melyet, minekutána megtelt, a partra vontak a halászok, és leülvén, a jókat edényekbe gyûjtötték, a hitványakat pedig kihányták.
49 Így lesz a világ végén is: Eljõnek majd az angyalok, és kiválasztják a gonoszokat az igazak közül.
50 És a tüzes kemenczébe vetik õket; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
51 Monda nékik Jézus: Megértettétek-é mindezeket? Mondának néki: Megértettük Uram.
52 Õ pedig monda nékik: Annakokáért minden írástudó, a ki a mennyeknek országa felõl megtaníttatott, hasonlatos az olyan gazdához, a ki ót és újat hoz elõ az õ éléstárából.
53 És lõn, a mikor elvégzé Jézus ezeket a példázatokat, elméne onnan.
54 És hazájába érve, tanítja vala õket az õ zsinagógájukban, annyira, hogy álmélkodnak és ezt mondják vala: Honnét van ebben ez a bölcseség és az erõk?
55 Nem ez-é amaz ácsmesternek fia? Nem az õ anyját hívják-é Máriának, és az õ testvéreit Jakabnak, Józsénak, Simonnak és Júdásnak?
56 És az õ nõtestvérei is nem mind minálunk vannak-é? Honnét vannak tehát ennél mindezek?
57 És megbotránkoznak vala õ benne. Jézus pedig monda nékik: Nincsen próféta tisztesség nélkül, hanem csak az õ hazájában és házában.
58 Nem is tõn ott sok csodát, az õ hitetlenségök miatt.
1 那一天， 耶稣从房子里出来， 坐在海边。
2 有很多人聚集到他那里。于是， 他上船坐下来， 众人都站在岸上。
3 他用比喻对众人讲了许多事， 说： "有一个撒种的出去撒种。
4 撒的时候， 有的落在路旁， 小鸟飞来就吃掉了。
5 有的落在泥土不多的石地上， 因为泥土不深， 很快就长起来。
6 但太阳一出来， 就把它晒干， 又因为没有根就枯萎了。
7 有的落在荆棘里， 荆棘长大了， 就把它挤住。
8 有的落在好土里， 结出果实， 有一百倍的， 有六十倍的， 有三十倍的。
9 有耳的， 就应当听。"
10 门徒上前问耶稣： "你对他们讲话， 为什么用比喻呢？"
11 他回答： "天国的奥秘， 只给你们知道， 却不给他们知道。
12 因为凡是有的， 还要给他， 他就充足有余； 凡是没有的， 就连他有什么也要拿去。
13 因此， 我用比喻对他们讲话， 因为他们看却看不见， 听也听不到， 也不明白。
14 以赛亚的预言， 正应验在他们身上， 他说： ‘你们听是听见了， 总是不明白； 看是看见了， 总是不领悟。
15 因为这人民的心思迟钝， 用不灵的耳朵去听， 又闭上了眼睛； 免得自己眼睛看见， 耳朵听见， 心里明白， 回转过来， 我就医好他们。’
16 "你们的眼睛是有福的， 因为可以看见； 你们的耳朵是有福的， 因为可以听见。
17 我实在告诉你们， 曾经有许多先知和义人想看你们所看见的， 却没有看到， 想听你们所听见的， 却没有听到。
18 "所以你们要听这撒种人的比喻。
19 凡是听了天国的道却不明白的， 那恶者就来把撒在他心中的夺去。这就是撒在路旁的。
20 那撒在石地上的， 就是人听了道， 立刻欢欢喜喜地接受，
21 可是他里面没有根， 只是暂时的； 一旦为道遭遇患难， 受到迫害， 就立刻跌倒了。
22 那撒在荆棘里的， 就是人听了道， 有今世的忧虑和财富的迷惑把道挤住， 结不出果实来。
23 那撒在好土里的， 就是人听了道， 又明白了， 结出果实来， 有一百倍的， 有六十倍的， 有三十倍的。"
24 耶稣对他们另外讲了一个比喻， 说： "天国好像人把好的种子撒在田里。
25 人们睡了的时候， 他的仇敌来把稗子撒在麦子中间， 就走了。
26 到了发苗吐穗的时候， 稗子也显出来。
27 仆人都前来问家主： ‘主人， 你不是把好的种子撒在田里吗？那些稗子是从哪里来的呢？’
28 他回答： ‘这是仇敌所作的。’仆人问他： ‘你要我们去拔掉它吗？’
29 他说： ‘不用， 因为拔稗子的时候， 恐怕也把麦子连根拔出来。
30 收割之前， 让它们一同生长。到了收割的时候， 我会吩咐收割的工人先拔掉稗子， 捆起来， 留着焚烧， 却要把麦子收进我的仓里。’"
31 耶稣又对他们讲了另外一个比喻， 说： "天国好像一粒芥菜种， 人拿去把它种在田里。
32 它是种子中最小的， 但长大了， 却比其他的蔬菜都大， 成为一棵树， 甚至天空的飞鸟也来在它的枝头搭窝。"
33 他对他们讲了另一个比喻： "天国好像面酵， 妇女拿去放在三斗面里， 直到全团发起来。"
34 耶稣用比喻向群众讲了这一切， 他所讲的， 没有不用比喻的。
35 这就应验了先知所说的： "我要开口用比喻， 把创世以来隐秘的事说出来。"
36 耶稣离开群众， 进到屋里， 门徒前来问他： "请你给我们解释田里稗子的比喻。"
37 他回答： "那撒好种子的是人子，
38 田就是世界， 好种子就是属天国的人， 稗子就是属那恶者的人，
39 撒稗子的仇敌是魔鬼， 收割的时候是这世代的终结， 收割的工人是天使。
40 稗子怎样被拔掉用火焚烧， 在这世代终结的时候， 也是一样。
41 那时， 人子要差派他的使者， 把一切使人犯罪的事和不法之徒， 从他的国中拔掉，
42 丢进火炉， 在那里必要哀哭切齿。
43 那时， 义人在他们父的国中， 要像太阳一样的照耀。有耳的， 就应当听。
44 "天国好像藏在田里的宝贝， 有人发现了， 就把它藏起来， 高高兴兴地离去， 变卖了他的一切， 来买那田地。
45 "天国好像一个商人， 搜罗宝贵的珍珠。
46 他发现了一颗极贵重的珍珠， 就离去， 变卖了他的一切， 来买那颗珍珠。
47 "天国又好像一个网， 撒在海里， 网到各样的鱼。
48 网满了之后， 人就把网拉上岸， 坐下来把好的拣出， 收藏起来， 不好的就丢在外面。
49 这世代终结的时候， 也是一样。那时天使要出去， 把恶人从义人中分别出来。
50 丢进火炉， 在那里必要哀哭切齿。
51 "这一切你们明白吗？"他们回答： "明白。"
52 耶稣说： "所以， 每一个作天国门徒的经学家， 就像家主从宝库中拿出新和旧的东西来。"
53 耶稣讲完了这些比喻， 就离开那地方。
54 他回到自己的家乡， 在会堂里教导人， 众人都惊奇， 说： "这个人的智慧和能力是从哪里来的呢？
55 他不是木匠的儿子吗？他母亲不是马利亚， 他弟弟不是雅各、约瑟、西门和犹大吗？
56 他妹妹不是都在我们这里吗？他这一切是从哪里来的呢？"
57 他们就厌弃耶稣。耶稣对他们说： "先知除了在本乡本家之外， 没有不受人尊敬的。"
58 因为他们不信， 他就不在那里多行神迹了。