1 Akkor hasonlatos lesz a mennyeknek országa ama tíz szûzhöz, a kik elõvevén az õ lámpásaikat, kimenének a võlegény elé.
2 Öt pedig közülök eszes vala, és öt bolond.
3 A kik bolondok valának, mikor lámpásaikat elõvevék, nem vivének magukkal olajat;
4 Az eszesek pedig lámpásaikkal együtt olajat vivének az õ edényeikben.
5 Késvén pedig a võlegény, mindannyian elszunnyadának és aluvának.
6 Éjfélkor pedig kiáltás lõn: Ímhol jõ a võlegény! Jõjjetek elébe!
7 Akkor felkelének mind azok a szûzek, és elkészíték az õ lámpásaikat.
8 A bolondok pedig mondának az eszeseknek: Adjatok nékünk a ti olajotokból, mert a mi lámpásaink kialusznak.
9 Az eszesek pedig felelének, mondván: Netalán nem lenne elegendõ nékünk és néktek; menjetek inkább az árúsokhoz, és vegyetek magatoknak.
10 Mikor pedig venni járnak vala, megérkezék a võlegény; és a kik készen valának, bemenének õ vele a menyegzõbe, és bezáraték az ajtó.
11 Késõbb pedig a többi szûzek is megjövének, mondván: Uram! Uram! nyisd meg mi nékünk.
12 Õ pedig felelvén, monda: Bizony mondom néktek, nem ismerlek titeket.
13 Vigyázzatok azért, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok, a melyen az embernek Fia eljõ.
14 Mert épen úgy van ez, mint az az ember, a ki útra akarván kelni, eléhívatá az õ szolgáit, és a mije volt, átadá nékik.
15 És ada az egyiknek öt tálentomot, a másiknak kettõt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek az õ erejéhez képest; és azonnal útra kele.
16 Elmenvén pedig a ki az öt tálentomot kapta vala, kereskedék azokkal, és szerze más öt tálentomot.
17 Azonképen a kié a kettõ vala, az is más kettõt nyere.
18 A ki pedig az egyet kapta vala, elmenvén, elásá azt a földbe, és elrejté az õ urának pénzét.
19 Sok idõ múlva pedig megjöve ama szolgáknak ura, és számot vete velök.
20 És elõjövén a ki az öt tálentomot kapta vala, hoza más öt tálentomot, mondván: Uram, öt tálentomot adtál vala nékem; ímé más öt tálentomot nyertem azokon.
21 Az õ ura pedig monda néki: Jól vagyon jó és hû szolgám, kevesen voltál hû, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe.
22 Elõjövén pedig az is, a ki a két tálentomot kapta vala, monda: Uram, két tálentomot adtál volt nékem; ímé más két tálentomot nyertem azokon.
23 Monda néki az õ ura: Jól vagyon jó és hû szolgám, kevesen voltál hû, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe.
24 Elõjövén pedig az is, a ki az egy tálentomot kapta vala, monda: Uram, tudtam, hogy te kegyetlen ember vagy, a ki ott is aratsz, a hol nem vetettél, és ott is takarsz, a hol nem vetettél;
25 Azért félvén, elmentem és elástam a te tálentomodat a földbe; ímé megvan a mi a tied.
26 Az õ ura pedig felelvén, monda néki: Gonosz és rest szolga, tudtad, hogy ott is aratok, a hol nem vetettem, és ott is takarok, a hol nem vetettem;
27 El kellett volna tehát helyezned az én pénzemet a pénzváltóknál; és én, megjövén, nyereséggel kaptam volna meg a magamét.
28 Vegyétek el azért tõle a tálentomot, és adjátok annak, a kinek tíz tálentoma van.
29 Mert mindenkinek, a kinek van, adatik, és megszaporíttatik; a kinek pedig nincsen, attól az is elvétetik, a mije van.
30 És a haszontalan szolgát vessétek a külsõ sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
31 Mikor pedig eljõ az embernek Fia az õ dicsõségében, és õ vele mind a szent angyalok, akkor beül majd az õ dicsõségének királyiszékébe.
32 És elébe gyûjtetnek mind a népek, és elválasztja õket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktõl.
33 És a juhokat jobb keze felõl, a kecskéket pedig bal keze felõl állítja.
34 Akkor ezt mondja a király a jobb keze felõl állóknak: Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, a mely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta.
35 Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem;
36 Mezítelen voltam, és megruháztatok; beteg voltam, és meglátogattatok; fogoly voltam, és eljöttetek hozzám.
37 Akkor felelnek majd néki az igazak, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna? vagy szomjúhoztál, és innod adtunk volna?
38 És mikor láttuk, hogy jövevény voltál, és befogadtunk volna? vagy mezítelen voltál, és felruháztunk volna?
39 Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna?
40 És felelvén a király, azt mondja majd nékik: Bizony mondom néktek, a mennyiben megcselekedtétek egygyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg.
41 Akkor szól majd az õ bal keze felõl állókhoz is: Távozzatok tõlem, ti átkozottak, az örök tûzre, a mely az ördögöknek és az õ angyalainak készíttetett.
42 Mert éheztem, és nem adtatok ennem; szomjúhoztam, és nem adtatok innom;
43 Jövevény voltam, és nem fogadtatok be engem; mezítelen voltam, és nem ruháztatok meg engem; beteg és fogoly voltam, és nem látogattatok meg engem.
44 Akkor ezek is felelnek majd néki, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, vagy szomjúhoztál, vagy hogy jövevény, vagy mezítelen, vagy beteg, vagy fogoly voltál, és nem szolgáltunk volna néked?
45 Akkor felel majd nékik, mondván: Bizony mondom néktek, a mennyiben nem cselekedtétek meg egygyel eme legkisebbek közül, én velem sem cselekedtétek meg.
46 És ezek elmennek majd az örök gyötrelemre; az igazak pedig az örök életre.
1 "那时， 天国好像十个童女， 拿着她们的灯出去迎接新郎。
2 她们中间有五个是愚蠢的， 五个是聪明的。
3 那些愚蠢的拿着灯， 却没有带油；
4 但那些聪明的拿着灯， 也把油装在瓶里带来。
5 新郎很晚还没有到， 她们都打瞌睡， 而且睡着了。
6 半夜， 有人喊叫： ‘新郎来了， 快出来迎接他。’
7 那些童女都醒过来， 整理她们的灯。
8 愚蠢的对聪明的说： ‘请把你们的油分一点给我们， 我们的灯快要灭了。’
9 聪明的回答： ‘这些恐怕不够我们大家用， 不如你们自己到卖油的地方去买吧！ ’
10 她们去买油的时候， 新郎来了； 准备好了的童女就和他一同进去参加婚筵， 门就关上了。
11 后来， 其余的童女也来到， 说： ‘主啊， 主啊， 给我们开门吧！ ’
12 新郎却回答： ‘我实在告诉你们， 我不认识你们。’
13 所以你们要警醒， 因为不知道那日子和那时间。
14 "天国又像一个人要出外远行， 就叫自己的仆人来， 把产业交给他们。
15 他按照各人的才干， 一个给三万个银币， 一个给一万二千个银币， 一个给六千个银币（原文作"五个， 二个， 一个他连得"； 一个他连得等于六千个银币）， 然后就远行去了。
16 那领了三万的马上去做生意， 另外赚了三万。
17 那领了一万二千的也是这样， 另赚了一万二千。
18 但那领了六千的， 却去把地挖开， 把主人的钱藏起来。
19 过了很久， 那些仆人的主人回来了， 要和他们算帐。
20 那领了三万个银币的， 带着另外的三万前来， 说： ‘主啊， 你交了三万给我， 你看， 我又赚了三万。’
21 主人对他说： ‘又良善又忠心的仆人哪， 你作得好！ 你既然在不多的事上忠心， 我要派你管理许多的事。进来， 享受你主人的快乐吧！ ’
22 那领了一万二千的也前来， 说： ‘主啊， 你交了一万二千给我， 你看， 我又赚了一万二千。’
23 主人对他说： ‘又良善又忠心的仆人哪， 你作得好！ 你既然在不多的事上忠心， 我要派你管理许多的事。进来， 享受你主人的快乐吧！ ’
24 那领了六千的也前来， 说： ‘主啊， 我知道你是个严厉的人， 没有撒种的地方， 你要收割； 没有散播的地方， 你要收聚。
25 所以， 我就害怕起来， 去把你的钱藏在地里。你看， 你的钱还在这里。’
26 可是主人对他说： ‘你这个又可恶又懒惰的仆人， 你既然知道我要在没有撒种的地方收割， 在没有散播的地方收聚，
27 那你就应该把我的钱存入银行， 到我回来的时候， 可以连本带利收回。
28 你们把他的六千银币拿去， 交给那个有六万的。
29 因为凡是有的， 还要给他， 他就充足有余； 凡是没有的， 就算他有什么也要拿去。
30 把这没有用的仆人丢在外面的黑暗里， 在那里必要哀哭切齿。’
31 "当人子在他的荣耀里， 带着所有的使者降临的时候， 他要坐在荣耀的宝座上。
32 万族要聚集在他面前， 他要把他们彼此分开， 好像牧羊人把绵羊和山羊分开一样：
33 把绵羊放在右边， 山羊放在左边。
34 那时， 王要对右边的说： ‘蒙我父赐福的， 来承受创世以来为你们预备好的国吧。
35 因为我饿了， 你们给我吃； 我渴了， 你们给我喝； 我作旅客， 你们接待我；
36 我赤身露体， 你们给我衣服穿； 我病了， 你们看顾我； 我在监里， 你们来看我。’
37 义人就回答： ‘主啊， 我们什么时候见你饿了就给你吃， 渴了就给你喝呢？
38 又什么时候见你作旅客就接待你， 赤身露体就给你衣服穿呢？
39 或者什么时候见你病了， 或在监里就来看你呢？’
40 王要回答他们： ‘我实在告诉你们， 你们所作的， 只要是作在我一个最小的弟兄身上， 就是作在我的身上了。’
41 "王也要对左边的说： ‘你们这被咒诅的， 离开我， 到为魔鬼和他的使者所预备的永火里去吧！
42 因为我饿了， 你们没有给我吃； 我渴了， 你们没有给我喝；
43 我作旅客， 你们没有接待我； 我赤身露体， 你们没有给我衣服穿； 我病了， 我在监里， 你们没有看顾我。’
44 他们就回答： ‘主啊， 我们什么时候见你饿了、渴了、作旅客、赤身露体、病了， 或在监里， 却没有服事你呢？’
45 王要回答他们： ‘我实在告诉你们， 这些事你们既然没有作在一个最小的身上， 就是没有作在我的身上了。’
46 他们要进入永远的刑罚， 义人却要进入永生。"