1 Ez a szó, a melyet az Úr szólott Jeremiás prófétának a pogányok felõl;
2 Égyiptom felõl, a Nékó Faraónak, Égyiptom királyának serege felõl, a mely az Eufrátes folyó mellett, Kárkémisben vala, a melyet megvere Nabukodonozor, a babiloni király, Jójákimnak, Jósiás fiának, Júda királyának negyedik esztendejében:
3 Készítsetek vértet és paizst, és induljatok a harczra.
4 Nyergeljétek a lovakat, és üljetek fel ti lovasok, és legyetek sisakokban. Tisztítsátok a kopjákat, öltsétek fel a pánczélokat.
5 Mit látok? Õk megriadva hátrálni kezdenek, vitézeik leveretnek és futásnak erednek, és vissza sem tekintenek! Mindenfelõl félelem, azt mondja az Úr.
6 Nem futhat el a gyors, és az erõs sem menekülhet el; észak felé, az Eufrátes folyó mellett legyõzetnek és elhullanak.
7 Kicsoda ez, a ki növekedik, mint a folyóvíz, és olyan, mint a megháborodott vizû folyamok?
8 Égyiptom növekedik úgy, mint a folyóvíz és mint a megháborodott vizû folyamok, mert ezt mondja: Felmegyek, ellepem a földet, elvesztem a várost és a benne lakókat.
9 Jõjjetek fel lovak, és zörögjetek szekerek, jõjjenek ki a vitézek, a szerecsenek és a Libiabeliek, a kik paizst viselnek, és a Lidiabeliek, a kik kézívet viselnek!
10 Az a nap pedig az Úrnak, a Seregek Urának büntetõ napja, hogy bosszút álljon ellenségein. És a fegyver felemészt és jól lakik és megrészegül az õ vérökkel, mert áldozatja lesz az Úrnak, a Seregek Urának észak földén, az Eufrátes folyó mellett.
11 Menj föl Gileádba, és végy balzsamot te szûz, Égyiptomnak leánya: hiába sokasítod az orvosságokat, nincs gyógyír számodra!
12 Hallották a pogányok a te gyalázatodat, és a te kiáltásoddal betelt a föld, mert vitéz vitézbe ütközött, és mind a ketten együtt estek el.
13 Az a szó, a melyet az Úr Jeremiás prófétához szólott, Nabukodonozornak, a babiloni királynak eljövetele felõl az Égyiptom földének megverésére:
14 Hirdessétek Égyiptomban és híreszteljétek Migdólban, híreszteljétek Nófban és Táfnesben, és ezt mondjátok: Állj elõ, és készítsd fel magadat, mert fegyver emészti meg a te kerületeidet.
15 Miért verettek le a te erõseid? Nem állhattak meg, mert az Úr rettentette el õket.
16 Megsokasította a tántorgót, egyik a másikra hullott, és ezt mondották: Kelj fel, és menjünk vissza a mi népünkhöz és a mi szülõföldünkre az erõszakoskodó fegyver elõl.
17 Ezt kiáltják akkor: A Faraó, Égyiptom királya, a háborúság[nak] [királya,] elhaladta a rendelt idõt.
18 Élek én, azt mondja a király, a kinek a neve Seregek Ura, hogy mint a Táborhegy [áll] a hegyek között, és mint a Kármel a tenger között, úgy jõ el.
19 Készíts magadnak elköltözésre való edényeket, Égyiptom leányának lakosa, mert Nóf elpusztul és megég, lakatlanná lesz.
20 Szép üszõtinó Égyiptom, [de] pusztulás tör reá észak felõl.
21 Még zsoldosai is olyanok õ közöttök, mint a hízlalt borjúk, de õk is meghátrálnak, egyetemlegesen elfutnak, meg nem állanak, mert romlásuk napja jön reájok, az õ megfenyíttetésök ideje.
22 Az õ szava mint a csúszó kígyóé, mert nagy sereggel indulnak, és szekerczékkel jõnek ellene, mint a favágók.
23 Kivágják az õ erdejét, azt mondja az Úr, mert beláthatatlanok, mert többen lesznek mint a sáskák, és megszámlálhatatlanok.
24 Megszégyenül Égyiptom leánya, északi nép kezébe jut.
25 Ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Ímé, én megfenyítem Nó- Ammont és a Faraót és Égyiptomot és az õ isteneit és királyait, mind a Faraót, mind azokat, a kik bíznak benne.
26 Odaadom õket az õ lelkök keresõinek kezébe, és Nabukodonozornak, a babiloni királynak kezébe, és az õ szolgáinak kezébe; de azután úgy lakoznak abban, mint azelõtt, azt mondja az Úr.
27 És te ne félj, oh én szolgám Jákób, és ne rettegj Izráel, mert ímé, én megszabadítlak téged messzirõl, és a te magodat is az õ fogságuk földérõl, és visszatér Jákób és megnyugszik és békességben lesz, és nem lesz, a ki megijeszsze.
28 Ne félj te, oh én szolgám Jákób, azt mondja az Úr, mert én veled vagyok, mert véget vetek minden nemzetnek, a kik közé kivetettelek téged, néked pedig nem vetek véget, hanem megverlek téged ítélettel, mert nem hagyhatlak teljesen büntetés nélkül.
1 耶和华论到列国的话临到耶利米先知。
2 以下的话是关于埃及， 论到埃及王法老尼哥的军队， 这军队在犹大王约西亚的儿子约雅敬第四年， 被巴比伦王尼布甲尼撒在靠近幼发拉底河的迦基米施击败。
3 "要准备好大小的盾牌， 踏上战场。
4 要装备马匹， 骑上战马； 站好岗位， 戴上头盔； 磨快枪矛， 穿上铁甲。
5 但为什么我看见他们惊惶， 转身退后呢？他们的勇士被击败了， 他们急速奔逃， 不敢回转。四围都是惊慌。"这是耶和华的宣告。
6 "快跑的跑不掉， 勇士也不能逃脱； 他们在北方、在幼发拉底河边， 都绊跌仆到。
7 那像尼罗河上涨， 像江河的水翻腾的是谁呢？
8 埃及像尼罗河上涨， 像江河的水翻腾； 它说： ‘我要上涨， 淹盖大地； 我要毁灭城镇和城里的居民。’
9 马匹啊， 上前吧！ 战车啊， 狂奔吧！ 勇士啊， 就是紧握盾牌的古实人和弗人， 以及拉弓的吕底亚人哪， 上阵吧！
10 那是主万军之耶和华的日子， 是报仇的日子， 他要向自己的敌人报仇； 刀剑必吞噬、饱餐他们的肉， 痛饮他们的血。因为在北方， 靠近幼发拉底河之地， 主万军之耶和华要屠宰敌人像杀祭牲一样。
11 埃及的人民哪， 上基列去取乳香吧！ 你虽多用药物都是无效， 你必不得医治。
12 列国听见你的羞耻， 大地满了你的哀号； 因为勇士和勇士相碰， 双方一同仆倒。"
13 以下是耶和华对耶利米先知所说的话， 论到巴比伦王尼布甲尼撒要来攻打埃及地。
14 "你们要在埃及传扬， 在密夺宣告， 在挪弗和答比匿宣扬， 说： ‘要站好岗位， 作好准备， 因为刀剑要吞灭你周围的人！ ’
15 你的壮士为什么俯伏？他们站立不住（"你的壮士为什么俯伏？他们站立不住"或可参照《七十士译本》译作"为什么亚比士神逃跑？你的牛神站立不住"）， 是因耶和华把他们推倒了。
16 他使众人绊跌， 倒在一起； 他们说： ‘起来！ 我们要回到我们本族， 和我们出生之地那里去， 躲避欺压者的刀剑。’
17 他们在那里喊叫： ‘埃及王法老不过是喧哗的声音； 他已失去机会。’"
18 名叫万军之耶和华的王宣告说： "我指着我的永生起誓， 必有一位要来， 像群山中的他泊山， 像海边的迦密山一样。
19 住在埃及的人民哪！ 要为自己预备被掳时所需的器物； 因为挪弗必成为荒场， 必被烧毁， 无人居住。
20 埃及是一头肥美的母牛， 但北方的牛虫已经来到它身上（"它身上"有古卷作"来到了"）。
21 它中间的雇佣兵像棚里的肥牛犊， 他们一同转身逃跑， 没有一个站立得住； 因为他们遭灾的日子、受惩罚的时候， 已经临到他们身上。
22 它逃走的声音像蛇行的响声， 因为敌人要成队而来， 像砍伐树木的， 拿着斧子前来攻击它。
23 他们要砍伐它的森林。这是耶和华的宣告； 它的森林虽然茂密难以通过， 但敌人比蝗虫还多， 无法数算。
24 埃及的人民必蒙羞受辱， 必交在北方的民族的手中。"
25 万军之耶和华以色列的 神说： "看哪！ 我必惩罚挪的亚扪神、法老和那些倚靠法老的人。
26 我必把他们交在那些寻索他们性命的人的手里， 就是交在巴比伦王尼布甲尼撒和他的臣仆的手中。但以后， 埃及必再有人居住， 像从前一样。"这是耶和华的宣告。
27 "至于你， 我的仆人雅各啊！ 你不要惧怕。以色列啊！ 你不要惊慌。因为我必从远方拯救你回来， 从被掳之地必拯救你的后裔脱离他们被掳之地。雅各必归回， 得享平静安逸， 没有人可以使他害怕。
28 我的仆人雅各啊！ 你不要惧怕。因为我与你同在； 我要消灭我赶逐你去的列国。却必不消灭你。我要按公正惩治你， 决不能免你受罚。"这是耶和华的宣告。