1 Járjátok el Jeruzsálem utczáit, és nézzétek csak és tudjátok meg és tudakozzátok meg annak piaczain, ha találtok-é egy embert; ha van-é valaki, a ki igazán cselekszik, hûségre törekszik, és én megbocsátok néki!
2 Még ha azt mondják is: Él az Úr! bizony hamisan esküsznek!
3 Uram! a te szemeid avagy nem a hûségre [néznek]-é? Megverted õket, de nem bánkódtak; tönkre tetted õket, de nem akarják felvenni a dorgálást; orczáik keményebbekké lettek a kõsziklánál; nem akartak megtérni.
4 Én pedig ezt mondom vala: Bizony szerencsétlenek ezek; bolondok, mert nem ismerik az Úrnak útját, Istenöknek ítéletét!
5 Elmegyek azért a fõemberekhez, és beszélek velök; hiszen õk ismerik az Úrnak útját, Istenöknek ítéletét! Ámde õk törték össze egyetemlegesen az igát, és tépték le a köteleket!
6 Azért széttépi õket az oroszlán az erdõbõl, elpusztítja õket a puszták farkasa, párducz ólálkodik az õ városaik körül; a ki kijön azokból, mind szétszaggattatik; mert megsokasodtak az õ bûneik, és elhatalmasodtak az õ hitszegéseik.
7 Oh, miért bocsátanék meg néked? Fiaid elhagytak engem, és azokra esküsznek, a kik nem istenek; noha jól tartottam õket, mégis paráználkodtak és tolongtak a parázna házába.
8 [Mint a] hizlalt lovak, viczkándozókká lettek; kiki az õ felebarátjának feleségére nyerít.
9 Avagy ne büntessem-é meg az ilyeneket, mondja az Úr, és az e féle népen, mint ez, ne álljon-é bosszút az én lelkem?
10 Menjetek fel az õ kerítéseire és rontsátok, de ne tegyétek semmivé egészen! Távolítsátok el az ágait, mert nem az Úréi azok!
11 Mert igen hûtelenné lett hozzám az Izráel háza és a Júda háza, azt mondja az Úr!
12 Megtagadták az Urat, és azt mondták: Nincsen õ, és nem jöhet reánk veszedelem: sem fegyvert, sem éhséget nem látunk!
13 A próféták is széllé lesznek, és nem lesz, a ki beszéljen bennök: így esik az õ dolguk!
14 Azért ezt mondja az Úr, a Seregeknek Istene: Miután ti ilyen szóval szóltatok: ímé tûzzé teszem az én igémet a te szádban, ezt a népet pedig fákká, hogy megemészsze õket!
15 Ímé, én hozok reátok messzünnen való nemzetet, oh Izráel háza! ezt mondja az Úr. Kemény nemzet ez, õs idõbõl való nemzet ez; nemzet, a melynek nyelvét nem tudod, és nem érted, mit beszél!
16 Tegze olyan, mint a nyitott sír; mindnyájan vitézek.
17 És megemészti aratásodat és kenyeredet; megemészti fiaidat és leányaidat; megemészti juhaidat és ökreidet; megemészti szõlõdet és fügédet; erõsített városaidat, a melyekben te bizakodol, fegyverrel rontja le.
18 De még ezekben a napokban sem teszlek benneteket egészen semmivé, azt mondja az Úr.
19 Ha pedig az lenne, hogy kérdeznétek: Miért cselekedte mindezt velünk az Úr, a mi Istenünk? akkor azt mondjad nékik: A miképen elhagytatok engem és idegen isteneknek szolgáltatok a ti földeteken: azonképen idegeneknek fogtok szolgálni olyan földön, a mely nem a tiétek.
20 Hirdessétek ezt a Jákób házában, és hallassátok Júdában, mondván:
21 Halljátok csak, te bolond és esztelen nép, a kiknek szemeik vannak, de nem látnak; füleik vannak, de nem hallanak!
22 Nem féltek-é engem? ezt mondja az Úr. Az én orczám elõtt nem remegtek-é? Hiszen én rendeltem a fövenyet a tenger határának örök korlátul, a melyet át nem hághat, és ha megrázkódtatják is habjai, de nem bírnak vele, és ha megháborodnak, sem hághatnak át rajta.
23 De ennek a népnek szilaj és daczos szíve van; elhajlottak és elmentek;
24 És még szívökben sem mondják: Oh, csak félnõk az Urat, a mi Istenünket, a ki esõt, korai és késõi záport ad annak idejében; az aratásnak rendelt heteit megõrzi számunkra!
25 A ti bûneitek fordították el ezeket tõletek, és a ti vétkeitek fosztottak meg titeket e jótól!
26 Mert istentelenek vannak az én népem között; guggolva fülelnek, mint a madarászok; tõrt hánynak, embereket fogdosnak.
27 Mint a madárral teli kalitka, úgy vannak teli az õ házaik álnoksággal; ezért lettek nagyokká és gazdagokká!
28 Meghíztak, megfényesedtek; eláradtak a gonosz beszédben; az árvának ügyét nem ítélik igaz ítélettel, hogy boldoguljanak; sem a szegényeknek nem szolgáltatnak igazságot.
29 Hát ezeket ne büntessem-é meg, ezt mondja az Úr; az ilyen nemzeten, mint ez, avagy ne álljon-é bosszút az én lelkem?
30 Borzadalmas és rettenetes dolgok történnek e földön:
31 A próféták hamisan prófétálnak, és a papok tetszésök szerint hatalmaskodnak, és az én népem így szereti! De mit cselekesznek majd utoljára?!
1 "你们去走遍耶路撒冷的街道， 到处观察留意， 又在城的广场上寻觅； 如果能找到一个行正义、求诚实的人， 我就赦免这城。
2 城里的人虽然指着永活的耶和华起誓， 其实， 他们起的誓是假的。"
3 耶和华啊！ 你的眼目不是要看诚实的事吗？你击打他们， 他们却不觉得伤痛； 你摧毁他们， 他们仍不肯接受管教。他们板着脸， 脸皮比磐石还硬， 总不肯回转。
4 我说： "这些人只是贫穷小民， 为人愚昧； 他们不晓得耶和华的道路， 也不明白他们 神的法则。
5 我要亲自去见那些权贵领袖， 跟他们谈谈； 因为他们晓得耶和华的道路， 也明白他们 神的法则。"谁知他们竟一起把轭折断， 挣脱绳索。
6 因此， 狮子必从林中出来袭击他们， 旷野的豺狼要杀害他们， 豹子在他们的城边窥伺， 出城的都必被撕碎； 因为他们的过犯众多， 背道的事也无法数算。
7 "为什么我要赦免你？你的儿女离弃我， 指着那些不是神的起誓。我使他们饱足， 他们却去行淫， 一起挤在妓院里。
8 他们像饱食的马， 情欲奔放， 各向别人的妻子嘶叫。
9 我因这些事怎能不施行惩罚呢？像这样的国家， 我怎能不亲自报复呢？"这是耶和华的宣告。
10 "你们要走进她的葡萄园（"葡萄园"原文作"葡萄树的行列"）里施行毁坏， 但不可毁灭她的枝子， 因为它们不属耶和华。
11 以色列家和犹大家， 待我实在太奸诈了。"这是耶和华的宣告。
12 他们不信耶和华， 说： "他不会作什么， 灾祸必不临到我们， 我们也不会看见刀剑和饥荒。
13 先知不过是一阵风， 主的道也不在他们里面； 他们所说的必临到他们身上。"
14 因此， 耶和华万军之 神这样说： "因他们说了这话， 我必使我的话在你口中成为火， 使这人民成为柴， 火要把他们吞灭。
15 以色列家啊！ 我必使一国从远方来攻击你们。"这是耶和华的宣告。"那国历久不衰， 从古就有； 他们的言语你们不懂得， 他们所说的你们不明白。
16 他们的箭囊像敞开的坟墓， 他们尽都是勇士。
17 他们必吞灭你们的庄稼和粮食， 吞灭你的儿女， 你们的羊群牛群， 以及你们的葡萄和无花果； 他们也必用刀剑毁坏你们所倚仗的坚固城。
18 就是到了那时， 我也不把你们完全毁灭。"这是耶和华的宣告。
19 "将来如果有人问： ‘耶和华我们的 神， 为什么向我们行这一切事呢？’你就要对他们说： ‘你们怎样离弃我， 在你们的土地上事奉外族人的神， 你们也要在不属你们的土地上照样服事外族人。’"
20 你们要在雅各家宣告这事， 在犹大传扬， 说：
21 "愚昧无知的民哪！ 你们有眼不能看， 有耳不能听； 你们应当听这话：
22 ‘你们连我都不惧怕吗？在我面前你们也不战兢吗？’这是耶和华的宣告。’我以沙作海的疆界， 作永远的界限， 海就不能越过； 波浪翻腾， 却不能漫过； 怒涛澎湃， 仍无法逾越。
23 可是这人民， 竟存着顽梗悖逆的心； 背我而去。’
24 他们心里也不想想： ‘我们应当敬畏耶和华我们的 神， 他按时赐雨， 就是秋雨春霖， 又为我们保存定时收割的节令。’
25 你们的罪孽使这些都离开了， 你们的罪恶剥夺了你们的幸福。
26 在我的子民中发现了恶人， 他们好像捕鸟的人蹲伏窥探， 装置网罗捕捉人。
27 笼中怎样满了雀鸟， 他们的屋里也满了诡诈； 他们就因此财雄势大。
28 他们肥胖光润， 作尽各种坏事； 他们不为人辩护， 不替孤儿辨屈， 使他们获益， 也不为穷人伸冤。
29 我因这些事怎能不施行惩罚呢？像这样的国家， 我怎能不亲自报复呢？"这是耶和华的宣告。
30 "恐怖骇人的事在国中发生了。
31 先知说假预言， 祭司凭己意把持权柄。我的子民竟喜爱这样， 到了结局你们怎么办呢？"