1 Az Úrnak szava, a mit Jeremiásnak szólott a szárazság felõl:
2 Gyászol Júda, és kapui roskadoznak; szomorkodnak a földön, és Jeruzsálem kiáltása felszáll.
3 Fejedelmeik is kiküldik gyermekeiket vízért: elmennek a kútakig, nem találnak vizet; visszatérnek üres edényekkel; szégyenkeznek és pironkodnak, és befedik fejöket.
4 A föld miatt, a mely retteg, mert nem esett esõ a földön, szégyenkeznek a szántóvetõk, és befedik fejöket.
5 Még a szarvas-üszõ is megellik a mezõn, és ott hagyja [fiát,] mert nincsen fû.
6 A vadszamarak pedig a sziklához állanak, levegõ után kapkodnak, mint a tengeri szörnyek, szemeik eltikkadnak, mert nincs fû.
7 Ha bûneink ellenünk tanúskodnak: cselekedjél Uram a te nevedért, mert temérdek a mi törvényszegésünk; vétkeztünk ellened!
8 Izráel reménysége, megszabadítója a nyomorúság idején! Miért vagy e földön úgy, mint valami jövevény és mint valami utas, a ki éjjeli szállásra tér be?
9 Miért vagy olyan, mint a megriasztott férfi; mint a vitéz, a ki nem tud segíteni? Hiszen te közöttünk vagy, Uram, és mi a te nevedrõl neveztetünk; ne hagyj el minket!
10 Ezt mondja az Úr e népnek: Úgy szerettek ide-oda futkározni, lábaikat meg nem tartóztatták! Azért az Úr nem kedvelte õket. Most megemlékezik az õ bûnökrõl, és vétkeikért megfenyíti õket.
11 És mondá nékem az Úr: Ne könyörögj e népért, az õ javára.
12 Mikor bõjtölnek, én meg nem hallgatom kiáltozásukat, és ha égõáldozatot vagy ételáldozatot készítenek, nem lesznek kedvesek elõttem; sõt fegyverrel, éhséggel és döghalállal irtom ki õket.
13 És mondék: Ah, Uram Isten! Hiszen a próféták mondják vala nékik: Fegyvert nem láttok, éhség sem lesz rajtatok, sõt állandó békességet adok néktek ezen a helyen.
14 És monda az Úr nékem: Hazugságot prófétálnak a próféták az én nevemben; nem küldtem õket, nem parancsoltam nékik, nem is beszéltem velök; hazug látomást, varázslást, hiábavalóságot és szívbeli csalárdságot jövendölnek néktek.
15 Azért ezt mondja az Úr a próféták felõl, a kik az én nevemben prófétálnak, holott én nem küldtem õket és mégis azt mondják: fegyver és éhség nem lesz e földön: Fegyver és éhség miatt vesznek el azok a próféták!
16 A nép pedig, a melynek õk prófétálnak, ott hever majd Jeruzsálem utczáin az éhség és a fegyver miatt, és nem lesz, a ki eltemesse õket, õket és feleségeiket, fiaikat és leányaikat; így zúdítom rájok gonoszságukat!
17 Azért e szavakat mondjad nékik: Szemeim könyeket hullatnak éjjel és nappal, és nem szünnek meg; mert nagy rontással rontatott meg a szûz, az én népemnek leánya, igen fájdalmas vereséggel.
18 Ha kimegyek a mezõre, hát ímé fegyver által levágottak; ha bemegyek a városba, hát ímé éhség miatt elepedtek [vannak ott!] Bizony próféta is, pap is olyan földre költöznek, a melyet nem ismernek!
19 Egészen elvetetted-é Júdát, avagy a Siont útálja-é lelked? miért vertél úgy meg, hogy semmi orvosságunk se legyen? Békességet vártunk, de nincs semmi jó; és gyógyulásnak idejét, de ímé, [itt van] a rettegés!
20 Ismerjük Uram a mi gonoszságainkat, atyáink bûnét; bizony vétkeztünk ellened!
21 Ne vesd meg a te nevedért; ne gyalázd meg a te dicsõségednek székét! Emlékezzél; ne rontsd meg a te velünk való szövetségedet!
22 Vannak-é a pogányok bálványai között, a kik esõt adhatnak? És ad-é záporokat az ég? Avagy nem te vagy-é a mi Urunk Istenünk, és nem benned kell-é bíznunk, hiszen te cselekedted mindezt!
1 耶和华的话临到耶利米， 是关于旱灾的事：
2 "犹大悲哀， 她的城镇（"城镇"原文作"城门"）衰落， 人人都坐在地上悲伤痛哭； 耶路撒冷的哀声上达于天。
3 他们的显贵差派童仆去打水； 童仆来到池边， 却找不到水， 就拿着空的器皿回来； 他们失望难过， 蒙着自己的头。
4 土地干裂， 因为地上没有雨水； 农夫失望， 都蒙着自己的头。
5 甚至母鹿在田野生产了小鹿， 也得把它丢弃， 因为没有青草。
6 野驴站在光秃的高冈上， 像野狗喘着气； 它们双目发呆， 因为没有青草。"
7 "耶和华啊！ 即使我们的罪孽指证我们， 还求你因你名的缘故施行拯救。我们实在多次背道， 得罪了你。
8 以色列的盼望啊！ 以色列遭难时的拯救者啊！ 你为什么在本地像一个寄居的人， 又像个只住宿一夜的旅客呢？
9 你为什么像个受惊的人， 又像个不能拯救人的勇士呢？耶和华啊！ 你是在我们中间， 我们是称为你名下的人， 求你不要离弃我们。"
10 耶和华论到这人民这样说： "他们喜爱这样流荡， 不约束自己的脚； 因此耶和华不悦纳他们， 现在就要记念他们的罪孽， 并要惩罚他们的罪恶。"
11 耶和华对我说： "不要为这人民祈求好处；
12 即使他们禁食， 我也不会听他们的呼求； 即使他们献上燔祭和素祭， 我也不会悦纳； 我却要用刀剑、饥荒和瘟疫去灭尽他们。"
13 我就说： "唉， 主耶和华啊！ 你看， 那些先知常对他们说： ‘你们必不会看见刀剑， 也必不会有饥荒； 因为我耶和华要在这地方赐给你们恒久的平安。’"
14 耶和华对我说： "那些先知借我的名说假预言； 我并没有差遣他们， 没有吩咐他们， 也没有向他们说话。他们对你们所预言的， 是虚假的异象、占卜的预兆、虚无的事， 和他们自己心里的诡诈。"
15 因此， 耶和华这样说： "关于那些借我名说预言的先知， 我并没有差遣他们， 他们竟说： ‘这地必不会有刀剑和饥荒。’那些先知必被刀剑和饥荒灭绝。
16 至于那些听他们说预言的人民， 必因刀剑和饥荒被拋弃在耶路撒冷的街上， 没有人埋葬他们， 也没有人埋葬他们的妻子和儿女。我必要把他们作恶应得的报应倒在他们身上。
17 "你要对他们说这话： ‘愿我的眼泪直流， 日夜不停； 因为我的同胞（"同胞"原文作"人民的处女"）遭受极大的毁灭， 受到很严重的打击。
18 如果我出到田间， 就看见那些被刀剑所杀的人； 如果我走进城里， 就看见因饥荒而来的各种疾病。连先知和祭司也流亡到他们素不认识的地方。’"
19 你真的弃绝犹大吗？你真的讨厌锡安吗？你为什么击打我们， 使我们无法医治呢？我们期待平安， 却得不到好处； 期待得医治的时候， 不料， 只有惊慌。
20 耶和华啊！ 我们承认我们的罪恶， 和我们列祖的罪孽； 我们实在得罪了你。
21 求你为你名的缘故， 不要厌弃我们！ 不要叫你荣耀的宝座蒙羞！ 求你记念你和我们所立的约， 不要废除！
22 列国虚无的偶像中， 有可以降雨的吗？天能自降甘霖吗？耶和华我们的 神啊！ 能够这样作的， 不是只有你吗？所以我们仰望你， 因为这一切都是你所作的。