1 Mikor pedig reggel lõn, tanácsot tartának mind a fõpapok és a nép vénei Jézus ellen, hogy õt megöljék.

2 És megkötözvén õt, elvivék, és átadák õt Ponczius Pilátusnak a helytartónak.

3 Akkor látván Júdás, a ki õt elárulá, hogy elítélték õt, megbánta dolgát, és visszavivé a harmincz ezüst pénzt a fõpapoknak és a véneknek,

4 Mondván: Vétkeztem, hogy elárultam az ártatlan vért. Azok pedig mondának: Mi közünk hozzá? Te lássad.

5 Õ pedig eldobván az ezüst pénzeket a templomban, eltávozék; és elmenvén felakasztá magát.

6 A fõpapok pedig felszedvén az ezüst pénzeket, mondának: Nem szabad ezeket a templom kincsei közé tennünk, mert vérnek ára.

7 Tanácsot ülvén pedig, megvásárlák azon a fazekasnak mezejét idegenek számára való temetõnek.

8 Ezért hívják ezt a mezõt vérmezejének mind e mai napig.

9 Ekkor teljesedék be a Jeremiás próféta mondása, a ki így szólott: És vevék a harmincz ezüst pénzt, a megbecsültnek árát, a kit Izráel fiai részérõl megbecsültek,

10 És adák azt a fazekas mezejéért, a mint az Úr rendelte volt nékem.

11 Jézus pedig ott álla a helytartó elõtt; és kérdezé õt a helytartó, mondván: Te vagy-é a zsidók királya? Jézus pedig monda néki: Te mondod.

12 És mikor vádolák õt a fõpapok és a vének, semmit sem felele.

13 Akkor monda néki Pilátus: Nem hallod-é, mily sok bizonyságot tesznek ellened?

14 És nem felele néki egyetlen szóra sem, úgy hogy a helytartó igen elcsodálkozék.

15 Ünnepenként pedig egy foglyot szokott szabadon bocsátani a helytartó a sokaság kedvéért, a kit akarának.

16 Vala pedig akkor egy nevezetes foglyuk, a kit Barabbásnak hívtak.

17 Mikor azért egybegyülekezének, monda nékik Pilátus: Melyiket akarjátok hogy elbocsássam néktek: Barabbást-é, vagy Jézust, a kit Krisztusnak hívnak?

18 Mert jól tudja vala, hogy irigységbõl adák õt kézbe.

19 A mint pedig õ az ítélõszékben ül vala, külde õ hozzá a felesége, ezt üzenvén: Ne avatkozzál amaz igaz ember dolgába; mert sokat szenvedtem ma álmomban õ miatta.

20 A fõpapok és vének pedig reá beszélék a sokaságot, hogy Barabbást kérjék ki, Jézust pedig veszítsék el.

21 Felelvén pedig a helytartó, monda nékik: A kettõ közül melyiket akarjátok, hogy elbocsássam néktek? Azok pedig mondának: Barabbást.

22 Monda nékik Pilátus: Mit cselekedjem hát Jézussal, a kit Krisztusnak hívnak? Mindnyájan mondának: Feszíttessék meg!

23 A helytartó pedig monda: Mert mi rosszat cselekedett? Azok pedig még inkább kiáltoznak vala, mondván: Feszíttessék meg!

24 Pilátus pedig látván, hogy semmi sem használ, hanem még nagyobb háborúság támad, vizet vévén, megmosá kezeit a sokaság elõtt, mondván: Ártatlan vagyok ez igaz embernek vérétõl; ti lássátok!

25 És felelvén az egész nép, monda: Az õ vére mi rajtunk és a mi magzatainkon.

26 Akkor elbocsátá nékik Barabbást; Jézust pedig megostoroztatván, kezökbe adá, hogy megfeszíttessék.

27 Akkor a helytartó vitézei elvivék Jézust az õrházba, és oda gyûjték hozzá az egész csapatot.

28 És levetkeztetvén õt, bíbor palástot adának reá.

29 És tövisbõl fonott koronát tõnek a fejére, és nádszálat a jobb kezébe; és térdet hajtva elõtte, csúfolják vala õt, mondván: Üdvöz légy zsidóknak királya!

30 És mikor megköpdösék õt, elvevék a nádszálat, és a fejéhez verdesik vala.

31 És miután megcsúfolták, levevék róla a palástot és az õ maga ruháiba öltözteték; és elvivék, hogy megfeszítsék õt.

32 Kifelé menve pedig találkozának egy czirénei emberrel, a kit Simonnak hívnak vala; ezt kényszeríték, hogy vigye az õ keresztjét.

33 És mikor eljutának arra a helyre, a melyet Golgothának, azaz koponya helyének neveznek,

34 Méreggel megelegyített eczetet adának néki inni; és megízlelvén, nem akara inni.

35 Minek utána pedig megfeszíték õt, eloszták az õ ruháit, sorsot vetvén; hogy beteljék a próféta mondása: Megosztozának az én ruháimon, és az én köntösömre sorsot vetének.

36 És leülvén, ott õrzik vala õt.

37 És feje fölé illeszték az õ kárhoztatásának okát, oda írván: Ez Jézus, a zsidók királya.

38 Akkor megfeszítének vele együtt két latrot, egyiket jobbkéz felõl, és a másikat balkéz felõl.

39 Az arramenõk pedig szidalmazzák vala õt, fejüket hajtogatván.

40 És ezt mondván: Te, ki lerontod a templomot és harmadnapra fölépíted, szabadítsd meg magadat; ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztrõl!

41 Hasonlóképen a fõpapok is csúfolódván az írástudókkal és a vénekkel egyetemben, ezt mondják vala:

42 Másokat megtartott, magát nem tudja megtartani. Ha Izráel királya, szálljon le most a keresztrõl, és majd hiszünk néki.

43 Bízott az Istenben; mentse meg most õt, ha akarja; mert azt mondta: Isten Fia vagyok.

44 A kiket vele együtt feszítének meg, a latrok is ugyanazt hányják vala szemére.

45 Hat órától kezdve pedig sötétség lõn mind az egész földön, kilencz óráig.

46 Kilencz óra körül pedig nagy fenszóval kiálta Jézus, mondván: ELI, ELI! LAMA SABAKTÁNI? azaz: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet?

47 Némelyek pedig az ott állók közül, a mint ezt hallák, mondának: Illést hívja ez.

48 És egy közülök azonnal oda futamodván, egy szivacsot võn, és megtöltvén eczettel és egy nádszálra tûzvén, inni ád vala néki.

49 A többiek pedig ezt mondják vala: Hagyd el, lássuk eljõ-é Illés, hogy megszabadítsa õt?

50 Jézus pedig ismét nagy fenszóval kiáltván, kiadá lelkét.

51 És ímé a templom kárpítja fölétõl aljáig ketté hasada; és a föld megindula, és a kõsziklák megrepedezének;

52 És a sírok megnyílának, és sok elhúnyt szentnek teste föltámada.

53 És kijövén a sírokból, a Jézus föltámadása után bementek a szent városba, és sokaknak megjelenének.

54 A százados pedig és a kik õ vele õrizték vala Jézust, látván a földindulást és a mik történtek vala, igen megrémülének, mondván: Bizony, Istennek Fia vala ez!

55 Sok asszony vala pedig ott, a kik távolról szemlélõdnek vala, a kik Galileából követték Jézust, szolgálván néki;

56 Ezek közt volt Mária Magdaléna, és Mária a Jakab és Józsé anyja, és a Zebedeus fiainak anyja.

57 Mikor pedig beesteledék, eljöve egy gazdag ember Arimathiából, név szerint József, a ki maga is tanítványa volt Jézusnak;

58 Ez Pilátushoz menvén, kéri vala a Jézus testét. Akkor parancsolá Pilátus, hogy adják át a testet.

59 És magához vévén József a testet, begöngyölé azt tiszta gyolcsba,

60 És elhelyezé azt a maga új sírjába, a melyet a sziklába vágatott: és a sír szájára egy nagy követ hengerítvén, elméne.

61 Ott vala pedig Mária Magdaléna és a másik Mária, a kik a sír átellenében ülnek vala.

62 Másnap pedig, a mely péntek után következik, egybegyûlének a fõpapok és a farizeusok Pilátushoz,

63 Ezt mondván: Uram, emlékezünk, hogy az a hitetõ még életében azt mondotta volt: Harmadnapra föltámadok.

64 Parancsold meg azért, hogy õrizzék a sírt harmadnapig, ne hogy az õ tanítványai odamenvén éjjel, ellopják õt és azt mondják a népnek: Feltámadott a halálból; és az utolsó hitetés gonoszabb legyen az elsõnél.

65 Pilátus pedig monda nékik: Van õrségetek; menjetek, õríztessétek, a mint tudjátok.

66 Õk pedig elmenvén, a sírt õrizet alá helyezék, lepecsételvén a követ, az õrséggel.

1 到了早上， 所有的祭司长和民间的长老商议怎样对付耶稣， 好杀掉他。

2 他们把他绑起来， 押去交给总督彼拉多。

3 那时， 出卖耶稣的犹大见耶稣定了罪， 就后悔了。他把那三十块银子还给祭司长和长老， 说：

4 "我有罪了！ 我出卖了无辜的人（"人"原文作"血"）！ "他们说： "这是你的事， 跟我们有什么关系？"

5 犹大把银子丢进圣所， 然后离开， 出去吊死了。

6 祭司长把银子拾起来， 说： "这是血钱， 不可放在殿库里。"

7 他们商议之后， 就用那些钱买了"陶匠的田"， 用来作外国人的坟地。

8 所以那田称为"血田"， 直到今日。

9 这应验了耶利米先知所说的： "他们拿了三十块银子， 就是以色列人给他估定的价钱，

10 用它买了‘陶匠的田’， 正如主所指示我的。"

11 耶稣站在总督面前， 总督问他： "你是犹太人的王吗？"耶稣回答： "这是你说的。"

12 祭司长和长老控告他的时候， 他却不回答。

13 彼拉多又问他： "他们作证指控你这么多的事， 你没有听见吗？"

14 耶稣一句话也不回答他， 令总督非常惊奇。

15 每逢这节期， 总督有一个惯例， 就是给群众释放一个他们要求释放的囚犯。

16 那时， 有个声名狼籍的囚犯， 名叫耶数．巴拉巴。

17 群众聚集的时候， 彼拉多问他们： "你们要我给你们释放谁？耶数．巴拉巴或是称为基督的耶稣呢？"

18 他知道他们是因为嫉妒才把耶稣交了来。

19 彼拉多坐在审判台上的时候， 他的夫人派人来说： "你不要干涉这个义人的事， 因为昨夜我在梦中因他受了很多的苦。"

20 祭司长和长老怂恿群众， 叫他们去要求释放巴拉巴， 除掉耶稣。

21 总督问他们： "这两个人， 你们要我给你们释放哪一个？"他们说： "巴拉巴！ "

22 彼拉多对他们说： "那么， 我怎样处置那称为基督的耶稣呢？"他们齐声说： "把他钉十字架！ "

23 彼拉多说： "他作了什么恶事呢？"众人更加大声喊叫： "把他钉十字架！ "

24 彼拉多见无济于事， 反会引起骚动， 就拿水在群众面前洗手， 说： "流这人的血， 与我无关， 你们自己负责吧。"

25 群众回答： "流他的血的责任， 归在我们和我们子孙的身上吧。"

26 于是彼拉多给他们释放了巴拉巴； 他把耶稣鞭打了， 就交给他们钉十字架。

27 总督的士兵把耶稣带到总督府， 召集全队士兵到他面前。

28 他们脱去他的衣服， 给他披上朱红色的外袍，

29 又用荆棘编成冠冕， 戴在他的头上， 把一根芦苇放在他的右手， 跪在他面前讥笑他说： "犹太人的王万岁！ "

30 然后向他吐唾沫， 又拿起芦苇打他的头。

31 戏弄完了， 就脱下他的外袍， 给他穿回衣服， 带去钉十字架。

32 他们出来的时候， 遇见一个古利奈人， 名叫西门， 就强迫他背耶稣的十字架。

33 到了一个地方， 名叫各各他， 就是"髑髅地"的意思，

34 他们把苦胆调和的酒给他喝， 他尝了却不肯喝。

35 士兵把他钉了十字架， 就抽签分他的衣服，

36 然后坐在那里看守他。

37 他们在耶稣的头以上， 钉了一块牌子， 写着他的罪状： "这是犹太人的王耶稣"。

38 当时， 有两个强盗和他一同钉十字架， 一个在右， 一个在左。

39 过路的人嘲笑他， 摇着头说：

40 "你这个想拆毁圣所， 三日之内又把它建造起来的， 救救自己吧！ 如果你是 神的儿子， 从十字架上下来吧！ "

41 祭司长、经学家和长老也同样讥笑他， 说：

42 "他救了别人， 却不能救自己。如果他是以色列的王， 现在可以从十字架上下来， 我们就信他。

43 他信靠 神； 如果 神喜悦他， 就让 神现在救他吧， 因为他说自己是 神的儿子。"

44 和他一同钉十字架的强盗也都这样侮辱他。

45 从正午到下午三点钟， 遍地都黑暗了。

46 大约三点钟， 耶稣大声呼叫： "以利， 以利， 拉马撒巴各大尼？"意思是"我的 神， 我的 神， 你为什么离弃我？"

47 有几个站在那里的人， 听见了就说： "这个人在呼叫以利亚呢。"

48 有一个人马上跑去拿海绵蘸满了酸酒， 用芦苇递给他喝。

49 但其他的人说： "等一等， 我们看看以利亚来不来救他。"

50 耶稣再大声呼叫， 气就断了。

51 忽然， 圣所里的幔子从上到下裂成两半； 地面震动， 石头崩裂；

52 而且坟墓开了， 许多睡了的圣徒的身体也复活了，

53 从坟墓里出来； 到了耶稣复活之后， 他们进到圣城向许多人显现。

54 百夫长和跟他一起看守耶稣的士兵， 看见了地震和所发生的事情， 就十分惧怕， 说： "这个人真是 神的儿子。"

55 有许多妇女在那里远远地观看； 她们是从加利利开始跟随耶稣服事他的。

56 她们中间有抹大拉的马利亚、雅各和约西的母亲马利亚， 以及西庇太的儿子的母亲。

57 到了晚上， 有一个亚利马太的富翁来到， 他名叫约瑟， 是耶稣的门徒。

58 这个人去见彼拉多， 请求领取耶稣的身体， 彼拉多就吩咐给他。

59 约瑟领了耶稣的身体， 用干净的细麻布裹好，

60 放在自己的新坟墓里， 就是在磐石里凿出来的。他辊了一块大石头来挡住墓门， 然后才离开。

61 抹大拉的马利亚和另一个马利亚都在那里， 对着坟墓坐着。

62 第二天， 就是过了"预备日"的那一天， 祭司长和法利赛人去见彼拉多， 说：

63 "大人， 我们想起那个骗子， 生前说过： ‘三天之后， 我要复活。’

64 所以请你下令把坟墓严密看守， 直到第三天， 免得他的门徒来把他偷去， 然后对民众说： ‘他从死人中复活了。’这样， 日后的骗局比起初的就更大了。"

65 彼拉多对他们说： "你们带着卫兵， 尽你们所能的去严密看守吧。"

66 他们就去把墓前的石封好， 又派卫兵把守， 严密地守住坟墓。