1 Moáb felõl ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Jaj Nébónak, mert elpusztíttatott; megszégyenült, bevétetett Kirjátaim, Misgáb megszégyenült és elrémült.
2 Nincs már dicsõsége Moábnak Hesbonban, gonoszt gondoltak õ ellene, [mondván:] Jertek el és veszessük el õt, ne legyen nemzetség! Madmen te is elnémulsz, fegyver jár nyomodban!
3 Nagy kiáltás hallatszik Horonáimból: pusztulás és nagy romlás!
4 Elnyomorodott Moáb, kicsinyei sikoltva kiáltanak.
5 Mert a Luhit hágóján siralmat siralom ér, mert Horonáim lejtõin az ellenség hallatja vészkiáltását.
6 Fussatok, mentsétek meg lelketeket, és legyetek mint a hangafa a pusztában!
7 Mivelhogy a te bizodalmad marháidban és kincseidben volt, te is bevétetel, és Kámós fogságra megy papjaival, fejedelmeivel együtt.
8 És rátör a pusztító minden városra, egy város sem menekedik meg, és elvész a völgy, és feldúlatik a síkság, a mint megmondta az Úr.
9 Adjatok szárnyat Moábnak, hogy repülvén elrepülhessen, mert az õ városai elpusztulnak, és senki sem lakik azokban.
10 Átkozott, a ki az Úrnak dolgát csalárdul cselekszi, és átkozott, a ki fegyverét kiméli a vértõl!
11 Nyugodtan élt Moáb gyermekségétõl fogva, és pihent az õ seprejében, és edénybõl-edénybe nem öntötték és fogságra sem ment, azért maradt meg az íze rajta, és nem változott el az õ szaga.
12 De ímé eljõnek a napok, azt mondja az Úr, és rablókat bocsátok reá, a kik megrabolják õt, és megüresítsék edényeit, palaczkjait pedig összetörjék.
13 És megszégyenül Moáb Kámós miatt, a mint megszégyenült Izráel háza Béthel miatt, a melyben bizodalma volt.
14 Mimódon mondjátok: Hõsök vagyunk és vitéz férfiak a harczra?
15 Elpusztul Moáb, városai fellobbannak, válogatott ifjai pedig mészárszékre jutnak, azt mondja a király, a kinek neve Seregek Ura!
16 Közel van Moáb veszedelme, ihol jõ és igen siet az õ veszedelme!
17 Bánkódjatok miatta mindnyájan, a kik körülte vagytok, és mindnyájan, a kik ismeritek az õ nevét; mondjátok: Hogy eltört az erõs vesszõ, a dicsõ pálcza!
18 Szállj le a dicsõségbõl és ülj szomjan Dibonnak megmaradt leánya, mert a Moáb pusztítója feljött ellened, elrontja a te erõsségeidet.
19 Állj meg az úton, és nézz ide-oda Aroér lakosa, kérdezd meg a futót és a menekülõt, [és] ezt mondd: Mi történt?
20 Megszégyenült Moáb, mert megtört. Ordítsatok és kiáltsatok! Hirdessétek Arnonban, hogy elpusztíttatott Moáb!
21 Mert rájött az ítélet a sík földre; Hólonra, Jására és Mefátra.
22 És Dibonra, Nébóra és Beth-Diblátaimra.
23 És Kirjáthaimra, Beth-Gámulra és Beth-Meonra.
24 És Kirjátra, Boczrára és Moáb földének minden messze és közel való városaira.
25 Letöretett a Moáb szarva, és karja levágatott, azt mondja az Úr.
26 Részegítsétek le õt, mert hõsködött az Úr ellen, és heverjen Moáb az õ okádásában, és legyen csúfság õ is.
27 Vajjon nem csúfod volt-é néked az Izráel? Avagy a lopók között találtatott, hogy mikor szólottál felõle, kevélyen hánytad magadat?
28 Hagyjátok el a városokat, és lakjatok a kõsziklákban, Moáb lakosai, és legyetek mint a galamb, a mely az odu száján belõl rak fészket.
29 Hallottuk a Moáb kevélységét: igen kevély; az õ felfuvalkodását és kevélységét, kérkedését, és az õ szívének elbizakodottságát.
30 Én ismerem, azt mondja az Úr, az õ szertelenkedését, és az õ fecsegése nem igaz, és nem igaz a cselekedete sem.
31 Azért jajgatok Moábon, és az egész Moábért kiáltok, a Kir- Heres férfiaiért nyög [az én lelkem.]
32 Jobban siratlak téged, mint siratták Jaézert, a ki Sibmának szõlõje! A te hajtásaid túlhatoltak a tengeren, a Jaézer tengeréig értek; a te nyári gyümölcseidre és a te szüretedre pusztító rontott.
33 És eltünik az öröm és vígasság Kármelbõl és a Moáb földérõl, és a kádakból kifogyasztom a bort, nem sajtolnak örömzajjal; az éneklõ nem énekel.
34 Hesbon kiáltása miatt Elealéig [és] Jáhásig felhat az õ szavok; Soártól fogva Horonáimig [és] Eglath-Selisájjáig, mert a Nimrim vize is elapad.
35 És kifogyasztom Moábból, azt mondja az Úr, a ki a magaslaton áldozik és füstöt gerjeszt az õ isteneinek.
36 Ezért zokog a szívem Moábért, mint a síp, és zokog szívem a Kir-Héres férfiaiért, mint a síp, mivelhogy a kincsek elvesztek, a miket gyûjtött.
37 Mert minden fõ kopasz, és minden szakál elnyiratott, minden kézen metélések, és [minden] derékon gyászruha.
38 Moábnak minden házpadján és utczáján mindenütt siralom, mert összetörtem Moábot, mint az edényt, mely semmirekellõ, azt mondja az Úr.
39 Jajgatnak, [ezt mondván:] Hogy összezúzatott! Hogy fordult háttal Moáb, megszégyenülve! És csúffá lett Moáb, és rettentésére mindazoknak, a kik körülte vannak.
40 Mert ezt mondja az Úr: Ímé, mint a saskeselyû repül reá, és kiterjeszti Moábra szárnyait.
41 Bevétettek a városok, és az erõsségek elfoglaltattak, és a Moáb vitézeinek szíve olyan volt e napon, mint a vajudó asszonynak szíve.
42 És Moáb elpusztul, úgy hogy nem lesz nép [többé], mert az Úr ellen felemelkedett.
43 Félelem, verem és tõr [jõ] te ellened, Moáb lakosa, azt mondja az Úr.
44 A ki elfut a félelem elõl, a verembe esik, és a ki kijõ a verembõl, a tõrben fogatik meg, mert rábocsátom Moábra az õ megfenyítésének esztendejét, azt mondja az Úr.
45 A Hesbon árnyékában állanak meg a hatalom elõl futók; de tûz jõ ki Hesbonból és láng Szihonnak közepébõl, és elemészti Moábnak üstökét és a háborgó fiaknak koponyáját.
46 Jaj néked Moáb! Elveszett Kámósnak népe, mert fiaid fogságra vitettek, és leányaid is fogságra.
47 De visszahozom Moábot a fogságból sok idõ mulva, azt mondja az Úr. Eddig van Moáb ítélete.
1 论到摩押， 万军之耶和华以色列的 神这样说： "尼波有祸了！ 因为它变为荒凉； 基列亭蒙受羞辱， 被占领了； 这城堡（"这城堡"或译： "米斯迦"）蒙受羞辱， 被毁坏。
2 摩押不再被人称赞； 敌人在希实本计谋害它， 说： ‘来吧！ 我们要把它剪除， 使它不再成国！ ’玛得缅哪！ 你也要静默无声； 刀剑必追赶你。
3 从何罗念传出哀号的声音， 说： ‘荒凉了， 大大毁灭了！ ’
4 摩押毁灭了， 它的孩童发出哀叫（"它的孩童发出哀叫"或参照《七十士译本》译作"哀叫之声直达琐珥"）。
5 在上鲁希的路上， 摩押人随走随哭； 从何罗念下来的途中， 听见他们因城被毁发出凄惨的哀号声。"
6 你们要逃跑， 赶快逃命吧！ 你们好像旷野的灌木。
7 你因为倚靠你的成就和财富， 就必被攻取； 基抹必被掳去， 事奉它的祭司和领袖都必一同被掳去。
8 行毁灭的必来攻击一切城镇， 没有一座城可以幸免； 山谷必被蹂躏， 平原必受破坏， 正如耶和华所说的。
9 你们要在摩押上面撒盐， 因为它必成为废墟（"你们要在摩押上面撒盐， 因为它必成为废墟"或译： "你们要把翅膀给摩押， 因为它必飞去"）； 它的城镇必成为荒凉， 没有人在里面居住。
10 不努力去作耶和华的工作的， 该受咒诅； 不使自己的刀剑见血的， 应受咒诅。
11 摩押自年幼以来常享安逸， 像不受搅扰的酒在缸里澄清， 从没有倒进另一个缸里去， 它也从没有被人掳去。因此它仍保留着原味， 它的芬芳没有改变失去。
12 "看哪！ 日子快到（这是耶和华的宣告）， 我必差派倒酒的人到它那里去， 把它倒出来， 直至倒空， 又把酒缸打碎。
13 摩押必因基抹羞愧， 好像以色列家因他们可倚靠的伯特利的神像羞愧一样。
14 你们怎么说： ‘我们是勇士， 是善战的武士’？
15 摩押被毁灭； 敌人上来攻击它的城镇； 摩押最精锐的少年下去被屠杀。"这是君王的宣告， 他的名是万军之耶和华。
16 "摩押的灾难已经临近了， 它的祸患迅速来到。
17 所有在它四围的， 所有认识它名的， 你们都要为它哀悼， 说： ‘那有能力的权杖、华美的杖竟然折断了！ ’
18 住在底本的人民哪！ 要从你们荣耀的位上下来， 坐在干旱的地上（"干旱的地上"原文作"干渴"）， 因为毁灭摩押的要上来攻击你们， 摧毁你们的坚固城。
19 亚罗珥的居民哪！ 要站在路旁观望， 询问那些正在逃跑的男女， 说： ‘发生了什么事？’
20 摩押蒙受羞辱， 因为它已被毁灭了。你们要哀号喊叫， 要在亚嫩河宣告： ‘摩押毁灭了。’
21 审判临到了平原之地， 就是何伦、雅杂、米法押、
22 底本、尼波、伯．低比拉太音、
23 基列亭、伯．迦末、伯．米恩、
24 加略、波斯拉和摩押地远近所有城市。
25 摩押的角被砍下， 它的膀臂被折断了。"这是耶和华的宣告。
26 你们要使摩押沉醉， 因为它向耶和华妄自尊大； 摩押必跌在自己所吐之物上面， 也必成为被人讥笑的对象。
27 摩押啊， 以色列不是曾经成为你讥笑的对象吗？它岂是被捕获的强盗， 以致你每逢提到它， 总是摇头嘲笑。
28 摩押的居民哪！ 你们要离弃城镇， 住在山岩里， 像鸽子在峡谷的边上筑巢。
29 我们听说摩押的骄傲， 它非常骄傲； 我们听到它的狂妄、骄傲、傲慢和心里的自高。
30 "我洞悉它的狂傲（这是耶和华的宣告）， 它的狂傲毫无根据， 它的夸耀不能成事。
31 因此我要为摩押哀号， 为全摩押喊叫， 为吉珥．哈列设人（"为吉珥．哈列设人"有古抄本作"他为吉珥．哈列设人"）唉哼。
32 西比玛的葡萄树啊！ 我要你哀哭比人为雅谢哀哭更厉害。你的枝子伸展过海， 延伸到雅谢（"雅谢"有古抄本作"雅谢海"）； 那行毁灭的要来摧毁你夏天的果子和你的葡萄。
33 摩押肥沃的土地上不再有欢喜和快乐； 我使榨酒池不再流出酒； 再没有人欢呼踹酒； 有人呼喊， 却不是踹酒的欢呼声。
34 "希实本的哀叫传到以利亚利， 他们发出的声音传到雅杂， 从琐珥达到何罗谷和伊基拉．施利施亚； 因为连宁林的河水也都干涸了。
35 我要灭绝在摩押那些邱坛上献祭和向他们的神烧香的。"这是耶和华的宣告。
36 "因此， 我的心为摩押呜咽， 好像人用笛吹挽歌； 我的心为吉珥．哈列设人呜咽， 好像人用笛吹挽歌； 因为他们所得的财宝都失掉了。
37 他们各人的头都剃光了， 胡须也剃掉了， 他们割伤了自己的手， 腰束麻布。
38 摩押境内一切房顶上和广场上， 处处都有哀哭的声音； 因为我击碎了摩押， 好像打碎没有人要的器皿。"这是耶和华的宣告。
39 摩押的毁灭多么厉害， 他们的哀号多么凄惨！ 摩押怎样蒙羞转背！ 这样摩押就成了它四围众人讥笑和惊骇的对象。"
40 因为耶和华这样说： "看哪！ 必有一人像大鹰疾飞， 展开翅膀攻击摩押。
41 城市被攻取， 坚垒被占领； 在那日， 摩押勇士的心必惊慌， 像临产妇人的心一样。
42 摩押必被摧毁， 不再成为一个民族， 因为它向耶和华妄自尊大。
43 摩押的居民哪！ 恐惧、陷阱、圈套都落在你们身上了。"这是耶和华的宣告。
44 "那逃避恐惧的， 必跌进陷阱； 那从陷阱中出来的， 必被圈套困着。因为我必使摩押受惩罚的年日临到它。"这是耶和华的宣告。
45 "在希实本的隐蔽处， 难民精疲力尽地站着； 因为有火从希实本发出， 有火焰从西宏的宫中冒出来， 吞灭了摩押的前额， 和吵闹的人的头顶。
46 摩押啊， 你有祸了！ 基抹的人民灭亡了！ 因为你的众子都被掳去了， 你的众女儿也都被掳去了。
47 但日后， 我必使被掳的摩押人归回。"这是耶和华的宣告。有关摩押的宣判到这里为止。