1 És hallá Passúr a pap, az Immár fia (õ pedig fejedelem vala az Úr házában), Jeremiást, a mint e szókat prófétálja vala:

2 És megcsapdosá Passúr Jeremiást a prófétát, és beveté õt a tömlöczbe, a mely a Benjámin felsõ kapujában vala, az Úr háza mellett.

3 És lõn másnap, hogy kivevé Passúr Jeremiást a tömlöczbõl, és monda néki Jeremiás: Nem Passúrnak nevezett téged az Úr, hanem Mágor Missábibnak;

4 Mert ezt mondja az Úr: Ímé, én félelembe ejtelek téged és minden barátodat, és elhullanak az õ ellenségeik fegyvere által a szemeid láttára; az egész Júdát pedig odaadom a babiloni király kezébe, és elviszi õket Babilonba, és fegyverrel vágja le õket:

5 És odaadom e városnak minden vagyonát és minden keresményét, és minden drágaságát, és Júda királyainak minden kincsét odaadom az õ ellenségeik kezébe, és elrabolják, elhurczolják és Babilonba viszik azokat.

6 Te pedig Passúr és a te házadnak minden lakosa, rabságba mentek, és Babilonba jutsz és ott halsz meg és ott temettetel el, te és minden barátod, a kiknek hamisan prófétáltál.

7 Rávettél Uram engem és rávétettem, megragadtál engem és legyõztél! Nevetségessé lettem minden idõre, mindenki csúfol engemet;

8 Mert a hányszor csak szólok, kiáltozom; így kiáltok: erõszak és romlás! Mert az Úr szava mindenkori gyalázatomra és csúfságomra lett nékem.

9 Azért azt mondom: Nem emlékezem róla, sem az õ nevében többé nem szólok; de mintha égõ tûz volna szívemben, az én csontjaimba rekesztetve, és erõlködöm, hogy elviseljem azt, de nem tehetem.

10 Mert hallom sokak rágalmazását, a mindenfelõl való fenyegetést: Jelentsétek fel és ezt mi is feljelentjük: mindazok is, a kik barátaim, az én tántorodásomra figyelmeznek, mondván: Talán megbotlik és megfoghatjuk õt, és bosszút állhatunk rajta;

11 De az Úr velem van, mint hatalmas hõs, azért elesnek az én kergetõim és nem bírnak [velem,] igen megszégyenülnek, mert nem okosan cselekesznek: örökkévaló gyalázat lesz [rajtok] és felejthetetlen.

12 Azért, oh Seregeknek Ura, a ki megpróbálod az igazat, látod a veséket és a szíveket, hadd lássam a te büntetésedet õ rajtok: mert néked jelentettem meg az én ügyemet!

13 Énekeljetek az Úrnak, dicsérjétek az Urat, mert a szegénynek lelkét megszabadítja a gonoszok kezébõl.

14 Átkozott az a nap, a melyen születtem; az a nap, a melyen anyám szûlt engem, ne legyen áldott!

15 Átkozott ember az, a ki örömhírt vitt az én atyámnak, mondván: Fiúmagzatod született néked, igen megörvendeztetvén õt.

16 És legyen az az ember olyan, mint azok a városok, a melyeket elvesztett az Úr és meg nem bánta; és halljon reggel kiáltozást, és harczi riadót délben.

17 Hogy nem ölt meg engem az én anyám méhében, hogy az én anyám nékem koporsóm lett volna, és méhe soha sem szûlt volna!

18 Miért is jöttem ki az én anyámnak méhébõl, hogy nyomorúságot lássak és bánatot, és hogy napjaim gyalázatban végzõdjenek?

1 音麦的儿子巴施户珥祭司， 就是耶和华殿的总管， 他听见了耶利米预言这些事，

2 就殴打耶利米先知， 把他枷锁在耶和华殿里， 朝向便雅悯的上门内。

3 次日， 巴施户珥把耶利米从枷锁上解下来， 耶利米就对他说： "耶和华不再称你的名为巴施户珥， 却要称你为玛歌珥．米撒毕（"玛歌珥．米撒毕"意即"四围惊慌"）。

4 因为耶和华这样说： ‘看哪！ 我要使你自己和你所有的朋友都惊惶失措； 他们必倒在他们仇敌的刀下， 你也必亲眼看见。我要把全犹大交在巴比伦王手中； 他要把他们掳到巴比伦去， 或用刀击杀他们。

5 我要把这城的一切财物、一切劳碌得来的、一切珍宝和犹大列王的一切宝物， 都交在他们仇敌的手中； 仇敌要把这一切抢劫掠夺， 带回巴比伦去。

6 巴施户珥啊！ 你和所有住在你家里的人， 都要被掳去； 你和你所有的朋友， 就是你向他们说假预言的， 都要到巴比伦去， 死在那里， 也葬在那里。’"

7 耶和华啊！ 你愚弄了我， 我受了愚弄； 你比我强大， 你胜了我。我整天成了别人讥笑的对象， 人人都嘲弄我。

8 因为我每次发言， 都大声呼叫； 我呼喊， 说： "有强暴和毁灭！ "耶和华的话使我整天受人辱骂和讥讽。

9 如果我说： "我不再提起他， 也不再奉他的名说话"， 他的话就像火在我心中焚烧， 被困在我的骨里； 我不能再抑制， 实在不能了。

10 我听见许多人耳语： "玛歌珥．米撒毕！ 告发他， 我们要告发他！ "我所有的知己朋友都等着看我行差踏错， 他们说： "希望他会上当， 我们就可以胜过他， 向他报复。"

11 但耶和华与我同在， 像一个威武可畏的勇士， 因此， 逼迫我的都必跌倒， 不能得胜。他们必大大蒙羞， 因为他们失败了； 这永远的耻辱是人不能忘记的。

12 万军之耶和华啊！ 你试验义人， 察看人的心肠肺腑； 求你让我看见你在他们身上施行的报复， 因为我已经把我的案件向你陈明了。

13 你们要歌颂耶和华， 赞美耶和华； 因为他救了穷乏人的性命， 脱离恶人的手。

14 愿我生的那一天受咒诅！ 愿我母亲生我的那一天不蒙祝福！

15 那向我父亲报喜信： "你得了一个男孩"， 叫我父亲十分高兴的， 愿那人受咒诅！

16 愿那人像耶和华所倾覆而不顾惜的城市， 愿他早晨听见哀号， 午间听见战争的吶喊。

17 因为他没有使我死于母腹， 好使我的母亲成了我的坟墓， 我永远留在母腹中。

18 我为什么要出母胎， 经历劳苦和忧伤， 并且我的年日都消逝在羞辱之中呢？