1 És elõszólítván tizenkét tanítványát, hatalmat ada nékik a tisztátalan lelkek felett, hogy kiûzzék azokat, és gyógyítsanak minden betegséget és minden erõtelenséget.
2 A tizenkét apostol nevei pedig ezek: Elsõ Simon, a kit Péternek hívnak, és András, az õ testvére; Jakab, a Zebedeus fia, és János az õ testvére;
3 Filep és Bertalan; Tamás és Máté, a vámszedõ; Jakab, az Alfeus fia, és Lebbeus, a kit Taddeusnak hívtak;
4 Simon a kananita, és Judás, az Iskariotes, a ki el is árulta õt.
5 Ezt a tizenkettõt küldé ki Jézus, és megparancsolá nékik, mondván: Pogányok útjára ne menjetek, és Samaritánusok városába ne menjetek be;
6 Hanem menjetek inkább Izráel házának eltévelyedett juhaihoz.
7 Elmenvén pedig prédikáljatok, mondván: Elközelített a mennyeknek országa.
8 Betegeket gyógyítsatok, poklosokat tisztítsatok, halottakat támasszatok, ördögöket ûzzetek. Ingyen vettétek, ingyen adjátok.
9 Ne szerezzetek aranyat, se ezüstöt, se réz-pénzt a ti erszényetekbe,
10 Se útitáskát, se két ruhát, se sarut, se pálczát; mert méltó a munkás az õ táplálékára.
11 A mely városba vagy faluba pedig bementek, tudakozzátok meg, ki abban méltó; és ott maradjatok, a míg tovább mehettek.
12 Ha pedig bementek a házba, köszöntsétek azt.
13 És ha méltó a ház, szálljon a ti békességtek reá; ha pedig nem méltó, a ti békességtek rátok térjen vissza.
14 És ha valaki nem fogad be titeket, és nem hallgatja a ti beszédeteket, mikor kimentek abból a házból, vagy városból, lábaitok porát is verjétek le.
15 Bizony mondom néktek: Az ítélet napján könnyebb lesz a Sodoma és Gomora földjének dolga, mint annak a városnak.
16 Ímé, én elbocsátlak titeket, mint juhokat a farkasok közé; legyetek azért okosak mint a kígyók, és szelidek mint a galambok.
17 De óvakodjatok az emberektõl; mert törvényszékekre adnak titeket és az õ gyülekezeteikben megostoroznak titeket;
18 És helytartók és királyok elé visznek titeket érettem, bizonyságul õ magoknak és a pogányoknak.
19 De mikor átadnak titeket, ne aggodalmaskodjatok, mi módon vagy mit szóljatok; mert megadatik néktek abban az órában, mit mondjatok.
20 Mert nem ti vagytok, a kik szóltok, hanem a ti Atyátoknak Lelke az, a ki szól ti bennetek.
21 Halálra adja pedig testvér testvérét, atya gyermekét; támadnak magzatok szüleik ellen, és megöletik õket.
22 És gyûlöletesek lesztek, mindenki elõtt az én nevemért; de a ki mindvégig megáll, az megtartatik.
23 Mikor pedig abban a városban üldöznek titeket, szaladjatok a másikba. Mert bizony mondom néktek: be sem járjátok Izráel városait, míg az embernek Fia eljövend.
24 Nem fölebbvaló a tanítvány a tanítónál, sem a szolga az õ uránál.
25 Elég a tanítványnak, ha olyan mint a mestere, és a szolga mint az õ Ura. Ha a házigazdát Belzebubnak hívták, mennyivel inkább az õ házanépét?!
26 Azért ne féljetek tõlök. Mert nincs oly rejtett dolog, a mi napfényre ne jõne; és oly titok, a mi ki ne tudódnék.
27 A mit néktek a sötétben mondok, a világosságban mondjátok; és a mit fülbe súgva hallotok, a háztetõkrõl hirdessétek.
28 És ne féljetek azoktól, a kik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, a ki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában.
29 Nemde, két verebecskét meg lehet venni egy kis fillérért? És egy sem esik azok közül a földre a ti Atyátok akarata nélkül!
30 Néktek pedig még a fejetek hajszálai is mind számon vannak.
31 Ne féljetek azért; ti sok verebecskénél drágábbak vagytok.
32 Valaki azért vallást tesz én rólam az emberek elõtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám elõtt;
33 A ki pedig megtagad engem az emberek elõtt, én is megtagadom azt az én mennyei Atyám elõtt.
34 Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet bocsássak e földre; nem azért jöttem, hogy békességet bocsássak, hanem hogy fegyvert.
35 Mert azért jöttem, hogy meghasonlást támaszszak az ember és az õ atyja, a leány és az õ anyja, a meny és az õ napa közt;
36 És hogy az embernek ellensége legyen az õ házanépe.
37 A ki inkább szereti atyját és anyját, hogynem engemet, nem méltó én hozzám; és a ki inkább szereti fiát és leányát, hogynem engemet, nem méltó én hozzám.
38 És a ki föl nem veszi az õ keresztjét és úgy nem követ engem, nem méltó én hozzám.
39 A ki megtalálja az õ életét, elveszti azt; és a ki elveszti az õ életét én érettem, megtalálja azt.
40 A ki titeket befogad, engem fogad be; és a ki engem befogad, azt fogadja be, a ki engem küldött.
41 A ki befogadja a prófétát próféta nevében, prófétának jutalmát veszi; és a ki befogadja az igazat igaznak nevében, igaznak jutalmát veszi;
42 És a ki inni ád egynek e kicsinyek közül, csak egy pohár hideg vizet tanítvány nevében, bizony mondom néktek, el nem vesztheti jutalmát.
1 耶稣叫了十二门徒来， 赐给他们胜过污灵的权柄， 可以赶出污灵和医治各种疾病、各种病症。
2 十二使徒的名字如下： 为首的是西门（又名彼得）， 西门的弟弟安得烈， 西庇太的儿子雅各， 雅各的弟弟约翰，
3 腓力， 巴多罗迈， 多马， 税吏马太， 亚勒腓的儿子雅各， 达太，
4 激进派的西门， 和出卖耶稣的加略人犹大。
5 耶稣差遣这十二个人出去， 并且嘱咐他们： "外族人的路， 你们不要走， 撒玛利亚人的城， 你们也不要进；
6 却要到以色列家的迷羊那里去。
7 你们要一边走一边宣扬说： ‘天国近了。’
8 要医治有病的， 叫死人复活， 洁净患痲风的， 赶出污鬼。你们白白地得来， 也应当白白地给人。
9 你们腰袋里不要带金、银、铜钱；
10 路上不要带行囊， 也不要带两件衣裳， 不要带鞋或手杖， 因为作工的理当得到供应。
11 你们无论进哪一座城哪一个村， 都要打听谁配接待你们， 就住在那里， 直到离去。
12 到他家里的时候， 要向他们问安；
13 如果这家是配得的， 你们的平安就必临到他们； 如果这家不配得， 你们的平安仍归你们。
14 如果有人不接待你们， 不听你们的话， 你们离开那一家那一城的时候， 就要把脚上的灰尘跺下去。
15 我实在告诉你们， 在审判的日子， 所多玛和蛾摩拉所受的， 比那城还轻呢。
16 "现在， 我差派你们出去， 好像羊进到狼群中间； 所以你们要像蛇一样机警， 像鸽子一样纯洁。
17 你们要小心， 因为有人要把你们送交公议会， 并要在会堂里鞭打你们；
18 你们为我的缘故， 也要被带到统治者和君王面前， 向他们和外族人作见证。
19 你们被捕的时候， 用不着担心说什么和怎么说， 因为那时你们必得着当说的话；
20 因为说话的不是你们， 而是你们的父的灵， 是他在你们里面说话。
21 弟兄要出卖弟兄， 父亲要出卖儿子， 甚至把他们置于死地； 儿女要悖逆父母， 害死他们。
22 你们为我的名， 要被众人恨恶， 然而坚忍到底的必然得救。
23 如果有人在这城迫害你们， 就逃到别的城去。我实在告诉你们， 你们还没有走遍以色列的各城， 人子就来到了。
24 "学生不能胜过老师， 奴仆也不能胜过主人。
25 学生若能像老师一样， 奴仆若能像主人一样， 也就够了。如果一家之主也被称为别西卜（"别西卜"是鬼王的名字）， 何况他的家人呢？
26 "所以不要怕他们。没有什么掩盖的事不被揭露， 也没有什么秘密是人不知道的。
27 我在暗处告诉你们的， 你们要在明处讲出来； 你们听见的耳语， 要在房顶上宣扬出来。
28 那些杀身体却不能杀灵魂的， 不要怕他们； 倒要怕那位能把灵魂和身体都投入地狱里的。
29 两只麻雀不是卖一个大钱吗？但你们的父若不许可， 一只也不会掉在地上。
30 甚至你们的头发都一一数过了。
31 所以不要怕， 你们比许多麻雀贵重得多呢。
32 "凡在人面前承认我的， 我在我天父面前也要承认他；
33 在人面前不认我的， 我在我天父面前也要不认他。
34 "你们不要以为我来了， 是要给地上带来和平； 我并没有带来和平， 却带来刀剑，
35 因为我来了是要叫人分裂： 人与父亲作对， 女儿与母亲作对， 媳妇与婆婆作对，
36 人的仇敌就是自己的家人。
37 爱父母过于爱我的， 不配作属我的； 爱儿女过于爱我的， 不配作属我的；
38 凡不背起自己的十字架来跟从我的， 也不配作属我的。
39 顾惜自己生命的， 必要丧掉生命； 但为我牺牲生命的， 必要得着生命。
40 "接待你们的， 就是接待我； 接待我的， 就是接待那差我来的。
41 因先知的名接待先知的， 必得先知所得的赏赐； 因义人的名接待义人的， 必得义人所得的赏赐。
42 无论谁因门徒的名， 只把一杯凉水给这些微不足道的人中的一个喝， 我实在告诉你们， 他决不会得不到他的赏赐。"